Fordította: Bartók Imre, Greskovits Endre,
M. Nagy Miklós, Turi Márton, Helikon, 2022, 462 oldal
Pontosan két hónappal ezelőtt, augusztus 12-én késelték meg Salman Rushdie-t a New York állambeli Chautauqua Intézetben, ahol épp a szólásszabadságról beszélt volna. Egy férfi késsel sebesítette meg súlyosan az írót. Rushdie életveszélyesen megsérült, 10-15 késszúrás érte, sérült többek közt az egyik szeme, a karja és a mája is. Az író azóta lábadozik, biztonsági okokból a családja nem ad tájékoztatást arról, hogy hol tartózkodik. Egy barátja szerint hosszú felépülés vár rá, de jól viseli a helyzetét, nem veszítette el a humorát sem. Rushdie tiszteletére egyébként holnap nagyszabású ünnepséget rendeznek a londoni British Library-ben, amelyen számos neves író is részt vesz.
Salman Rushdie-t pénteken támadták meg a New York állambeli Chautauqua Intézetben. Már a színpadon volt, és épp a szólásszabadságról beszélt volna egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen. A Booker-díjas író elleni támadás az egész irodalmi életet sokkolta.
Tovább olvasokKözben az ellene elkövetett merénylet miatt világszerte megnőtt az érdeklődés a könyvei iránt. Magyarul most az esszéinek gyűjteményét jelentette meg a Helikon Kiadó. Az igazság nyelvei című kötetben Rushdie 2003 és 2020 között írott értekező prózái olvashatók, szó esik az írásokban a történetmesélés mára háttérbe szoruló hagyományáról, a regény természetéről, valamint irodalmi hőseiről Cervantestől és Shakespeare-től kezdve Andersenen és Lewis Carrollon át egészen García Márquezig, Vonnegutig és Philip Rothig. A könyvben helyet kaptak politikai tárgyú írásai, valamint fontosabb nyilvános beszédei és kritikái is. Ám akár az irodalomról, akár a nyelvről, akár aktuális társadalmi kérdésekről ír, Rushdie mindannyiszor hitet tesz a művészet és az egyén szabadsága mellett: „Én hiszek abban, hogy azoktól a könyvektől és történetektől vagyunk azok, akik vagyunk, amelyekbe beleszeretünk, vagy kevésbé eltúlozva: ha beleszeretünk egy könyvbe vagy történetbe, az valamiképpen megváltoztat bennünket, és a szeretett mese világképünk részévé válik, részévé annak, ahogy megértjük a dolgokat, ahogy döntünk és választunk a mindennapi életünkben. Felnőttként, mivel nehezebben leszünk szerelmesek, végül talán csak egy maroknyi könyvről mondhatjuk el őszintén, hogy szeretjük. Talán ezért hozunk annyi rossz döntést."
Salman Rushdie a saját bevallása szerint sosem akart olyan könyvet írni, ami az írásról szól, legújabb regényében mégis ezt tette. Részben azért döntött így, mert megszerette a saját maga által teremtett Szerzőt, részben pedig azért, mert a fikció és a valóság viszonyáról és az alkotás folyamatáról akart írni. Így lett a Quichotte az eddigi legtrükkösebb regénye, amely egyszerre abszurd mese és tanulságos pikareszk, modern Don Quijote-parafrázis és szatíra a ma Amerikájáról. Rushdie-val a világvégéről, a bevándorlás pozitív hatásairól és a történelem váratlan fordulatairól beszélgettünk Skype-on, de azt is elárulta, milyen, amikor egy könyv bizonyos elemei valósággá válnak.
Tovább olvasokSalman Rushdie 1947-ben, nyolc héttel India függetlenségének kikiáltása előtt született Bombayban. Tizennégy éves korától Angliában végezte tanulmányait; a cambridge-i King’s College-ban történelmet tanult. 1981-ben Az Éjfél gyermekeivel robbant be az irodalmi köztudatba. Olyannyira, hogy azonnal meg is kapta érte a Booker-díjat, mi több, az elismerés megalapításának huszonötödik és negyvenedik évfordulóján (1993-ban és 2008-ban), amikor az addigi összes nyertest versenyeztették, még az úgynevezett Bookerek Bookerét is. A sátáni versek 1989-es megjelenése óta fenyegetettségben él, amitől újonnan választott hazájában, New Yorkban sem tudott szabadulni. Bár az utóbbi években már viszonylag szabadon mozoghatott, két hónappal ezelőtt merénylet áldozata lett: egy irodalmi rendezvényen egy Hadi Matar nevű férfi megtámadta a színpadon. Merénylőjét gyilkossági kísérlettel vádolják, a férfi egyelőre ártatlannak vallotta magát, az indítékról egyelőre nincs nyilvános információ. Ugyanakkor a Mehrnews iráni hírügynökség nagyjából egy órával a merénylet előtt közzétett egy cikket, amely a Rushdie megölésére felszólító fatva történetét taglalta.
A Salman Rushdie elleni merényletkísérlet ismét a figyelem középpontjába helyezte az író 1988-as regényét, A sátáni verseket (olvass bele). Magyar kiadója, M. Nagy Miklós a Nyugati tér blogon ugyanakkor nem egyetlen könyvre vagy eseményre, sokkal inkább a komplett életműre hívja fel a figyelmet.
Tovább olvasokSalman Rushdie-nak egyébként a tervek szerint jövő februárban jelenik meg angolul új regénye, a Victory City, amely a mágikus realizmus eszközeivel mutatja be egy város, egy nő, egy istenség történetét. Ebben a pillanatban nagyjából megjósolhatatlan, hogyan és mikor tudja folytatni a munkát, de az elég nagy magabiztossággal kijelenthető, ha felépül, akkor sem a mostani, sem semmiféle egyéb támadás nem fogja visszavetni vagy megfélemlíteni Salman Rushdie-t.
