Pilinszky és Kondor Béla barátságáról is hallhatsz előadást a Kertész Imre Intézetben

A 2017 januárjától működő Kertész Imre Intézet a Nobel-díjas magyar író hagyatékrésze mellett Arthur Koestler, Pressburger György, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát kezeli.

Az életművek gondozásán túl az intézmény összművészeti programokon keresztül igyekszik minél szélesebb körben bemutatni és népszerűsíteni az alkotók szellemi örökségét. A művészeti ágak találkozását pedig nemcsak rendezvényeinek szervezésekor, de az elmúlt években meghirdetett versmegzenésítési vagy képzőművészeti pályázataival és kiállításaival is inspirálta már.

A Képírók címmel, február 14-én induló sorozat rendezvényein Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki valamilyen módon kapcsolódik az intézet által kezelt hagyatékokhoz.

Az előadás témáját adó festő egy művét minden alkalommal ki is állítják a helyszínen.

Az első, Kondor Béla Ég és föld között című eseményen a kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas festőművész Űrhajósok című alkotását tekinthetik meg az érdeklődők, a festményből kiindulva pedig szó esik majd a Kondor-életműben meghatározó szerepet játszó repülésről, valamint a festőművész és Pilinszky János barátságáról is.

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Tovább olvasok

A következő előadás témája a diktatúrák művészete lesz, melynek apropóját Arthur Koestler élete és munkássága adta, a kapcsolódó festmény pedig Bán Béla Kónyi elvtárs című alkotása lesz. A nagyközönség megismerheti majd azt is, hogyan vélekedett Kertész Imre a műélvezetről

Korniss Dezső Allegro Barbaro című képéből kiindulva.

A programsorozat negyedik, A szent és a profán című előadásban pedig Karátson Gábor festészete és Pilinszky költészete kapcsán a szentség és profanitás alakulásáról esik szó az újabb kori művészet történetében. Az erről szóló előadáson Karátson Gábor Játékon kívül. Sérült holland játékos című képét állítják majd ki.

A programsorozat keretében bemutatott műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum ‒ Magyar Nemzeti Galéria, valamint a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére – írja az MTI.