Irodalomtörténeti érdekességekkel bővül a Kertész Imre Intézet honlapja

Több száz, eddig ismeretlen fotóval, személyes dokumentumokkal, verskéziratokkal, interjúkkal és naplórészletekkel gazdagon illusztrált weboldal indul útjára Sziveri János születésnapján. A fiatalon elhunyt vajdasági költő, író, szerkesztő hagyatéka 2018-ban került a Kertész Imre Intézet gondozásába. Március 25-től a kerteszintezet.hu honlap önálló, Sziveri János-oldalán ismerkedhetnek meg az érdeklődők az Új Symposion egykori legendás szerkesztőjének életművével és írói pályájának fontosabb állomásaival.

sa | 2022. március 25. |

Sziveri János a 20. század második felének egyik meghatározó alkotója a vajdasági Muzslyán született 1954-ben és Budapesten 1990-ben, mindössze 36 évesen hunyt el. A költő, drámaíró, szerkesztő

műveivel és szuggesztív egyéniségével egyaránt kitűnt kortársai közül, legendája mindmáig érezteti hatását.

A Kertész Imre Intézet Nobel-díjas írónk máshol el nem helyezett hagyatéka mellett Pilinszky János, Arthur Koestler, Petri György, Pressburger György hagyatékrészeit, valamint 2018-tól Sziveri János teljes írói örökségét is gondozza. Az Intézet a tulajdonába került szerzői kéziratok, fotók, kiadatlan művek, valamint a szerzőkről szóló irodalmi anyagok összegyűjtésén, feldolgozásán túl céljának tekinti az alkotók szellemi örökségének ápolását, minél szélesebb körű megismertetését és személyiségük bemutatását is.

A Sziveri-hagyaték rendszerezése, valamint digitalizálása jelenleg is zajlik, ezzel párhuzamosan a költő műveinek népszerűsítése is folyamatos: 2020 szeptemberében jelent meg Sziveri János A szélherceg című válogatáskötete a Kertész Imre Intézetet is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában. A verseskötet bemutatóján barátok, művészek, pályatársak idézték meg Sziveri János emlékét és ekkor hirdetett nagysikerű versmegzenésítési pályázatot az Intézet az alkotások népszerűsítésére. A Sziveri30 pályázat kiemelkedő pályaműveiből válogatáslemez készült, az első három helyezett pedig videóklipet is forgathatott, amelyeket azóta több mint 160 ezren láttak a Kertész Imre Intézet közösségi oldalain.

Intézetet hoznak létre Schmidt Máriáék a Kertész-hagyaték gondozására
Intézetet hoznak létre Schmidt Máriáék a Kertész-hagyaték gondozására
Tovább olvasok

Sziveri János műveinek minél szélesebb körű megismertetése azonban itt még nem ért véget: a költő, író, szerkesztő teljes irodalmi életműre kiterjedő, több ezer tételből álló hagyatékába nyerhetnek most betekintést az érdeklődők az új szerzői oldal segítségével.

A kerteszintezet.hu honlap Sziveri János szerzői oldalán a költő lírai és drámai alkotásait, esszéit, tanulmányait, képzőművészeti és publicisztikai írásait, levelezését és szerkesztői tevékenységének egyes dokumentumait életrajzi adatokba ágyazva, kronologikus sorrendben ismerhetik meg a látogatók, számos különleges tétellel kiegészítve. Ezek sorában láthatóak például Sziveri gyerekkori verseinek kéziratai; 1972-es – az Új Symposion szerkesztőivel való első találkozásáról szóló – naplójegyzetei; eddig ismeretlen levélrészletei; nemrég megtalált rajzai, festményei; versvariánsai; kötetborítótervei, valamint az Új Symposion szerkesztőségének utolsó estjéről írt Az utolsó tribün. Egy fénykép hátuljára című versének kézirata is.

Elindult a Kertész Intézet digitális tudástára
Elindult a Kertész Intézet digitális tudástára
Tovább olvasok

A honlap több mint ezer tételes Bibliográfia menüpontja a költő művein túl a Sziveri Jánosról szóló szakirodalmat is listázza, a Galéria menüpontban egyes személyes tárgyait és képzőművészeti alkotásait is megtekinthetik az érdeklődők, a Hang, Film menüpontban pedig a költő előadásában is hallhatóak versek.

A Kertész Imre Intézet honlapja hamarosan Pilinszky János, Petri György és Arthur Koestler önálló weboldalaival bővül. 

(Felhasznált kép forrása: Kertész Imre Intézet)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Elindult a Kertész Intézet digitális tudástára

...

Kertész Imre egész életét áthatotta az abszurd irónia

...

Előítélet, hogy Kertész Imre ne lenne nemzeti író is

Hírek
...

Tarr Bélát a legfontosabb élő filmrendezőnek nevezték Barcelonában

...

Harry Potter az ijesztő részek nélkül: még idén megjelenik a zsebkönyvsorozat

...

Megérkezett az első kedvcsináló előzetes az új Éhezők viadala-filmhez

...

Kiszolgáltatott nők a hetvenes évek Olaszországában – megjelent Bruck Edith új könyve

...

Folytatást kap a Volt egyszer egy Hollywood, de már nem Tarantino rendezi

...

„Az a típusú ember, akinek jó a közelében lenni” – Szirtes Tamásról könyv készült

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot

...

A cégek szennyezik a környezetet, mégis te vagy a hibás – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...

Növények, amelyekről nem is hinnéd, hogy ehetőek – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

A hét könyve
Kritika
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról
A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

Nádas Péter gigantikus kelet-európai eposza újraírta a regény és az igazság fogalmát, miközben megmutatta, hogy a történelem nem a lapok között van, hanem a mozdulatainkban, a vágyainkban, a legmélyebb gondolataink között.

Köztük lehet az új kedvenced: 10 világirodalmi könyv a tavaszi kínálatból

Köztük lehet az új kedvenced: 10 világirodalmi könyv a tavaszi kínálatból

Thrillerek, sci-fi, romantikus és klasszikus regények is felkerültek listánkra. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

vl
vl

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról