- Radics Viktória mindig együtt él a regény szereplőivel. Olyasmi érzés ez, mint ahogy Kristóf írja le, hogyan érez az óriás iránt: ő az óriással van mindig, még ha fizikailag távol is vannak egymástól.
- Van egy szubkultúra a magyar nyelvterületen, ami beszéli a Párhuzamos történetek nyelvét. Egy nyelv, ami a köztudatba nem teljesen ment át, de a nyelvünkké válhat. Ez a folyamat elkezdődött már akkor, amikor a könyv frissen megjelent. Radics Debrecenből tartott haza vonattal és egy kupéba került Vajda Mihály filozófussal, akivel addig nem volt szoros a kapcsolata, mégis Budapestig megállás nélkül beszéltek a Párhuzamos történetekről. Már akkor úgy emlegették a szereplőket, a cselekményt és a regény hangulatát, mint közös világukat.
- 15 éve olvassa a regényt, de kiolvashatatlannak tartja azt a részletgazdagsága miatt. A részletek mindig összefüggnek a nagy egésszel, de minden olvasás alkalmával más konstellációkat látunk meg. Nyelvileg is olyan kidolgozott Nádas minden mondata, hogy egy-egy mondatba is könnyű belefeledkezni.
- Volt egy másik fejezet, ami opcionálisan lezárhatta volna a regényt, a címe Maradj velem édes életem és a Konfesszió című folyóiratban és a Göncz Árpád-emlékkönyvben olvasható. Ez a próza egy öreg kutya kimúlásáról, vagy agyonlövéséről szól, nem lehet eldönteni. Végül az író és a szerkesztő úgy döntöttek, hogy mégsem ez a Bach-kantáta egyik áriájának címét viselő próza legyen az utolsó.
- Szépségének szerelmese cím azért fontos, mert jelzi, hogy Nádas szellemiségét a görög filozófia, a görög szemlélet és gondolkodás alapozza meg. A fejezet címe egy platonista mondat is lehetne.
- Radics kedvenc karaktere Bizsók, mert szerinte ő a regény egyik legpozitívabb szereplője.
- Az utolsó fejezet a prózaszövés szépségével válik ki a többi közül.
