"Az első olvasás folyamatos meghökkenés" - #olvassnádast

"Az első olvasás folyamatos meghökkenés" - #olvassnádast

Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Bazsányi Sándor a Nádas Péter-monográfia szerzője, irodalomkritikus, esztéta volt, akivel az alábbi négy fejezetről beszélgettek: Margitsziget, A másik part, Saját létéről értesül, Azok ketten  (korábbi vendégek: Sárközy BenceValuska László,  Szolláth Dávid, Babarczy Eszter).

Ott Anna | 2020. július 27. |
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

„Nádas Pétert olvasni mindig élmény, de nem tagadom, az olvasás során gyakran kihívásokkal szembesültem, épp ezért nekem fontos volt, hogy legyen segítségem, akivel meg lehet beszélni az olvasottakat, akinek fel lehet tenni a kérdéseimet. Ebből az élményből indultam ki akkor, amikor elhatároztam, hogy az idén 15 éves Párhuzamos történeteket szeretném másokkal együtt olvasni, egy olvasókört indítani júniusban. 100 oldalanként haladunk majd hetente, minden héten online beszéljük meg, mi történt az elolvasott 100 oldalban, kinek mit adott, kiben milyen kérdés merült fel, kinek melyik volt a kedvenc mondata, ki milyen nehézségbe ütközött.” - Ott Anna

jelenkor (@jelenkor) által megosztott bejegyzés,

  • A Párhuzamos történetek az a könyv, ami Bazsányi Sándorra a legnagyobb hatást gyakorolta, mint olvasóra.
  • Az első olvasás egy folyamatos meghökkenés, megzakkanás, megbillenés egy folyamatos erotizáltság, a kíváncsiság, a csalódás, a ki nem elégültség vagy a rosszul kielégültség értelmében.
  • A regényben sokszor nem tudni, épp kinek a gondolatait olvassuk, ez a szerző játékos kedvéből fakad, másrészt pedig a magyar nyelv lehetőségéből, mivel nincsenek grammatikai nemek. Ha valaki a nyelvvel olyan mélységben és olyan intenzitással foglalkozik, mint Nádas, akkor logikus, hogy nem hagyja ki ezeket a lehetőségeket, különösen egy olyan terepen, mint a Párhuzamos történetek, ahol folyamatosan egyik tudatból a másikba, egyik testből a másikba, egyik idősíkból a másikba, sőt egyik nemből a másikba lépteti át a szereplőket az elbeszélő. A regény épp ezekről a határátlépésekről szól. 
  • Az első könyv címe A néma tartomány. Hemzseg a könyv azoktól az utalásoktól, hogy valaki valamire gondol, valakit valami megérint, ezek mind erre a mélyben rejlő némaságban található valamire utalnak, de Nádas nem bírja szóra ezt a néma tartományt. Valamit sugall, de hogy pontosan mit, azt kellőképp homályban tartja. 
  • A második kötet címe akaratos: A sötétség mélyén. Olyan mintha szóra akarná bírni a néma tartományt, mintha az elbeszélő meg szeretné fejteni figuráinak legfőbb kínját, örömét és bánatát, mindenét, ami a létezésüket meghatározza.
  • Emiatt kapóra jön Demén Kristóf, aki mind életkora (a kamaszkor vége) miatt, mind a politikai helyzet (50-es évek vége, 60-as évek eleje) miatt egy lelkileg billenékeny szereplő. Demén Kristóf a Margitsziget című fejezetben E/1-ben beszél, ami nagyon fontos, nyomatékos fordulópontja a kötet szerkezetének. 
  • Demén Kristóf 1942-ben született, egyidős Nádassal, ugyanazokat a történelmi eseményeket élték át. Alkatukat tekintve is nagyon hasonlók, Nádasnak vannak nyilvánossá tett vallomásai, esszéi saját fiatalkoráról, öngyilkossági késztetéseiről. Demén Kristóf története és Nádas Péter személyes története párhuzamos történetek. 
  • Az E/1-ben való megnyilvánulás nem jelenti azt, hogy Kristóf lett az elbeszélő, hanem, hogyvan annyira fontos az elbeszélőnek, vagy a szerzőnek, egyenesen Nádas Péternek, hogy ennyire empatikusan belehelyezkedjen az ő nézőpontjába, hogy átadja neki a szót, talán még tovább is gondolja a maga észjárása szerint.
  • Kristóf ugyanazt a helyiértéket foglalja el a hatvanas évek elején Magyarországon zajló történetben, mint a kétezres évek elején Németországban zajló eseményekben Döring. 
  • A Nádas-féle próza játékos feszültsége az, amit úgy érzékelhet az olvasó, hogy hideg, távolságtartó az elbeszélő. A látszólagos hidegség és felforgató indulat együtt áll. Egyik vallomásos esszéjében Nádas azt írja, hogy sokan érzelemmentesnek tartják, pedig olyan, mint egy vajas-mézes kenyér. Máshol azt mondja, hogy ha ő nem ragaszkodna a formákhoz, amit nevezhetünk hidegségnek, szakmai távolságtartásnak, akkor belepusztulna. Olyan démonokkal kellett élethosszig tartó kapcsolatot ápolnia alkati adottságának köszönhetően, amelyeket nem lehet legyőzni, de távol lehet őket tartani. Az irodalom pont erről a formafegyelemről szól, hogy a káoszt (Nádas egyik kedves kifejezése) akarja valamilyen formában ábrázolni. Ha valaki csak ezt a formát érzékeli és nem látja az ellenenergiákat, akkor valóban csalódást okozhat neki a szöveg. 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

“Mi mind testek vagyunk” - #olvassnádast

Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Babarczy Eszter művészetfilozófus, eszmetörténész volt, akivel Az ész csöndes érvei című fejezetről beszélgettek.

...
Hírek

"A nagy műveket néhányszor abba kell hagyni" - #olvassnádast

...
Hírek

A Párhuzamos történetekben a testet is meg kell érteni - #olvassnádast

 Isolde szerelmi haláldalaMindenki a maga sötétjébenA valódi Leistikow és a Döhring folytatásos álma című fejezetekről beszélgetett Ott Anna Valuska László. Itt az #olvassnádast 2. része.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Szórakozás

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni.

Olvass!
...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!