"Az első olvasás folyamatos meghökkenés" - #olvassnádast

"Az első olvasás folyamatos meghökkenés" - #olvassnádast

Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Bazsányi Sándor a Nádas Péter-monográfia szerzője, irodalomkritikus, esztéta volt, akivel az alábbi négy fejezetről beszélgettek: Margitsziget, A másik part, Saját létéről értesül, Azok ketten  (korábbi vendégek: Sárközy BenceValuska László,  Szolláth Dávid, Babarczy Eszter).

Ott Anna | 2020. július 27. |
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

„Nádas Pétert olvasni mindig élmény, de nem tagadom, az olvasás során gyakran kihívásokkal szembesültem, épp ezért nekem fontos volt, hogy legyen segítségem, akivel meg lehet beszélni az olvasottakat, akinek fel lehet tenni a kérdéseimet. Ebből az élményből indultam ki akkor, amikor elhatároztam, hogy az idén 15 éves Párhuzamos történeteket szeretném másokkal együtt olvasni, egy olvasókört indítani júniusban. 100 oldalanként haladunk majd hetente, minden héten online beszéljük meg, mi történt az elolvasott 100 oldalban, kinek mit adott, kiben milyen kérdés merült fel, kinek melyik volt a kedvenc mondata, ki milyen nehézségbe ütközött.” - Ott Anna

jelenkor (@jelenkor) által megosztott bejegyzés,

  • A Párhuzamos történetek az a könyv, ami Bazsányi Sándorra a legnagyobb hatást gyakorolta, mint olvasóra.
  • Az első olvasás egy folyamatos meghökkenés, megzakkanás, megbillenés egy folyamatos erotizáltság, a kíváncsiság, a csalódás, a ki nem elégültség vagy a rosszul kielégültség értelmében.
  • A regényben sokszor nem tudni, épp kinek a gondolatait olvassuk, ez a szerző játékos kedvéből fakad, másrészt pedig a magyar nyelv lehetőségéből, mivel nincsenek grammatikai nemek. Ha valaki a nyelvvel olyan mélységben és olyan intenzitással foglalkozik, mint Nádas, akkor logikus, hogy nem hagyja ki ezeket a lehetőségeket, különösen egy olyan terepen, mint a Párhuzamos történetek, ahol folyamatosan egyik tudatból a másikba, egyik testből a másikba, egyik idősíkból a másikba, sőt egyik nemből a másikba lépteti át a szereplőket az elbeszélő. A regény épp ezekről a határátlépésekről szól. 
  • Az első könyv címe A néma tartomány. Hemzseg a könyv azoktól az utalásoktól, hogy valaki valamire gondol, valakit valami megérint, ezek mind erre a mélyben rejlő némaságban található valamire utalnak, de Nádas nem bírja szóra ezt a néma tartományt. Valamit sugall, de hogy pontosan mit, azt kellőképp homályban tartja. 
  • A második kötet címe akaratos: A sötétség mélyén. Olyan mintha szóra akarná bírni a néma tartományt, mintha az elbeszélő meg szeretné fejteni figuráinak legfőbb kínját, örömét és bánatát, mindenét, ami a létezésüket meghatározza.
  • Emiatt kapóra jön Demén Kristóf, aki mind életkora (a kamaszkor vége) miatt, mind a politikai helyzet (50-es évek vége, 60-as évek eleje) miatt egy lelkileg billenékeny szereplő. Demén Kristóf a Margitsziget című fejezetben E/1-ben beszél, ami nagyon fontos, nyomatékos fordulópontja a kötet szerkezetének. 
  • Demén Kristóf 1942-ben született, egyidős Nádassal, ugyanazokat a történelmi eseményeket élték át. Alkatukat tekintve is nagyon hasonlók, Nádasnak vannak nyilvánossá tett vallomásai, esszéi saját fiatalkoráról, öngyilkossági késztetéseiről. Demén Kristóf története és Nádas Péter személyes története párhuzamos történetek. 
  • Az E/1-ben való megnyilvánulás nem jelenti azt, hogy Kristóf lett az elbeszélő, hanem, hogyvan annyira fontos az elbeszélőnek, vagy a szerzőnek, egyenesen Nádas Péternek, hogy ennyire empatikusan belehelyezkedjen az ő nézőpontjába, hogy átadja neki a szót, talán még tovább is gondolja a maga észjárása szerint.
  • Kristóf ugyanazt a helyiértéket foglalja el a hatvanas évek elején Magyarországon zajló történetben, mint a kétezres évek elején Németországban zajló eseményekben Döring. 
  • A Nádas-féle próza játékos feszültsége az, amit úgy érzékelhet az olvasó, hogy hideg, távolságtartó az elbeszélő. A látszólagos hidegség és felforgató indulat együtt áll. Egyik vallomásos esszéjében Nádas azt írja, hogy sokan érzelemmentesnek tartják, pedig olyan, mint egy vajas-mézes kenyér. Máshol azt mondja, hogy ha ő nem ragaszkodna a formákhoz, amit nevezhetünk hidegségnek, szakmai távolságtartásnak, akkor belepusztulna. Olyan démonokkal kellett élethosszig tartó kapcsolatot ápolnia alkati adottságának köszönhetően, amelyeket nem lehet legyőzni, de távol lehet őket tartani. Az irodalom pont erről a formafegyelemről szól, hogy a káoszt (Nádas egyik kedves kifejezése) akarja valamilyen formában ábrázolni. Ha valaki csak ezt a formát érzékeli és nem látja az ellenenergiákat, akkor valóban csalódást okozhat neki a szöveg. 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

“Mi mind testek vagyunk” - #olvassnádast

Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Babarczy Eszter művészetfilozófus, eszmetörténész volt, akivel Az ész csöndes érvei című fejezetről beszélgettek.

...
Hírek

"A nagy műveket néhányszor abba kell hagyni" - #olvassnádast

...
Hírek

A Párhuzamos történetekben a testet is meg kell érteni - #olvassnádast

 Isolde szerelmi haláldalaMindenki a maga sötétjébenA valódi Leistikow és a Döhring folytatásos álma című fejezetekről beszélgetett Ott Anna Valuska László. Itt az #olvassnádast 2. része.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Gyerekirodalom

Mészöly botcsinálta meseírónak érezte magát

„Valahányszor visszautasították egy novellámat, önvigasztalásul írtam egy mesét” – jegyezte fel egyszer Mészöly Miklós, akinek a kényszerű szilencium éveiben gyakran a gyerekirodalom volt az egyetlen írói menekülőút. Így aztán írt mesét, bábjátékot, ifjúsági regényt, számolatlanul. Szolláth Dávid új monográfiája és az Arcanum adatbázisa segítségével annak jártunk utána, milyen erők vezették gyerekirodalmi pályára a száz éve született Mészöly Miklóst, és mit gondolt vajon a meséről és a bábról.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!