"Az első olvasás folyamatos meghökkenés" - #olvassnádast

"Az első olvasás folyamatos meghökkenés" - #olvassnádast

Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Bazsányi Sándor a Nádas Péter-monográfia szerzője, irodalomkritikus, esztéta volt, akivel az alábbi négy fejezetről beszélgettek: Margitsziget, A másik part, Saját létéről értesül, Azok ketten  (korábbi vendégek: Sárközy BenceValuska László,  Szolláth Dávid, Babarczy Eszter).

Ott Anna | 2020. július 27. |
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

„Nádas Pétert olvasni mindig élmény, de nem tagadom, az olvasás során gyakran kihívásokkal szembesültem, épp ezért nekem fontos volt, hogy legyen segítségem, akivel meg lehet beszélni az olvasottakat, akinek fel lehet tenni a kérdéseimet. Ebből az élményből indultam ki akkor, amikor elhatároztam, hogy az idén 15 éves Párhuzamos történeteket szeretném másokkal együtt olvasni, egy olvasókört indítani júniusban. 100 oldalanként haladunk majd hetente, minden héten online beszéljük meg, mi történt az elolvasott 100 oldalban, kinek mit adott, kiben milyen kérdés merült fel, kinek melyik volt a kedvenc mondata, ki milyen nehézségbe ütközött.” - Ott Anna

jelenkor (@jelenkor) által megosztott bejegyzés,

  • A Párhuzamos történetek az a könyv, ami Bazsányi Sándorra a legnagyobb hatást gyakorolta, mint olvasóra.
  • Az első olvasás egy folyamatos meghökkenés, megzakkanás, megbillenés egy folyamatos erotizáltság, a kíváncsiság, a csalódás, a ki nem elégültség vagy a rosszul kielégültség értelmében.
  • A regényben sokszor nem tudni, épp kinek a gondolatait olvassuk, ez a szerző játékos kedvéből fakad, másrészt pedig a magyar nyelv lehetőségéből, mivel nincsenek grammatikai nemek. Ha valaki a nyelvvel olyan mélységben és olyan intenzitással foglalkozik, mint Nádas, akkor logikus, hogy nem hagyja ki ezeket a lehetőségeket, különösen egy olyan terepen, mint a Párhuzamos történetek, ahol folyamatosan egyik tudatból a másikba, egyik testből a másikba, egyik idősíkból a másikba, sőt egyik nemből a másikba lépteti át a szereplőket az elbeszélő. A regény épp ezekről a határátlépésekről szól. 
  • Az első könyv címe A néma tartomány. Hemzseg a könyv azoktól az utalásoktól, hogy valaki valamire gondol, valakit valami megérint, ezek mind erre a mélyben rejlő némaságban található valamire utalnak, de Nádas nem bírja szóra ezt a néma tartományt. Valamit sugall, de hogy pontosan mit, azt kellőképp homályban tartja. 
  • A második kötet címe akaratos: A sötétség mélyén. Olyan mintha szóra akarná bírni a néma tartományt, mintha az elbeszélő meg szeretné fejteni figuráinak legfőbb kínját, örömét és bánatát, mindenét, ami a létezésüket meghatározza.
  • Emiatt kapóra jön Demén Kristóf, aki mind életkora (a kamaszkor vége) miatt, mind a politikai helyzet (50-es évek vége, 60-as évek eleje) miatt egy lelkileg billenékeny szereplő. Demén Kristóf a Margitsziget című fejezetben E/1-ben beszél, ami nagyon fontos, nyomatékos fordulópontja a kötet szerkezetének. 
  • Demén Kristóf 1942-ben született, egyidős Nádassal, ugyanazokat a történelmi eseményeket élték át. Alkatukat tekintve is nagyon hasonlók, Nádasnak vannak nyilvánossá tett vallomásai, esszéi saját fiatalkoráról, öngyilkossági késztetéseiről. Demén Kristóf története és Nádas Péter személyes története párhuzamos történetek. 
  • Az E/1-ben való megnyilvánulás nem jelenti azt, hogy Kristóf lett az elbeszélő, hanem, hogyvan annyira fontos az elbeszélőnek, vagy a szerzőnek, egyenesen Nádas Péternek, hogy ennyire empatikusan belehelyezkedjen az ő nézőpontjába, hogy átadja neki a szót, talán még tovább is gondolja a maga észjárása szerint.
  • Kristóf ugyanazt a helyiértéket foglalja el a hatvanas évek elején Magyarországon zajló történetben, mint a kétezres évek elején Németországban zajló eseményekben Döring. 
  • A Nádas-féle próza játékos feszültsége az, amit úgy érzékelhet az olvasó, hogy hideg, távolságtartó az elbeszélő. A látszólagos hidegség és felforgató indulat együtt áll. Egyik vallomásos esszéjében Nádas azt írja, hogy sokan érzelemmentesnek tartják, pedig olyan, mint egy vajas-mézes kenyér. Máshol azt mondja, hogy ha ő nem ragaszkodna a formákhoz, amit nevezhetünk hidegségnek, szakmai távolságtartásnak, akkor belepusztulna. Olyan démonokkal kellett élethosszig tartó kapcsolatot ápolnia alkati adottságának köszönhetően, amelyeket nem lehet legyőzni, de távol lehet őket tartani. Az irodalom pont erről a formafegyelemről szól, hogy a káoszt (Nádas egyik kedves kifejezése) akarja valamilyen formában ábrázolni. Ha valaki csak ezt a formát érzékeli és nem látja az ellenenergiákat, akkor valóban csalódást okozhat neki a szöveg. 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

“Mi mind testek vagyunk” - #olvassnádast

Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Babarczy Eszter művészetfilozófus, eszmetörténész volt, akivel Az ész csöndes érvei című fejezetről beszélgettek.

...
Hírek

"A nagy műveket néhányszor abba kell hagyni" - #olvassnádast

...
Hírek

A Párhuzamos történetekben a testet is meg kell érteni - #olvassnádast

 Isolde szerelmi haláldalaMindenki a maga sötétjébenA valódi Leistikow és a Döhring folytatásos álma című fejezetekről beszélgetett Ott Anna Valuska László. Itt az #olvassnádast 2. része.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Halász Rita

Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Halász Rita (Mély levegő) válaszolt.

Olvass!
...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

...
Beleolvasó

Egy közszereplőnek tudomásul kell vennie, hogy foglalkoznak vele

Görög Ibolya könyve a közéleti szereplők megkerülhetetlen műve, és azoknak biztosít támpontokat, akiknek a mindennapjait a nyilvános szereplés tölti ki.

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!