A bejegyzés megtekintése az Instagramon

„Nádas Pétert olvasni mindig élmény, de nem tagadom, az olvasás során gyakran kihívásokkal szembesültem, épp ezért nekem fontos volt, hogy legyen segítségem, akivel meg lehet beszélni az olvasottakat, akinek fel lehet tenni a kérdéseimet. Ebből az élményből indultam ki akkor, amikor elhatároztam, hogy az idén 15 éves Párhuzamos történeteket szeretném másokkal együtt olvasni, egy olvasókört indítani júniusban. 100 oldalanként haladunk majd hetente, minden héten online beszéljük meg, mi történt az elolvasott 100 oldalban, kinek mit adott, kiben milyen kérdés merült fel, kinek melyik volt a kedvenc mondata, ki milyen nehézségbe ütközött.” - Ott Anna

jelenkor (@jelenkor) által megosztott bejegyzés, Aug 18., 2020, időpont: 11:34 (PDT időzóna szerint)

• Amikor először olvasta a Párhuzamos történeteket, Darabos Enikő azt érezte, hogy ez az eszméletlen radikalizmus, ami már semmilyen irodalmi formának nem akar megfelelni, berúgta az ajtót és nem eresztette.
  

• A regény olvasása után úgy érezte, hogy Nádassal még van dolga, és ekkor vágott bele a habilitációjába Nádas Péter prózai alkotásaiból.
  

• Nádas Péter minden regénye, esszéje, novellája párbeszédben van egymással, gazdagítja egyik a másikat.

• A harmadik kötet címe A szabadság lélegzete. Nádas ebben a regényben működtetett szabadság fogalma nagyon súlyos és ijesztő, mert ha valaki átadja magát ennek a szabadságnak, az kisodorja őt a határaira, ahonnan nem biztos, hogy vissza lehet jönni.
  

• A másik élet problémája működik itt, hogy vajon az ember el tud-e szakadni a gyerekkori traumáitól, el lehet-e valamerre lépni ezektől a bevésett történetektől.

• A lélektani realizmus noha a klasszikus irodalomban bejáratott toposz, Nádas nem csak a karakterei mögé helyezi múltjukat, hanem beleírja a testükbe. Olyan perspektívát nyit, ahonnan az olvasó láthatja, ahogyan az adott karakter testrészeiből szivárog a múltja.
  

• A Nádas-regény formai törekvése: egyszerre krimi, családregény, erotikus irodalom, háborús regény. Egészen döbbenetes, ahogy a formával játszik és a formák sokaságából hoz létre valami formátlan egyedi formát.

• Az olvasó a harmadik kötet első fejezeténél képes befogadni azt a fajta vágástechnikát, hogy egy bekezdésen belül, vagy akár egy mondaton belül is azt csinálhat az író az olvasóval, amit csak akar.
  

• A fejezet címe Anus mundi, avagy a világ segglyuka nem jelenik meg a fejezet szövegében, de erős konnotációja van a szakirodalomban, Auschwitz kötődik ehhez a terminushoz.
  

• Nádas elbeszélője ebben a fejezetben megszólaltatja azt, amit a szereplője nem tudhat, és így a tárgyak lelke szólal meg.