- Amikor először olvasta a Párhuzamos történeteket, Darabos Enikő azt érezte, hogy ez az eszméletlen radikalizmus, ami már semmilyen irodalmi formának nem akar megfelelni, berúgta az ajtót és nem eresztette.
- A regény olvasása után úgy érezte, hogy Nádassal még van dolga, és ekkor vágott bele a habilitációjába Nádas Péter prózai alkotásaiból.
- Nádas Péter minden regénye, esszéje, novellája párbeszédben van egymással, gazdagítja egyik a másikat.
- A harmadik kötet címe A szabadság lélegzete. Nádas ebben a regényben működtetett szabadság fogalma nagyon súlyos és ijesztő, mert ha valaki átadja magát ennek a szabadságnak, az kisodorja őt a határaira, ahonnan nem biztos, hogy vissza lehet jönni.
- A másik élet problémája működik itt, hogy vajon az ember el tud-e szakadni a gyerekkori traumáitól, el lehet-e valamerre lépni ezektől a bevésett történetektől.
- A lélektani realizmus noha a klasszikus irodalomban bejáratott toposz, Nádas nem csak a karakterei mögé helyezi múltjukat, hanem beleírja a testükbe. Olyan perspektívát nyit, ahonnan az olvasó láthatja, ahogyan az adott karakter testrészeiből szivárog a múltja.
- A Nádas-regény formai törekvése: egyszerre krimi, családregény, erotikus irodalom, háborús regény. Egészen döbbenetes, ahogy a formával játszik és a formák sokaságából hoz létre valami formátlan egyedi formát.
- Az olvasó a harmadik kötet első fejezeténél képes befogadni azt a fajta vágástechnikát, hogy egy bekezdésen belül, vagy akár egy mondaton belül is azt csinálhat az író az olvasóval, amit csak akar.
- A fejezet címe Anus mundi, avagy a világ segglyuka nem jelenik meg a fejezet szövegében, de erős konnotációja van a szakirodalomban, Auschwitz kötődik ehhez a terminushoz.
- Nádas elbeszélője ebben a fejezetben megszólaltatja azt, amit a szereplője nem tudhat, és így a tárgyak lelke szólal meg.
