Nádas testábrázolásának nincs a magyar irodalomban hagyománya- #olvassnádast

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

„Nádas Pétert olvasni mindig élmény, de nem tagadom, az olvasás során gyakran kihívásokkal szembesültem, épp ezért nekem fontos volt, hogy legyen segítségem, akivel meg lehet beszélni az olvasottakat, akinek fel lehet tenni a kérdéseimet. Ebből az élményből indultam ki akkor, amikor elhatároztam, hogy az idén 15 éves Párhuzamos történeteket szeretném másokkal együtt olvasni, egy olvasókört indítani júniusban. 100 oldalanként haladunk majd hetente, minden héten online beszéljük meg, mi történt az elolvasott 100 oldalban, kinek mit adott, kiben milyen kérdés merült fel, kinek melyik volt a kedvenc mondata, ki milyen nehézségbe ütközött.” - Ott Anna

jelenkor (@jelenkor) által megosztott bejegyzés, Aug 4., 2020, időpont: 11:38 (PDT időzóna szerint)

• “Valószínűleg hosszú évekbe telik, mire az irodalmi élet megemészti ezt a háromkötetes munkát, de az számomra bizonyos: nagyszabású, korszakos mű született, nagy levegőt kell vennünk hozzá, ha érdemben foglalkozni szeretnénk vele.”- írta Károlyi Csaba a Párhuzamos történetekről megjelenésekor. Szerinte már elkezdődött a munka, de még több időre van szüksége az irodalmi közegnek, hogy megeméssze a regényt. A Világló részletek megjelenése után egészen más fénytörésben látszik a Párhuzamos történetek és az egész Nádas életmű. Ráadásul egy-egy fordítást övező külföldi kritikai visszhang folyamatosan visszahat a magyar fogadtatásra.
• A Világló részleteket olvasva az önéletrajziság kérdése merül fel a Párhuzamos történetek kapcsán. Nyílván Nádas is, mint minden író a maga életéből dolgozik, de ezeket az élményeit átdolgozza, fikcionálja. 
• Annak a testábrázolásnak, amit Nádas ebben a műben alkalmaz, nincs meg a magyar tradíciója. A magyar közönség prűd, nem szereti és nincs hozzászokva, ha nyíltan megnevezik a dolgokat.
• Egy életrajzi megjegyzés: múlt heti részben beszéltünk róla, hogy Madzar Alajos nevét Madzar József, orvos és kommunista politikustól kapta, de Károlyi szerint inkább a feleségétől, Madzar, született Jászi Alicetól, aki mozgásművész volt, és ő volt az első, aki Magyarországon gyógytornával foglalkozott. Nádas Péter édesanyja valóban hozzá járt mozgásművészetet tanulni. Madzarék baloldali házaspár voltak, ezáltal Madzaron keresztül a baloldaliság konnotációja jön be a történetben.
• A fejezetcímek rendkívül fontosak és beszédesek, amik szépen navigálják az olvasót és ki is vannak bontva a történetben.
• Nádas Péter zseniálisan töredezi meg a történetszálakat, az olvasó nem is tudja, hogy melyik cselekmény pontosan melyik fejezetben található, de az agya mégis egy teljesen lineáris történetet épít fel egy kortántsem linerális elbeszélésből.
• A regényben két nagy történelmi csomópont van, az egyik a második világháború, a másik az 56-os forradalom. Egyik sincs elmesélve, de mindig ott vannak egy-egy történet mögött, sokszor mint mellékszálak.