Nádas testábrázolásának nincs a magyar irodalomban hagyománya- #olvassnádast

Nádas testábrázolásának nincs a magyar irodalomban hagyománya- #olvassnádast

Hetek óta tart az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese volt, akivel az alábbi három fejezetről beszélgettek: American dream, Mindent szétszakít, Nem tudták elfelejteni.(Korábbi vendégek: Sárközy BenceValuska László,  Szolláth Dávid, Babarczy EszterBazsányi Sándor, Bagi Zsolt).

Ott Anna | 2020. augusztus 11. |
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

„Nádas Pétert olvasni mindig élmény, de nem tagadom, az olvasás során gyakran kihívásokkal szembesültem, épp ezért nekem fontos volt, hogy legyen segítségem, akivel meg lehet beszélni az olvasottakat, akinek fel lehet tenni a kérdéseimet. Ebből az élményből indultam ki akkor, amikor elhatároztam, hogy az idén 15 éves Párhuzamos történeteket szeretném másokkal együtt olvasni, egy olvasókört indítani júniusban. 100 oldalanként haladunk majd hetente, minden héten online beszéljük meg, mi történt az elolvasott 100 oldalban, kinek mit adott, kiben milyen kérdés merült fel, kinek melyik volt a kedvenc mondata, ki milyen nehézségbe ütközött.” - Ott Anna

jelenkor (@jelenkor) által megosztott bejegyzés,

  • “Valószínűleg hosszú évekbe telik, mire az irodalmi élet megemészti ezt a háromkötetes munkát, de az számomra bizonyos: nagyszabású, korszakos mű született, nagy levegőt kell vennünk hozzá, ha érdemben foglalkozni szeretnénk vele.”- írta Károlyi Csaba a Párhuzamos történetekről megjelenésekor. Szerinte már elkezdődött a munka, de még több időre van szüksége az irodalmi közegnek, hogy megeméssze a regényt. A Világló részletek megjelenése után egészen más fénytörésben látszik a Párhuzamos történetek és az egész Nádas életmű. Ráadásul egy-egy fordítást övező külföldi kritikai visszhang folyamatosan visszahat a magyar fogadtatásra.
  • A Világló részleteket olvasva az önéletrajziság kérdése merül fel a Párhuzamos történetek kapcsán. Nyílván Nádas is, mint minden író a maga életéből dolgozik, de ezeket az élményeit átdolgozza, fikcionálja. 
  • Annak a testábrázolásnak, amit Nádas ebben a műben alkalmaz, nincs meg a magyar tradíciója. A magyar közönség prűd, nem szereti és nincs hozzászokva, ha nyíltan megnevezik a dolgokat.
  • Egy életrajzi megjegyzés: múlt heti részben beszéltünk róla, hogy Madzar Alajos nevét Madzar József, orvos és kommunista politikustól kapta, de Károlyi szerint inkább a feleségétől, Madzar, született Jászi Alicetól, aki mozgásművész volt, és ő volt az első, aki Magyarországon gyógytornával foglalkozott. Nádas Péter édesanyja valóban hozzá járt mozgásművészetet tanulni. Madzarék baloldali házaspár voltak, ezáltal Madzaron keresztül a baloldaliság konnotációja jön be a történetben.
  • A fejezetcímek rendkívül fontosak és beszédesek, amik szépen navigálják az olvasót és ki is vannak bontva a történetben.
  • Nádas Péter zseniálisan töredezi meg a történetszálakat, az olvasó nem is tudja, hogy melyik cselekmény pontosan melyik fejezetben található, de az agya mégis egy teljesen lineáris történetet épít fel egy kortántsem linerális elbeszélésből.
  • A regényben két nagy történelmi csomópont van, az egyik a második világháború, a másik az 56-os forradalom. Egyik sincs elmesélve, de mindig ott vannak egy-egy történet mögött, sokszor mint mellékszálak. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A sokkot nem lehet megúszni - #olvassnádast

Ilona rizses csirkéje, Egy vadonatúj civilizáció és Másként nem tombolhatott című fejezetekről beszélgetett Bagi Zsolt és Ott Anna. Folytatódik az #olvassnádast.

...

"Az első olvasás folyamatos meghökkenés" - #olvassnádast

A Margitsziget, A másik part, Saját létéről értesül és az Azok ketten című fejezetekről beszélgetett Bazsányi Sándor és Ott Anna. Itt az #olvassnádast 5. része. 

...

“Mi mind testek vagyunk” - #olvassnádast

Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Babarczy Eszter művészetfilozófus, eszmetörténész volt, akivel Az ész csöndes érvei című fejezetről beszélgettek.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Hírek
...

Miért olyan nehéz érzésekről beszélni? Finy Petra a szeretet nyomába ered

...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

...

Hetente több mint egymillióan osztanak meg öngyilkos gondolatokat a ChatGPT-vel

...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!