A 2019-es apokaliptikus tűzvészt nem csak az éppen ott tartózkodó helyiek és turisták, de az egész világ rémülten figyelte. A tűz kiégette a templom tetőzetét, és megsemmisítette a tornyát, amikor az lezuhant. A Notre Dame azóta helyreállítás miatt zárva tart.
„Bízunk benne, hogy 2024 lesz az az év, amikor a munkálatok nagy része befejeződik, az az év, amikor a székesegyház újra megnyílik a hívők és a nagyközönség előtt" - mondta Abdul Malak, amikor a helyszínre látogatott. Tájékoztatása szerint a helyreállítási projekt takarítási szakasza lezárult, így a nyár végén megkezdődhetnek az újjáépítési munkálatok.
Nem sokkal a 2019. áprilisi tűzvész után Emmanuel Macron elnök azt mondta, hogy a 12. századból származó székesegyházat újjáépítik, és később ígéretet tett arra, hogy 2024-re - amikor Franciaország az olimpiai játékoknak ad otthont - újra megnyitják.
A székesegyházat a korábbi tervek szerint állítják helyre, beleértve az Eugene Viollet-le-Duc építész által az 1800-as évek közepén tervezett 96 méteres tornyot, amelyhez új faanyagot választottak. A biztonsági fázis 2021-es befejezése és a székesegyház belsejének megtisztítása után a rekonstrukció elsősorban a fából készült tetőszerkezet, a boltozat és a torony újjáépítését foglalja magában. (France 24)
A 2019-es tűzvészben csaknem leégett párizsi Notre Dame a világ legismertebb temploma, számos írót, festőt és zeneszerzőt is megihletett. Korábban mi is írtunk az elakadt felújítási munkálatokról: tavaly a Friends of Notre-Dame de Paris nonprofit szervezet online szervezett adakozást a restaurációs munkák támogatására. Ahogy a szervezet írta, a környezetszennyezés, az eső, a silányabb minőségű kő, amit a 19. századi helyreállítás során használtak, mind hozzájárult a székesegyház pusztulásához, amire a pontot a tűzvész tette.
Victor Hugo: A párizsi Notre Dame
Ha van könyv, amelyik mindenkinek eszébe jut a leégett katedrálisról, az bizonyára Victor Hugo regénye, amelyik A Notre dame-i toronyőr című Walt Disney klasszikus (és számtalan alkotás és rajzfilm) alapja is lett. A szerző eredeti célja is az volt, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a siralmas állapotban lévő székesegyházra, ezzel együtt a gótikus építészet szépségeire. Az eredeti építészeti elemek ugyanis gyakran áldozatául estek az újításoknak: a Notre-Dame középkori ólomüvegablakait például simára cserélték (Hugo megfogalmazásában „hideg, színtelen üvegszemekre”), hogy több fényt engedjenek be az épületbe. Hugo a regényben is vehemensen ostorozta „a megszámlálhatatlan rontást és csonkítást”, amellyel „az idő és az emberek egyaránt pusztították e becses műremeket”. A regényben elég sok az épületleírás, nem véletlenül.
Kétszázhúsz éve született Besanconban a francia romantika legnagyobb alakja, Victor Hugo. Irodalmi tevékenysége mellett rendkívül fordulatos és eseménydús életet élt – nem volt nehéz öt érdekességet összegyűjteni róla.
Tovább olvasokKerényi Miklós Gábor: A „Rómeó...” diadalútja - A Mozart!-tól A Notre-Dame-i toronyőrig - és tovább
Kerényi Miklós Gábor annak jár utána, vajon lehetséges-e bármi újat mondani a Notre Dame-i toronyőrről vagy a Rómeó és Júliáról. A rendező-szerző operettszínházi pályafutása során arra törekedett, hogy komoly drámai tartalommal bíró zenés darabokkal ragadja meg a közönség érdeklődését. Törekvése sikerét pedig mi sem jelzi jobban, mint a Rómeó és Júlia magyar színpadon korábban elképzelhetetlen, letaglózó sikere: a kultikus előadást tizennégy éven keresztül több mint 700 alkalommal mutatták be, 2019-es „felújítására” tízezer ember volt kíváncsi egyetlen este...
Kerényi Miklós Gábor könyvéből nemcsak azt tudjuk meg, hogyan születtek ezek az előadások, de bepillanthatunk a színházi kulisszák mögé, és megismerhetjük a sikerek mögött álló hús-vér embereket.
