Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Éppen a napokban volt két éve, hogy 2019. április 15-én leégett az európai építészet egyik emblematikus képviselője és öröksége, a párizsi Notre Dame. A Friends of Notre-Dame de Paris nonprofit szervezet online szervez adakozást a restaurációs munkák támogatására. Ahogy a szervezet írja, a környezetszennyezés, az eső, a silányabb minőségű kő, amit a 19. századi helyreállítás során használtak, mind hozzájárult a székesegyház pusztulásához, amire a pontot a tűzvész tette.

sa | 2021. április 30. |

Ha ellátogatunk az oldalra, látható, hogy kétféle módon adakozhatunk: lehet általánosságban utalni, de azt is választhatjuk, hogy egy-egy konkrét szobor vagy festmény restaurálásához járulunk hozzá. Az egyes művek fotója alatt követhető, hol tart a folyamat, és bizony az is, hogy szegény kis vízköpők valamiért nem tartoznak a népszerűbb versenyzők közé. Szóval ha mindig is szerettél volna örökbe fogadni egy vízköpőt, akkor itt a lehetőség! 

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame

A párizsi Notre Dame-ot a legtöbben tragikus szerelmi történetként tartják számon, 

pedig az irodalomtörténet egyik, ha nem a legnagyobb marketingfogása.

Az olvasva is egyértelmű, hogy a regény szinte óda a katedrálishoz, ami méltóságteljes protagonistaként magasodik a szereplők mellett. Ezt a gyönyörű épületet viszont a 19. századra jócskán megtépázta a történelem. A 12. században kezdték építeni, mikor VII. Lajos azt gondolta, hogy úgy emelheti Párizst Európa fővárosává, ha lenyűgöző templomot épít benne. Az első komoly károkat a 16. századi hugenották okozták, akik több szobrot is szétvertek, mert bálványoknak tartották őket. A francia forradalom idején pedig azzal a rohanták meg a felkelők, hogy majd az ész templomává avatják, és ezzel a lendülettel mindjárt le is fejeztek több szobrot, mert tévesen azt hitték, francia királyokat ábrázolnak - pedig bibliai uralkodók voltak. Ezekben az években aztán a katedrálist többször kifosztották, megrongálták, a huszártornyot lebontották. Az 1800-as évek első évtizedeire a katedrális már elég méltatlan állapotban volt, ekkor lépett a színre Victor Hugo. 

Victor Hugo
A párizsi Notre-Dame
Ford.: Antal László, Európa, 2019, 656 oldal
-

Nem titkolta, hogy a regénnyel akarta az épületre irányítani a figyelmet, ha már a franciák hagyták lassan lepusztulni. Ezért aztán Hugo nagyon aprólékosan írta le a monumentális székesegyházat, amit önmagában, önmagáért is értékesnek látott, nemcsak a történelmi örökségként, hanem a tudományok és a művészet emlékműveként is. (Az már csak egy hátborzongató részlet, hogy egyébként a regényben is van egy tűzjelenet, amit itt olvashatsz.)

A párizsi Notre Dame 1831-ben jelent meg és hatalmas siker lett, az olvasói pedig elkezdtek turistaként a katedrálishoz zarándokolni.

Mindennek közvetlen hatására végül 1845 és 1878 között az eredeti tervek szerint felújították az épületet. Azóta nem történt ilyen nagy volumenű felújítás, míg végül két éve a tűzvész új fejezetett nyitott a székesegyház történetében.

Visszatérve a vízköpőkre, ha láttad a regény Disney-féle feldolgozását, bizonyára emlékszel rá, hogy milyen jó fejek voltak:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Victor Hugo így írta le a Notre Dame-i tűzvészt

...

Coco Chanel divatikon volt, Párizs királynője - és náci kém?

Coco Chanel fordulatos, ellentmondásokkal teli életébe enged bepillantást Pamela Binnings Ewen életrajzi regénye. Honnan jött Chanel, hogyan építette ki a birodalmát, mi mindenre volt hajlandó a megvédéséért, és milyen titkokat őrzött? Mutatunk egy részletet a könyvből!

...

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

Hiába írta alá rengeteg értelmiségi a petíciót, amelyben Rimbaud és Verlaine újratemetését kérték, a két költő mégsem kerülhet a párizsi Panthéonba.

KÖNYVHÉT
...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

A magyar származású kanadai-brit író nyitotta meg a 97. Ünnepi Könyvhetet. Mutatjuk a beszédet. 

...

10 izgalmas nonfiction kötet a valóságunkról – könyvajánló az Ünnepi Könyvhéthez

Generációs különbségekről, ADHD-ról és a könyvgyűjtés gyönyörűségéről is ajánlunk könyvet.

Hírek
...

„Korunk legnagyobb regénye” – 40 éve jelent meg Nádas Péter nagy műve, az Emlékiratok könyve

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

...

Tompa Andrea, Terék Anna és Patat Bence is ott lesz a FISZ-táborban

...

Idris Elba: Nem mindenki örülne egy fekete James Bondnak

Kiemeltek
...

Szabó T. Anna: A legbátrabb a pályakezdő, aki leírja az első sort

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Szabó T. Anna beszél alkotásról, magányról és bátorságról.

...

Tompa Andrea: A testek csak együtt tudnak felszabadulni

Hogyan lehet írni a homoszexualitásról, ha a hatalom kisajátítja a nyelvet? És mi kell a testek felszabadításához?

...

Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi: A 90-es évek eleje nagyon hasonlított ahhoz, ami most van

Hogyan írhat két író egy regényt? És miért hasonlít a 30 évvel ezelőtti Magyarország a maira? Beszámoló Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című kötetbemutatójáról.

A hét könyve
Kritika
David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki
David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Interjú a magyar származású Booker-díjas szerzővel, aki idén megnyitó beszédet mond az Ünnepi Könyvhéten.

Olvass!
...

„A gyász láthatatlan, de mindenhol ott van” – olvass bele Tara Menon regényébe!

Mi a teendő, ha szembesülünk vele, hogy a gyász elől nem lehet elmenekülni?

...

Lázár – Olvass bele a magyar arisztokratákról szóló családregénybe, ami meghódította a világot!

A magyar családergény, amit a Z generáció is imád. 

...

Iránban voltak valakik, Amerikában senkik lettek: Olvass bele a Perzsák című könyvbe!

Öt nő, három generáció és a száműzetés terhe.