Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Éppen a napokban volt két éve, hogy 2019. április 15-én leégett az európai építészet egyik emblematikus képviselője és öröksége, a párizsi Notre Dame. A Friends of Notre-Dame de Paris nonprofit szervezet online szervez adakozást a restaurációs munkák támogatására. Ahogy a szervezet írja, a környezetszennyezés, az eső, a silányabb minőségű kő, amit a 19. századi helyreállítás során használtak, mind hozzájárult a székesegyház pusztulásához, amire a pontot a tűzvész tette.

sa | 2021. április 30. |

Ha ellátogatunk az oldalra, látható, hogy kétféle módon adakozhatunk: lehet általánosságban utalni, de azt is választhatjuk, hogy egy-egy konkrét szobor vagy festmény restaurálásához járulunk hozzá. Az egyes művek fotója alatt követhető, hol tart a folyamat, és bizony az is, hogy szegény kis vízköpők valamiért nem tartoznak a népszerűbb versenyzők közé. Szóval ha mindig is szerettél volna örökbe fogadni egy vízköpőt, akkor itt a lehetőség! 

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame

A párizsi Notre Dame-ot a legtöbben tragikus szerelmi történetként tartják számon, 

pedig az irodalomtörténet egyik, ha nem a legnagyobb marketingfogása.

Az olvasva is egyértelmű, hogy a regény szinte óda a katedrálishoz, ami méltóságteljes protagonistaként magasodik a szereplők mellett. Ezt a gyönyörű épületet viszont a 19. századra jócskán megtépázta a történelem. A 12. században kezdték építeni, mikor VII. Lajos azt gondolta, hogy úgy emelheti Párizst Európa fővárosává, ha lenyűgöző templomot épít benne. Az első komoly károkat a 16. századi hugenották okozták, akik több szobrot is szétvertek, mert bálványoknak tartották őket. A francia forradalom idején pedig azzal a rohanták meg a felkelők, hogy majd az ész templomává avatják, és ezzel a lendülettel mindjárt le is fejeztek több szobrot, mert tévesen azt hitték, francia királyokat ábrázolnak - pedig bibliai uralkodók voltak. Ezekben az években aztán a katedrálist többször kifosztották, megrongálták, a huszártornyot lebontották. Az 1800-as évek első évtizedeire a katedrális már elég méltatlan állapotban volt, ekkor lépett a színre Victor Hugo. 

Victor Hugo
A párizsi Notre-Dame
Ford.: Antal László, Európa, 2019, 656 oldal
-

Nem titkolta, hogy a regénnyel akarta az épületre irányítani a figyelmet, ha már a franciák hagyták lassan lepusztulni. Ezért aztán Hugo nagyon aprólékosan írta le a monumentális székesegyházat, amit önmagában, önmagáért is értékesnek látott, nemcsak a történelmi örökségként, hanem a tudományok és a művészet emlékműveként is. (Az már csak egy hátborzongató részlet, hogy egyébként a regényben is van egy tűzjelenet, amit itt olvashatsz.)

A párizsi Notre Dame 1831-ben jelent meg és hatalmas siker lett, az olvasói pedig elkezdtek turistaként a katedrálishoz zarándokolni.

Mindennek közvetlen hatására végül 1845 és 1878 között az eredeti tervek szerint felújították az épületet. Azóta nem történt ilyen nagy volumenű felújítás, míg végül két éve a tűzvész új fejezetett nyitott a székesegyház történetében.

Visszatérve a vízköpőkre, ha láttad a regény Disney-féle feldolgozását, bizonyára emlékszel rá, hogy milyen jó fejek voltak:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Victor Hugo így írta le a Notre Dame-i tűzvészt

...

Coco Chanel divatikon volt, Párizs királynője - és náci kém?

Coco Chanel fordulatos, ellentmondásokkal teli életébe enged bepillantást Pamela Binnings Ewen életrajzi regénye. Honnan jött Chanel, hogyan építette ki a birodalmát, mi mindenre volt hajlandó a megvédéséért, és milyen titkokat őrzött? Mutatunk egy részletet a könyvből!

...

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

Hiába írta alá rengeteg értelmiségi a petíciót, amelyben Rimbaud és Verlaine újratemetését kérték, a két költő mégsem kerülhet a párizsi Panthéonba.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Hírek
...

A Biblia kötelező olvasmány lett a texasi iskolákban

...

Megalakult az Irodalmi Szakszervezet – ezek a célok!

...

Balsai Móni két évezred erotikus verseiből készített előadást

...

BookTok-álomprojekt: Colleen Hoover producerként csatlakozik az új Ali Hazelwood-adaptációhoz

...

Melyik könyv lehet „a nagy amerikai regény”? Híres szerzők árulják el kedvenceiket

...

Victor Hugo klasszikusa, A nyomorultak új feldolgozást kap

Kiemeltek
...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

Miért volt nagy hatással Harag Anitára Bencsik Orsolya, Raymond Carver vagy éppen Mándy Iván?

...

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni! 

A hét könyve
Kritika
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról
Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

Olvass!
...

Nem indul jól, és holttestekkel folytatódik a fesztivál: olvass bele Kate Atkinson új krimijébe!

A holttestek sokasodnak, a különálló történetek pedig szép lassan összefonódnak. A helyszín: Edinburgh.

...

Egy romantikus fantasy, ami még meg is nevettet – olvass bele William Goldman klasszikusába!

Egy kultikus fantasy új köntösben: részlet William Goldman klasszikusából!

...

A viszonzatlan szerelem néha kegyetlenné tesz: Olvass bele Narine Abgarjan első regényébe!

Mi történik, ha a nagyszájú barátnőd halálosan belezúg a frissen házasodott szomszéd fiatalemberbe?