Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Éppen a napokban volt két éve, hogy 2019. április 15-én leégett az európai építészet egyik emblematikus képviselője és öröksége, a párizsi Notre Dame. A Friends of Notre-Dame de Paris nonprofit szervezet online szervez adakozást a restaurációs munkák támogatására. Ahogy a szervezet írja, a környezetszennyezés, az eső, a silányabb minőségű kő, amit a 19. századi helyreállítás során használtak, mind hozzájárult a székesegyház pusztulásához, amire a pontot a tűzvész tette.

sa | 2021. április 30. |

Ha ellátogatunk az oldalra, látható, hogy kétféle módon adakozhatunk: lehet általánosságban utalni, de azt is választhatjuk, hogy egy-egy konkrét szobor vagy festmény restaurálásához járulunk hozzá. Az egyes művek fotója alatt követhető, hol tart a folyamat, és bizony az is, hogy szegény kis vízköpők valamiért nem tartoznak a népszerűbb versenyzők közé. Szóval ha mindig is szerettél volna örökbe fogadni egy vízköpőt, akkor itt a lehetőség! 

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame

A párizsi Notre Dame-ot a legtöbben tragikus szerelmi történetként tartják számon, 

pedig az irodalomtörténet egyik, ha nem a legnagyobb marketingfogása.

Az olvasva is egyértelmű, hogy a regény szinte óda a katedrálishoz, ami méltóságteljes protagonistaként magasodik a szereplők mellett. Ezt a gyönyörű épületet viszont a 19. századra jócskán megtépázta a történelem. A 12. században kezdték építeni, mikor VII. Lajos azt gondolta, hogy úgy emelheti Párizst Európa fővárosává, ha lenyűgöző templomot épít benne. Az első komoly károkat a 16. századi hugenották okozták, akik több szobrot is szétvertek, mert bálványoknak tartották őket. A francia forradalom idején pedig azzal a rohanták meg a felkelők, hogy majd az ész templomává avatják, és ezzel a lendülettel mindjárt le is fejeztek több szobrot, mert tévesen azt hitték, francia királyokat ábrázolnak - pedig bibliai uralkodók voltak. Ezekben az években aztán a katedrálist többször kifosztották, megrongálták, a huszártornyot lebontották. Az 1800-as évek első évtizedeire a katedrális már elég méltatlan állapotban volt, ekkor lépett a színre Victor Hugo. 

Victor Hugo
A párizsi Notre-Dame
Ford.: Antal László, Európa, 2019, 656 oldal
-

Nem titkolta, hogy a regénnyel akarta az épületre irányítani a figyelmet, ha már a franciák hagyták lassan lepusztulni. Ezért aztán Hugo nagyon aprólékosan írta le a monumentális székesegyházat, amit önmagában, önmagáért is értékesnek látott, nemcsak a történelmi örökségként, hanem a tudományok és a művészet emlékműveként is. (Az már csak egy hátborzongató részlet, hogy egyébként a regényben is van egy tűzjelenet, amit itt olvashatsz.)

A párizsi Notre Dame 1831-ben jelent meg és hatalmas siker lett, az olvasói pedig elkezdtek turistaként a katedrálishoz zarándokolni.

Mindennek közvetlen hatására végül 1845 és 1878 között az eredeti tervek szerint felújították az épületet. Azóta nem történt ilyen nagy volumenű felújítás, míg végül két éve a tűzvész új fejezetett nyitott a székesegyház történetében.

Visszatérve a vízköpőkre, ha láttad a regény Disney-féle feldolgozását, bizonyára emlékszel rá, hogy milyen jó fejek voltak:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Victor Hugo így írta le a Notre Dame-i tűzvészt

...

Coco Chanel divatikon volt, Párizs királynője - és náci kém?

Coco Chanel fordulatos, ellentmondásokkal teli életébe enged bepillantást Pamela Binnings Ewen életrajzi regénye. Honnan jött Chanel, hogyan építette ki a birodalmát, mi mindenre volt hajlandó a megvédéséért, és milyen titkokat őrzött? Mutatunk egy részletet a könyvből!

...

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

Hiába írta alá rengeteg értelmiségi a petíciót, amelyben Rimbaud és Verlaine újratemetését kérték, a két költő mégsem kerülhet a párizsi Panthéonba.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Hírek
...

A drogok jelenthetik a pszichiátria jövőjét? – Ez a könyv betekintést nyújt a pszichedelikus terápiák világába

...

Ez az idei év 10 legolvasottabb könyve eddig a Goodreads szerint

...

Emberevő bálnák és fenyegető mélységek a Bálnahullás előzetesében

...

Megújul a Nemzetközi Booker-díj zsűrije, itthon is ismert szerző az elnök

...

A Magyar Művészeti Akadémia elnöke reagált Krasznahorkai László szavaira

...

Stephen King egyik kedvenc szerzője megírta a kisvárosi Keresztapát

Kiemeltek
...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

Mi van akkor, ha egy egyedülálló nő gyereket szeretne, de nem akar férfit az életébe? 

...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Te képes lennél felismerni a valódi gyilkost? Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának ötödik része.

...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

A hét könyve
Kritika
Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről
Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.

Olvass!
...

Egy szerelem, amely évszázadok múltán is fennmarad – Olvass bele Alix E. Harrow fantasy regényébe!

Te visszautaznál az időben a szerelem miatt?

...

„A nyakkendőviselés elősegíti a banki hitelek jóváhagyását, mert az önakasztásra való hajlandóságot jelzi" – Olvass bele Benjamin Stevenson krimijébe!

Egy rendíthetetlen nyomozó, tíz gyanúsított és egy banki rablás. Olvass bele!

...

„A jelenkor legfontosabb vitái a normalitás kérdése körül forognak” – Olvass bele Babiczky Tibor esszékötetébe!

Az önmegismerés a megfelelő út ahhoz, hogy a modern világ kilátástalanságában eligazodjunk. Olvass bele a Nyitott paloták című esszékötetbe.