Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Éppen a napokban volt két éve, hogy 2019. április 15-én leégett az európai építészet egyik emblematikus képviselője és öröksége, a párizsi Notre Dame. A Friends of Notre-Dame de Paris nonprofit szervezet online szervez adakozást a restaurációs munkák támogatására. Ahogy a szervezet írja, a környezetszennyezés, az eső, a silányabb minőségű kő, amit a 19. századi helyreállítás során használtak, mind hozzájárult a székesegyház pusztulásához, amire a pontot a tűzvész tette.

sa | 2021. április 30. |

Ha ellátogatunk az oldalra, látható, hogy kétféle módon adakozhatunk: lehet általánosságban utalni, de azt is választhatjuk, hogy egy-egy konkrét szobor vagy festmény restaurálásához járulunk hozzá. Az egyes művek fotója alatt követhető, hol tart a folyamat, és bizony az is, hogy szegény kis vízköpők valamiért nem tartoznak a népszerűbb versenyzők közé. Szóval ha mindig is szerettél volna örökbe fogadni egy vízköpőt, akkor itt a lehetőség! 

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame

A párizsi Notre Dame-ot a legtöbben tragikus szerelmi történetként tartják számon, 

pedig az irodalomtörténet egyik, ha nem a legnagyobb marketingfogása.

Az olvasva is egyértelmű, hogy a regény szinte óda a katedrálishoz, ami méltóságteljes protagonistaként magasodik a szereplők mellett. Ezt a gyönyörű épületet viszont a 19. századra jócskán megtépázta a történelem. A 12. században kezdték építeni, mikor VII. Lajos azt gondolta, hogy úgy emelheti Párizst Európa fővárosává, ha lenyűgöző templomot épít benne. Az első komoly károkat a 16. századi hugenották okozták, akik több szobrot is szétvertek, mert bálványoknak tartották őket. A francia forradalom idején pedig azzal a rohanták meg a felkelők, hogy majd az ész templomává avatják, és ezzel a lendülettel mindjárt le is fejeztek több szobrot, mert tévesen azt hitték, francia királyokat ábrázolnak - pedig bibliai uralkodók voltak. Ezekben az években aztán a katedrálist többször kifosztották, megrongálták, a huszártornyot lebontották. Az 1800-as évek első évtizedeire a katedrális már elég méltatlan állapotban volt, ekkor lépett a színre Victor Hugo. 

Victor Hugo
A párizsi Notre-Dame
Ford.: Antal László, Európa, 2019, 656 oldal
-

Nem titkolta, hogy a regénnyel akarta az épületre irányítani a figyelmet, ha már a franciák hagyták lassan lepusztulni. Ezért aztán Hugo nagyon aprólékosan írta le a monumentális székesegyházat, amit önmagában, önmagáért is értékesnek látott, nemcsak a történelmi örökségként, hanem a tudományok és a művészet emlékműveként is. (Az már csak egy hátborzongató részlet, hogy egyébként a regényben is van egy tűzjelenet, amit itt olvashatsz.)

A párizsi Notre Dame 1831-ben jelent meg és hatalmas siker lett, az olvasói pedig elkezdtek turistaként a katedrálishoz zarándokolni.

Mindennek közvetlen hatására végül 1845 és 1878 között az eredeti tervek szerint felújították az épületet. Azóta nem történt ilyen nagy volumenű felújítás, míg végül két éve a tűzvész új fejezetett nyitott a székesegyház történetében.

Visszatérve a vízköpőkre, ha láttad a regény Disney-féle feldolgozását, bizonyára emlékszel rá, hogy milyen jó fejek voltak:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Victor Hugo így írta le a Notre Dame-i tűzvészt

...

Coco Chanel divatikon volt, Párizs királynője - és náci kém?

Coco Chanel fordulatos, ellentmondásokkal teli életébe enged bepillantást Pamela Binnings Ewen életrajzi regénye. Honnan jött Chanel, hogyan építette ki a birodalmát, mi mindenre volt hajlandó a megvédéséért, és milyen titkokat őrzött? Mutatunk egy részletet a könyvből!

...

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

Hiába írta alá rengeteg értelmiségi a petíciót, amelyben Rimbaud és Verlaine újratemetését kérték, a két költő mégsem kerülhet a párizsi Panthéonba.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Hírek
...

A könyveladások szerint a Z-generációt egyre jobban érdekli a vallás

...

Kik nyerik a 2026-os Mastercard–Alkotótárs ösztöndíjat? Bemutatjuk a jelentkezőket! (4. rész)

...

Tompa Andrea: „Szeretnék ebből a pizsamázásból megélni”

...

Ezt lehet tudni eddig a Percy Jackson és az olimposziak 3. évadáról

...

Liszt Ferenc levelezése és Jókai Mór sci-fi regénye is elérhetővé vált

...

A Heated Rivalry sztárja fogja játszani az új Carley Fortune-adaptáció főszerepét

Kiemeltek
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

...

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

Miért aktuális ma is A Dűne, és miért váltak unalmassá a „megmentős” történetek? Interjú.

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

 Németh Gábor Arról, ami hiányzik című visszaemlékezését közöljük.

Olvass!
...

„A barátnőd, a cimborád, a nőd vagy bármi, amit csak szeretnél”: Olvass bele Frida Kahlo szerelmes leveleibe!

Magyarul először olvasható válogatás a festőművész szerelmes leveleiből.

...

„Könnyebb skizofrénnek lenni és halottakkal beszélgetni, mint szembenézni a magánnyal” – Olvass bele Ijjas Flóra regényébe!

Benned is felerősödnek a zajok, ha lehalkul a külvilág? Olvass bele Ijjas Flóra regényébe!

...

Milyen férfi az ilyen? Olvass bele Charles Bukowski újra megjelent novelláskötetébe!

„Senki sem engedhette meg magának, hogy kiszakítsa az egyik nadrágját a térdénél, mert akkor kiderült volna, hogy szegény, és hogy seggfej…”