Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Fogadj örökbe egy párizsi vízköpőt!

Éppen a napokban volt két éve, hogy 2019. április 15-én leégett az európai építészet egyik emblematikus képviselője és öröksége, a párizsi Notre Dame. A Friends of Notre-Dame de Paris nonprofit szervezet online szervez adakozást a restaurációs munkák támogatására. Ahogy a szervezet írja, a környezetszennyezés, az eső, a silányabb minőségű kő, amit a 19. századi helyreállítás során használtak, mind hozzájárult a székesegyház pusztulásához, amire a pontot a tűzvész tette.

sa | 2021. április 30. |

Ha ellátogatunk az oldalra, látható, hogy kétféle módon adakozhatunk: lehet általánosságban utalni, de azt is választhatjuk, hogy egy-egy konkrét szobor vagy festmény restaurálásához járulunk hozzá. Az egyes művek fotója alatt követhető, hol tart a folyamat, és bizony az is, hogy szegény kis vízköpők valamiért nem tartoznak a népszerűbb versenyzők közé. Szóval ha mindig is szerettél volna örökbe fogadni egy vízköpőt, akkor itt a lehetőség! 

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame

A párizsi Notre Dame-ot a legtöbben tragikus szerelmi történetként tartják számon, 

pedig az irodalomtörténet egyik, ha nem a legnagyobb marketingfogása.

Az olvasva is egyértelmű, hogy a regény szinte óda a katedrálishoz, ami méltóságteljes protagonistaként magasodik a szereplők mellett. Ezt a gyönyörű épületet viszont a 19. századra jócskán megtépázta a történelem. A 12. században kezdték építeni, mikor VII. Lajos azt gondolta, hogy úgy emelheti Párizst Európa fővárosává, ha lenyűgöző templomot épít benne. Az első komoly károkat a 16. századi hugenották okozták, akik több szobrot is szétvertek, mert bálványoknak tartották őket. A francia forradalom idején pedig azzal a rohanták meg a felkelők, hogy majd az ész templomává avatják, és ezzel a lendülettel mindjárt le is fejeztek több szobrot, mert tévesen azt hitték, francia királyokat ábrázolnak - pedig bibliai uralkodók voltak. Ezekben az években aztán a katedrálist többször kifosztották, megrongálták, a huszártornyot lebontották. Az 1800-as évek első évtizedeire a katedrális már elég méltatlan állapotban volt, ekkor lépett a színre Victor Hugo. 

Victor Hugo
A párizsi Notre-Dame
Ford.: Antal László, Európa, 2019, 656 oldal
-

Nem titkolta, hogy a regénnyel akarta az épületre irányítani a figyelmet, ha már a franciák hagyták lassan lepusztulni. Ezért aztán Hugo nagyon aprólékosan írta le a monumentális székesegyházat, amit önmagában, önmagáért is értékesnek látott, nemcsak a történelmi örökségként, hanem a tudományok és a művészet emlékműveként is. (Az már csak egy hátborzongató részlet, hogy egyébként a regényben is van egy tűzjelenet, amit itt olvashatsz.)

A párizsi Notre Dame 1831-ben jelent meg és hatalmas siker lett, az olvasói pedig elkezdtek turistaként a katedrálishoz zarándokolni.

Mindennek közvetlen hatására végül 1845 és 1878 között az eredeti tervek szerint felújították az épületet. Azóta nem történt ilyen nagy volumenű felújítás, míg végül két éve a tűzvész új fejezetett nyitott a székesegyház történetében.

Visszatérve a vízköpőkre, ha láttad a regény Disney-féle feldolgozását, bizonyára emlékszel rá, hogy milyen jó fejek voltak:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Victor Hugo így írta le a Notre Dame-i tűzvészt

...

Coco Chanel divatikon volt, Párizs királynője - és náci kém?

Coco Chanel fordulatos, ellentmondásokkal teli életébe enged bepillantást Pamela Binnings Ewen életrajzi regénye. Honnan jött Chanel, hogyan építette ki a birodalmát, mi mindenre volt hajlandó a megvédéséért, és milyen titkokat őrzött? Mutatunk egy részletet a könyvből!

...

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

Hiába írta alá rengeteg értelmiségi a petíciót, amelyben Rimbaud és Verlaine újratemetését kérték, a két költő mégsem kerülhet a párizsi Panthéonba.

Hírek
...

Egymillió példányban kelt el Virginia Giuffre memoárja

...

A Nobel-díjas Herta Müller Visky András regényéről: Mágikus dokumentum

...

Mái Attila kapta a Petri-díjat 2025-ben

...

A hazugsággal vádolt memoár szerzőjéről most egy családtag állít furcsa dolgokat

Kiemeltek
...

Jehan Paumero: Azt hittem, a hazám Franciaország, az otthonom Magyarország

„Közben rájöttem, hogy sokkal összetettebb” – podcast Jehan Paumero íróval.

...

Mágneses terek – a szlovák Lukaš Cabala könyvéről

Lukaš Cabala Emlékszel majd Trencsénre? című regényéből kedvet kapsz megnézni a várost.

...

A rothadó Szovjetuniót már csak a mindent odaadó anyák tartják egyben

Egy igazi anyát még az orosz titkosszolgálat sem állíthatja meg.

A hét könyve
Kritika
A Mormota-nap dán verziója filozófiai mélységű kultregény – itt egy irodalmi szenzáció az év végére
Miért döntött úgy Krasznahorkai, Esterházy és Nádas is, hogy külföldre viszi a hagyatékát?

Miért döntött úgy Krasznahorkai, Esterházy és Nádas is, hogy külföldre viszi a hagyatékát?

Budapest helyett Bécs vagy Berlin: összefoglaltuk, miért kerülnek külföldre a magyar szerzők hagyatékai. 

Olvass!
...

Olvass bele 2025 legjobb könyveibe!

Részletek az év legjobb könyveiből!

...

Egy indián kislány eltűnése események sorát indítja el – Olvass bele az Áfonyaszedők című regénybe!

"Senkinek sincs joga ahhoz, hogy elvegye tőlünk a gyerekeinket. A fehéreknek meg pláne!" 

...

Mi történik, ha egy űrlényinvázió szinte mindenkit elpusztít? Olvass bele Matt Dinniman regényébe!

Egy intergalaktikus vetélkedő, ahol a túlélés nem kötelező, a szórakoztatás viszont igen.