Vonnegut üzenetét Benedict Cumberbatch olvassa fel a jövő embereinek

Kurt Vonnegut 1988-ban hét remek tanácsot fogalmazott meg az emberiség számára. Az írót akkor arra kérték fel, hogy egy Volkswagen reklámkampány részeként írjon levelet a 2088-ban élő embereknek. Üzenete a TIME-ban jelent meg, és már most, harminchárom évvel később is hidegrázós élmény találkozni vele, pedig ki tudja, mi lesz még hatvanhét év múlva. Benedict Cumberbatch remek előadásában, amely a Live Letters-program részeként készült, most bárki meghallgathatja a jövő nemzedékének írt levelet, ITT pedig angolul el is lehet olvasni a teljes szöveget.

Vonnegut elég keményen és kritikusan ír a társadalomról ebben a szövegben. Úgy fogalmaz, a huszadik század embere volt az első, aki megbízható információval rendelkezett az emberiség helyzetéről: arról, hogy mennyien vagyunk a Földön, hogy mennyi élelmet tudunk előállítani, hogy milyen gyorsan szaporodunk, vagy hogy milyen károkat okozunk a vízben, a levegőben, a termőtalajban. Számára a legbénítóbb felismerés az volt, hogy maga a természet nem természetvédő. Ahogy a múltban, úgy most is bármikor jöhet egy pusztító erdőtűz, egy gleccser, vagy kitörhet egy vulkán, az óceánok kiszáradhatnak vagy eláraszthatnak minket. „Ha az emberek azt hiszik, hogy a természet a barátjuk, akkor nincs is szükségük ellenségre” – írja. A természet szerinte kíméletlen, amikor az életek számát az adott helyen és időben össze kell egyeztetnie a rendelkezésre álló táplálék mennyiségével. Éppen emiatt Vonnegut reményét fejezi ki az iránt, hogy az emberek a jövőben többé nem választanak meg tudatlan optimistákat vezetőknek, hanem inkább olyanokat, akik elég bátrak és intelligensek ahhoz, hogy megadják magukat a természet zord, de észszerű feltételeinek.

És íme Vonnegut tanácsai a jövő emberének:

1. Csökkenteni és stabilizálni kell a népességet.
2. Abba kell hagyni a víz, a levegő és a termőtalaj mérgezését.
3. Be kell fejezni a háborúra készülést és el kell kezdeni a valódi problémákkal foglalkozni.
4. Meg kell tanítanunk a gyerekeinknek és önmagunknak, ha már itt tartunk, hogy miként lehet úgy élni egy kis bolygón, hogy nem öljük meg azt.
5. Ne higgyük azt, hogy a tudomány mindent meg tud oldani, ha ezer milliárd dollárt adunk rá.
6. Ne gondoljuk, hogy az unokáink jól lesznek, akármilyen pazarló és romboló életet is élünk, hiszen úgyis átmehetnek majd űrhajóval egy szép, új bolygóra. Ez nagy gonoszság és hülyeség.
7. És így tovább. Vagy másképp.

Forrás: Lithub