Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd? Mi a közös benne és a 22-es csapdájában? Miért értelmezik sokszor félre a regényt? Többek közt ezekről a kérdésekről írt Salman Rushdie a Vonnegutról szóló személyes hangú esszéjében, amely most az 1749-en jelent meg M. Nagy Miklós fordításában. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

Könyves Magazin | 2020. október 01. |
  • Salman Rushide 1972-ben, huszonöt évesen olvasta először Az ötös számú vágóhidat, nem sokkal azután, hogy megjelent az első regénye. Ez volt a párizsi békeszerződés éve is.
  • Bár Az ötös számú vágóhíd a második világháborúról szól, szerinte benne van mindaz is, amit az emberek később, a vietnámi háború után éreztek, és ez hozzájárulhatott a sikeréhez.
  • Ebből a szempontból a regény hasonlít a 22-es csapdájához. A két könyvet egyszerre olvasta. Korábban nem gondolta volna, hogy egy háborúellenes regény nemcsak komoly, de vicces is lehet.

50 éves Az ötös számú vágóhíd - Könyves magazin

1969. március 31-én jelent meg Kurt Vonnegut háborúellenes regénye, aminek főhőse, Billy Pilgrim, nevéhez hűen pszichedelikusan ugrándozik az időben a lebombázott Drezdától a Trafalmador nevű bolygóig. Kurt Vonnegut átélte a bombázást, huszonhárom évig próbálta megírni háborús élményeit, nem volt rá képes, majd egy drezdai utazás igazán beindította Az ötös számú vágóhidat.

  • Az ötös számú vágóhídban Vonnegut olyan tragédiaként mutatja be a háborút, amellyel nem lehet máshogy szembenézni, csak a komédia álarcában. „Vonnegut szomorú arcú komikus.”
  • Mindkét könyv egy megháborodott világ portréja, amelyben gyerekeket küldenek el, hogy felnőttek munkáját végezzék, és meghaljanak.
  • Vonnegut huszonkét évesen hadifogolyként volt Drezdában, ahol más amerikaiakkal együtt zárták be a Schlachthof-Fünfbe, amely a háború előtt disznóvágóhídként szolgált. Így lett véletlen szemtanúja a történelem egyik legnagyobb mészárlásának, a Drezda egész városát elpusztító bombázásának 1945 februárjában.
  • Drezda bombázása Vonnegut szerint akkora szörnyűség volt, mint Hirosima és Nagaszaki elpusztítása együttvéve. Később kiderült, hogy az áldozatok száma nem volt olyan nagy, mint az író gondolta.
  • A híres mondat, az „Így megy ez.” mindig a halálhoz való kommentár a könyvben. „A nyilvánvaló beletörődés mögött olyan szomorúság rejlik, amelyre nincsenek szavak.”

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll - Könyves magazin

Nem ez az első olyan eset az életemben, amikor egy könyvem valósággá válik nem sokkal azután, hogy megírtam. Szerintem ez azt mutatja, hogy figyelek, de persze előfordult már olyan is, hogy tévedtem. Ha a faji kérdést nézzük, az én karaktereim, Quichotte és a fia, nem afroamerikaiak, de színesbőrű férfiak.

  • Az ötös számú vágóhídat sokszor félreértik, bár a fogadtatása jórészt pozitív volt. Ugyanakkor voltak, akik azzal vádolták az írót, hogy elfordítja a fejét, a világban való szörnyűségek rezignált elfogadására buzdít. „Kurt Vonnegut mélyen ironikus író, akit néha úgy olvasnak, mintha nem lenne az.”
  • Vonnegutot olvasva tudnunk kell, hogy újra és újra belefogott a szabad akarat vizsgálatába: hogy mi is az, miként működik (vagy nem); és sok különböző nézőpontból közelítette meg ezt a témát.
  • Az ötös számú vágóhíd valójában nagy realista regény. „Vonnegut könyve erről szól, az emberi erőszak elkerülhetetlenségéről, és hogy ez mit tesz azokkal a nem túlságosan erőszakos emberi lényekkel, akik belekerülnek.” 

 Olvasd el a teljes szöveget ITT. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

50 éves Az ötös számú vágóhíd

...
Hírek

Rushdie: Amíg van mondanivalóm, megpróbálom szavakba önteni

Az írás nehézségéről, Trump Amerikájáról és a párhuzamos valóságokról is beszélt Salman Rushdie a Nyugati tér blogon megjelent interjújában.

...
Nagy

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll

Salman Rushdie-val a világvégéről, a bevándorlás pozitív hatásairól és a történelem váratlan fordulatairól beszélgettünk Skype-on, de azt is elárulta, milyen, amikor egy könyv bizonyos elemei valósággá válnak. Interjú.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

...
Bánhidi Lilla

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

...
ko

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

Olvass!
...
Beleolvasó

Így ír Nádas Péter nyelvén Szvoren Edina – Olvass bele!

A Kérődző Kronosz pastiche-aiban ismert írók stílusokra ismerhetünk rá újfajta szemszögekből. Hiszen a szövegek egyszerre viselik magukon Szvoren Edina és a kiválasztott szerzők stílusjegyeit.

...
Beleolvasó

Ha nem sikerül örököst szülnie, talán túl sem éli a pokoli házasságot – Olvass bele a Hamnet szerzőjének új regényébe!

Az Egy házassági portré lapjain Maggie O'Farrell ezúttal a reneszánsz Itália sokszínű világát kelti életre. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Olvass bele Benedek Miklós mellbevágóan őszinte vallomásába!

Megannyi sikeres szerep után Benedek Miklós a legnagyobb kihívással birkózott meg: saját magáról, a saját életéről mesélt.

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex