Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd? Mi a közös benne és a 22-es csapdájában? Miért értelmezik sokszor félre a regényt? Többek közt ezekről a kérdésekről írt Salman Rushdie a Vonnegutról szóló személyes hangú esszéjében, amely most az 1749-en jelent meg M. Nagy Miklós fordításában. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

Könyves Magazin | 2020. október 01. |
  • Salman Rushide 1972-ben, huszonöt évesen olvasta először Az ötös számú vágóhidat, nem sokkal azután, hogy megjelent az első regénye. Ez volt a párizsi békeszerződés éve is.
  • Bár Az ötös számú vágóhíd a második világháborúról szól, szerinte benne van mindaz is, amit az emberek később, a vietnámi háború után éreztek, és ez hozzájárulhatott a sikeréhez.
  • Ebből a szempontból a regény hasonlít a 22-es csapdájához. A két könyvet egyszerre olvasta. Korábban nem gondolta volna, hogy egy háborúellenes regény nemcsak komoly, de vicces is lehet.

50 éves Az ötös számú vágóhíd - Könyves magazin

1969. március 31-én jelent meg Kurt Vonnegut háborúellenes regénye, aminek főhőse, Billy Pilgrim, nevéhez hűen pszichedelikusan ugrándozik az időben a lebombázott Drezdától a Trafalmador nevű bolygóig. Kurt Vonnegut átélte a bombázást, huszonhárom évig próbálta megírni háborús élményeit, nem volt rá képes, majd egy drezdai utazás igazán beindította Az ötös számú vágóhidat.

  • Az ötös számú vágóhídban Vonnegut olyan tragédiaként mutatja be a háborút, amellyel nem lehet máshogy szembenézni, csak a komédia álarcában. „Vonnegut szomorú arcú komikus.”
  • Mindkét könyv egy megháborodott világ portréja, amelyben gyerekeket küldenek el, hogy felnőttek munkáját végezzék, és meghaljanak.
  • Vonnegut huszonkét évesen hadifogolyként volt Drezdában, ahol más amerikaiakkal együtt zárták be a Schlachthof-Fünfbe, amely a háború előtt disznóvágóhídként szolgált. Így lett véletlen szemtanúja a történelem egyik legnagyobb mészárlásának, a Drezda egész városát elpusztító bombázásának 1945 februárjában.
  • Drezda bombázása Vonnegut szerint akkora szörnyűség volt, mint Hirosima és Nagaszaki elpusztítása együttvéve. Később kiderült, hogy az áldozatok száma nem volt olyan nagy, mint az író gondolta.
  • A híres mondat, az „Így megy ez.” mindig a halálhoz való kommentár a könyvben. „A nyilvánvaló beletörődés mögött olyan szomorúság rejlik, amelyre nincsenek szavak.”

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll - Könyves magazin

Nem ez az első olyan eset az életemben, amikor egy könyvem valósággá válik nem sokkal azután, hogy megírtam. Szerintem ez azt mutatja, hogy figyelek, de persze előfordult már olyan is, hogy tévedtem. Ha a faji kérdést nézzük, az én karaktereim, Quichotte és a fia, nem afroamerikaiak, de színesbőrű férfiak.

  • Az ötös számú vágóhídat sokszor félreértik, bár a fogadtatása jórészt pozitív volt. Ugyanakkor voltak, akik azzal vádolták az írót, hogy elfordítja a fejét, a világban való szörnyűségek rezignált elfogadására buzdít. „Kurt Vonnegut mélyen ironikus író, akit néha úgy olvasnak, mintha nem lenne az.”
  • Vonnegutot olvasva tudnunk kell, hogy újra és újra belefogott a szabad akarat vizsgálatába: hogy mi is az, miként működik (vagy nem); és sok különböző nézőpontból közelítette meg ezt a témát.
  • Az ötös számú vágóhíd valójában nagy realista regény. „Vonnegut könyve erről szól, az emberi erőszak elkerülhetetlenségéről, és hogy ez mit tesz azokkal a nem túlságosan erőszakos emberi lényekkel, akik belekerülnek.” 

 Olvasd el a teljes szöveget ITT. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

50 éves Az ötös számú vágóhíd

...
Hírek

Rushdie: Amíg van mondanivalóm, megpróbálom szavakba önteni

Az írás nehézségéről, Trump Amerikájáról és a párhuzamos valóságokról is beszélt Salman Rushdie a Nyugati tér blogon megjelent interjújában.

...
Nagy

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll

Salman Rushdie-val a világvégéről, a bevándorlás pozitív hatásairól és a történelem váratlan fordulatairól beszélgettünk Skype-on, de azt is elárulta, milyen, amikor egy könyv bizonyos elemei valósággá válnak. Interjú.

...
Kritika

A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek

Az utóbbi idők egyik legfelkavaróbb és legzavarbaejtőbb könyve Marieke Lucas Rijneveld regénye, amely egy tízéves lány szemszögéből meséli el, mi történik egy családdal, amelyben bekövetkezik az elképzelhető legnagyobb tragédia. Az este kín a hét könyve.

Szerzőink

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: Az úszóverseny (9.)

...
Ruff Orsolya

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

...
Szeder Kata

Dobozba zárt szerelem kilenc magas C-vel

Olvass!
...
Beleolvasó

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Oleg Navalnij kalandjai az Orosz Postával - avagy amikor Brezsnyev még mozgatta a szemöldökét

Oleg és Alekszej Navalnijt a bíróság 2014 decemberében ítélte el sikkasztás vádjával.  Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletet megalapozatlannak találta, ám Oleg leülte a teljes büntetést - 1278 napot. Könyvének nagy részét a munkatáborban írta, részletes illusztrációkkal látva el fanyar humorú beszámolóját. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szellemek iróniával mesél arról, milyen a harmincasok élete

Dolly Alderton szókimondó könyvének főhőse a harmincas éveiben járó Nina Dean, aki bár szakmailag egész jól halad, a szerelmi életén még van mit javítani. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek
...
Nagy

Hegyi Ede: Az úszóverseny (9.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a kilencedik része.