• Salman Rushide 1972-ben, huszonöt évesen olvasta először Az ötös számú vágóhidat, nem sokkal azután, hogy megjelent az első regénye. Ez volt a párizsi békeszerződés éve is.
• Bár Az ötös számú vágóhíd a második világháborúról szól, szerinte benne van mindaz is, amit az emberek később, a vietnámi háború után éreztek, és ez hozzájárulhatott a sikeréhez.
• Ebből a szempontból a regény hasonlít a 22-es csapdájához. A két könyvet egyszerre olvasta. Korábban nem gondolta volna, hogy egy háborúellenes regény nemcsak komoly, de vicces is lehet.

50 éves Az ötös számú vágóhíd - Könyves magazin

1969. március 31-én jelent meg Kurt Vonnegut háborúellenes regénye, aminek főhőse, Billy Pilgrim, nevéhez hűen pszichedelikusan ugrándozik az időben a lebombázott Drezdától a Trafalmador nevű bolygóig. Kurt Vonnegut átélte a bombázást, huszonhárom évig próbálta megírni háborús élményeit, nem volt rá képes, majd egy drezdai utazás igazán beindította Az ötös számú vágóhidat.

• Az ötös számú vágóhídban Vonnegut olyan tragédiaként mutatja be a háborút, amellyel nem lehet máshogy szembenézni, csak a komédia álarcában. „Vonnegut szomorú arcú komikus.”
• Mindkét könyv egy megháborodott világ portréja, amelyben gyerekeket küldenek el, hogy felnőttek munkáját végezzék, és meghaljanak.
• Vonnegut huszonkét évesen hadifogolyként volt Drezdában, ahol más amerikaiakkal együtt zárták be a Schlachthof-Fünfbe, amely a háború előtt disznóvágóhídként szolgált. Így lett véletlen szemtanúja a történelem egyik legnagyobb mészárlásának, a Drezda egész városát elpusztító bombázásának 1945 februárjában.
• Drezda bombázása Vonnegut szerint akkora szörnyűség volt, mint Hirosima és Nagaszaki elpusztítása együttvéve. Később kiderült, hogy az áldozatok száma nem volt olyan nagy, mint az író gondolta.
• A híres mondat, az „Így megy ez.” mindig a halálhoz való kommentár a könyvben. „A nyilvánvaló beletörődés mögött olyan szomorúság rejlik, amelyre nincsenek szavak.”

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll - Könyves magazin

Nem ez az első olyan eset az életemben, amikor egy könyvem valósággá válik nem sokkal azután, hogy megírtam. Szerintem ez azt mutatja, hogy figyelek, de persze előfordult már olyan is, hogy tévedtem. Ha a faji kérdést nézzük, az én karaktereim, Quichotte és a fia, nem afroamerikaiak, de színesbőrű férfiak.

• Az ötös számú vágóhídat sokszor félreértik, bár a fogadtatása jórészt pozitív volt. Ugyanakkor voltak, akik azzal vádolták az írót, hogy elfordítja a fejét, a világban való szörnyűségek rezignált elfogadására buzdít. „Kurt Vonnegut mélyen ironikus író, akit néha úgy olvasnak, mintha nem lenne az.”
• Vonnegutot olvasva tudnunk kell, hogy újra és újra belefogott a szabad akarat vizsgálatába: hogy mi is az, miként működik (vagy nem); és sok különböző nézőpontból közelítette meg ezt a témát.
• Az ötös számú vágóhíd valójában nagy realista regény. „Vonnegut könyve erről szól, az emberi erőszak elkerülhetetlenségéről, és hogy ez mit tesz azokkal a nem túlságosan erőszakos emberi lényekkel, akik belekerülnek.” 

 Olvasd el a teljes szöveget ITT.