Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd? Mi a közös benne és a 22-es csapdájában? Miért értelmezik sokszor félre a regényt? Többek közt ezekről a kérdésekről írt Salman Rushdie a Vonnegutról szóló személyes hangú esszéjében, amely most az 1749-en jelent meg M. Nagy Miklós fordításában. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

Könyves Magazin | 2020. október 01. |
  • Salman Rushide 1972-ben, huszonöt évesen olvasta először Az ötös számú vágóhidat, nem sokkal azután, hogy megjelent az első regénye. Ez volt a párizsi békeszerződés éve is.
  • Bár Az ötös számú vágóhíd a második világháborúról szól, szerinte benne van mindaz is, amit az emberek később, a vietnámi háború után éreztek, és ez hozzájárulhatott a sikeréhez.
  • Ebből a szempontból a regény hasonlít a 22-es csapdájához. A két könyvet egyszerre olvasta. Korábban nem gondolta volna, hogy egy háborúellenes regény nemcsak komoly, de vicces is lehet.

50 éves Az ötös számú vágóhíd - Könyves magazin

1969. március 31-én jelent meg Kurt Vonnegut háborúellenes regénye, aminek főhőse, Billy Pilgrim, nevéhez hűen pszichedelikusan ugrándozik az időben a lebombázott Drezdától a Trafalmador nevű bolygóig. Kurt Vonnegut átélte a bombázást, huszonhárom évig próbálta megírni háborús élményeit, nem volt rá képes, majd egy drezdai utazás igazán beindította Az ötös számú vágóhidat.

  • Az ötös számú vágóhídban Vonnegut olyan tragédiaként mutatja be a háborút, amellyel nem lehet máshogy szembenézni, csak a komédia álarcában. „Vonnegut szomorú arcú komikus.”
  • Mindkét könyv egy megháborodott világ portréja, amelyben gyerekeket küldenek el, hogy felnőttek munkáját végezzék, és meghaljanak.
  • Vonnegut huszonkét évesen hadifogolyként volt Drezdában, ahol más amerikaiakkal együtt zárták be a Schlachthof-Fünfbe, amely a háború előtt disznóvágóhídként szolgált. Így lett véletlen szemtanúja a történelem egyik legnagyobb mészárlásának, a Drezda egész városát elpusztító bombázásának 1945 februárjában.
  • Drezda bombázása Vonnegut szerint akkora szörnyűség volt, mint Hirosima és Nagaszaki elpusztítása együttvéve. Később kiderült, hogy az áldozatok száma nem volt olyan nagy, mint az író gondolta.
  • A híres mondat, az „Így megy ez.” mindig a halálhoz való kommentár a könyvben. „A nyilvánvaló beletörődés mögött olyan szomorúság rejlik, amelyre nincsenek szavak.”

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll - Könyves magazin

Nem ez az első olyan eset az életemben, amikor egy könyvem valósággá válik nem sokkal azután, hogy megírtam. Szerintem ez azt mutatja, hogy figyelek, de persze előfordult már olyan is, hogy tévedtem. Ha a faji kérdést nézzük, az én karaktereim, Quichotte és a fia, nem afroamerikaiak, de színesbőrű férfiak.

  • Az ötös számú vágóhídat sokszor félreértik, bár a fogadtatása jórészt pozitív volt. Ugyanakkor voltak, akik azzal vádolták az írót, hogy elfordítja a fejét, a világban való szörnyűségek rezignált elfogadására buzdít. „Kurt Vonnegut mélyen ironikus író, akit néha úgy olvasnak, mintha nem lenne az.”
  • Vonnegutot olvasva tudnunk kell, hogy újra és újra belefogott a szabad akarat vizsgálatába: hogy mi is az, miként működik (vagy nem); és sok különböző nézőpontból közelítette meg ezt a témát.
  • Az ötös számú vágóhíd valójában nagy realista regény. „Vonnegut könyve erről szól, az emberi erőszak elkerülhetetlenségéről, és hogy ez mit tesz azokkal a nem túlságosan erőszakos emberi lényekkel, akik belekerülnek.” 

 Olvasd el a teljes szöveget ITT. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

50 éves Az ötös számú vágóhíd

...
Hírek

Rushdie: Amíg van mondanivalóm, megpróbálom szavakba önteni

Az írás nehézségéről, Trump Amerikájáról és a párhuzamos valóságokról is beszélt Salman Rushdie a Nyugati tér blogon megjelent interjújában.

...
Nagy

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll

Salman Rushdie-val a világvégéről, a bevándorlás pozitív hatásairól és a történelem váratlan fordulatairól beszélgettünk Skype-on, de azt is elárulta, milyen, amikor egy könyv bizonyos elemei valósággá válnak. Interjú.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.