Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd? Mi a közös benne és a 22-es csapdájában? Miért értelmezik sokszor félre a regényt? Többek közt ezekről a kérdésekről írt Salman Rushdie a Vonnegutról szóló személyes hangú esszéjében, amely most az 1749-en jelent meg M. Nagy Miklós fordításában. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

Könyves Magazin | 2020. október 01. |
  • Salman Rushide 1972-ben, huszonöt évesen olvasta először Az ötös számú vágóhidat, nem sokkal azután, hogy megjelent az első regénye. Ez volt a párizsi békeszerződés éve is.
  • Bár Az ötös számú vágóhíd a második világháborúról szól, szerinte benne van mindaz is, amit az emberek később, a vietnámi háború után éreztek, és ez hozzájárulhatott a sikeréhez.
  • Ebből a szempontból a regény hasonlít a 22-es csapdájához. A két könyvet egyszerre olvasta. Korábban nem gondolta volna, hogy egy háborúellenes regény nemcsak komoly, de vicces is lehet.

50 éves Az ötös számú vágóhíd - Könyves magazin

1969. március 31-én jelent meg Kurt Vonnegut háborúellenes regénye, aminek főhőse, Billy Pilgrim, nevéhez hűen pszichedelikusan ugrándozik az időben a lebombázott Drezdától a Trafalmador nevű bolygóig. Kurt Vonnegut átélte a bombázást, huszonhárom évig próbálta megírni háborús élményeit, nem volt rá képes, majd egy drezdai utazás igazán beindította Az ötös számú vágóhidat.

  • Az ötös számú vágóhídban Vonnegut olyan tragédiaként mutatja be a háborút, amellyel nem lehet máshogy szembenézni, csak a komédia álarcában. „Vonnegut szomorú arcú komikus.”
  • Mindkét könyv egy megháborodott világ portréja, amelyben gyerekeket küldenek el, hogy felnőttek munkáját végezzék, és meghaljanak.
  • Vonnegut huszonkét évesen hadifogolyként volt Drezdában, ahol más amerikaiakkal együtt zárták be a Schlachthof-Fünfbe, amely a háború előtt disznóvágóhídként szolgált. Így lett véletlen szemtanúja a történelem egyik legnagyobb mészárlásának, a Drezda egész városát elpusztító bombázásának 1945 februárjában.
  • Drezda bombázása Vonnegut szerint akkora szörnyűség volt, mint Hirosima és Nagaszaki elpusztítása együttvéve. Később kiderült, hogy az áldozatok száma nem volt olyan nagy, mint az író gondolta.
  • A híres mondat, az „Így megy ez.” mindig a halálhoz való kommentár a könyvben. „A nyilvánvaló beletörődés mögött olyan szomorúság rejlik, amelyre nincsenek szavak.”

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll - Könyves magazin

Nem ez az első olyan eset az életemben, amikor egy könyvem valósággá válik nem sokkal azután, hogy megírtam. Szerintem ez azt mutatja, hogy figyelek, de persze előfordult már olyan is, hogy tévedtem. Ha a faji kérdést nézzük, az én karaktereim, Quichotte és a fia, nem afroamerikaiak, de színesbőrű férfiak.

  • Az ötös számú vágóhídat sokszor félreértik, bár a fogadtatása jórészt pozitív volt. Ugyanakkor voltak, akik azzal vádolták az írót, hogy elfordítja a fejét, a világban való szörnyűségek rezignált elfogadására buzdít. „Kurt Vonnegut mélyen ironikus író, akit néha úgy olvasnak, mintha nem lenne az.”
  • Vonnegutot olvasva tudnunk kell, hogy újra és újra belefogott a szabad akarat vizsgálatába: hogy mi is az, miként működik (vagy nem); és sok különböző nézőpontból közelítette meg ezt a témát.
  • Az ötös számú vágóhíd valójában nagy realista regény. „Vonnegut könyve erről szól, az emberi erőszak elkerülhetetlenségéről, és hogy ez mit tesz azokkal a nem túlságosan erőszakos emberi lényekkel, akik belekerülnek.” 

 Olvasd el a teljes szöveget ITT. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

50 éves Az ötös számú vágóhíd

...

Rushdie: Amíg van mondanivalóm, megpróbálom szavakba önteni

Az írás nehézségéről, Trump Amerikájáról és a párhuzamos valóságokról is beszélt Salman Rushdie a Nyugati tér blogon megjelent interjújában.

...

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll

Salman Rushdie-val a világvégéről, a bevándorlás pozitív hatásairól és a történelem váratlan fordulatairól beszélgettünk Skype-on, de azt is elárulta, milyen, amikor egy könyv bizonyos elemei valósággá válnak. Interjú.

„Apa akar lenni, nem pedig entertainer vagy játszópajtás” – Olvass bele Juli Zeh regényébe!

„Apa akar lenni, nem pedig entertainer vagy játszópajtás” – Olvass bele Juli Zeh regényébe!

Egy családi téli vakáció Lanzarote szigetén lelki horrorutazássá válik, amiben súlyos titkok derülnek ki a múltból.

Szerzőink

vl
vl

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Kolozsi Orsolya
Kolozsi Orsolya

125 éve született Szabó Lőrinc, aki nemcsak a nőkét, de végül saját szívét is összetörte

Olvass!
...

Egészségesnek lenni valójában egyenlő az őrülettel - Olvass bele Fehér Boldizsár novellájába!

Fehér Boldizsár egy groteszk és humoros prózában mutatja meg, hogy bárki, bármelyik pillanatban megőrülhet.

...

Mi a bánat történt a kamaszokkal a 2010-es évek elején?

A kamaszok szoronganak, szenvednek, elszigetelődnek és dühösek. Ez lehet az oka. 

...

Kell egy applikáció, ami fordít felnőtt és kamasz között – Olvass bele a Tárgyalhatunk című kötetbe!

Ecsédi Orsolya, akit a gyerekirodalom kidolgozatlan témái érdekelnek.

A hét könyve
Kritika
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Első és utolsó versei jelentek meg Bak Róbertnek, aki az egyik legelhivatottabb olvasó, egyben súlyos beteg. Az Ameddig elhiszem című kötetének nem kicsi a tétje: a metaforikus túlélés. A hét könyve szembenéz a halállal.