Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

Bár Tóth Krisztina nyilatkozata nyomán most lángolt fel a kötelező olvasmányok körüli vita, valójában már évtizedek óta téma, hogy milyen könyveket kellene kivenni a kötelezők listájáról, és miket kéne beemelni ahhoz, hogy a gyerekek jobban megszeressék az olvasást. Mi is rendszeresen foglalkozunk ezzel a problámával (elkezdtük például újraolvasni a kötelezőket, és megnéztük azt is, milyen női szerzőket lehetne bevenni a tananyagba). A Könyves Magazin egyik régebbi számában pedig egy nagy cikkben foglalkoztunk azzal, mely könyveket szeretik a legjobban és a legkevésbé a diákok.

fk | 2021. február 26. |

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke akkor azt mondta, alapvetően nem a kötelezőolvasmányok listájával van a baj, hanem, hogy a klasszikus kötelezőkön kívül, amelyek a hagyományos nemzeti műveltség részét képezik, nem kerülnek bele a tananyagba azok a művek, melyeket a gyerekekkel közös megállapodás szerint tanítanak. A magyartanár azt is hangsúlyozta, nagyobb teret kellene nyújtani a kortárs, valamint a populáris irodalomnak az irodalomtanításban. 

Hogy a Jókai körüli vita nem újkeletű, azt jól mutatja, hogy már hét évvel ezelőtt is arról volt szó, hogy A kőszívű ember fiai a legnépszerűtlenebb olvasmány, pedig a 7-8. osztály kiemelkedő fontosságú az olvasóvá nevelés szempontjából, hiszen a gyerekek érdeklődése ekkor kezd más irányba fordulni.

„Az válik olvasóvá, aki 7-8. osztály között olvasó marad. Erre nem alkalmas A kőszívű ember fiai, amit én nem tennék kötelezővé. Úgy tűnik, Jókai ma egyáltalán nem visz közelebb az olvasóvá váláshoz. Függetlenül attól, hogy nagyon jó regényíró, de a nyelvhasználata, mondatszerkesztése olyan bonyolult, hogy keveseket nyer meg, ellenben sokakat taszít el az olvasástól. A kőszívű ember fiai az a kötelező, amelyet a statisztikák szerint a legkevesebben olvasnak és szeretnek, holott gyönyörű olvasónaplók születnek belőle – a tartalomkivonatok alapján” – mondta akkor Arató László.

A legjobban és a legkevésbé szeretett klasszikusok a magyartanárok véleménye alapján (2009-es adatok):
A legszívesebben olvasott könyvek:
1. A Pál utcai fiúk (74,6% jelölte meg)
2. Egri csillagok (27,5%)
3. Szent Péter esernyője (14,5%)
A legkisebb arányban elolvasott könyvek:
1. A kőszívű ember fiai (58%)
2. Légy jó mindhalálig (13%)
3. Egri csillagok (9%)

A kötelező olvasmányokról szóló cikkben Tóth Krisztina is megszólalt, azt mondta, nagyon hálás azoknak a magyartanároknak, akik a kortárs irodalom felől közelítenek a tananyaghoz, mert ezzel egyrészt az irodalom folytonosságára hívják fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a hagyományt nem lehet leválasztani a kortársakról. 

„Az irodalom lényege az volna, hogy a gyerekek ráismerjenek, az irodalom az ő életükről és problémáikról is szól, de amíg erre nem döbbennek rá, addig csak egy elsajátítandó matéria lesz, amit nem lehet lenyomni a torkukon. Shakespeare-nél például fontos lenne, hogy olyan művekkel találkozzanak, amiben rájuk vonatkoztatható problémák is felmerülnek. Egy kamasznak a Rómeó és Júlia sokkal befogadhatóbb, mint A vihar. Fontos, hogy megérezzék, bár a nyelv, a megszólalás, a forma, és a műfaj idővel változik, az irodalomban feldolgozott sorsok, történetek, konfliktusok, és az emberi természet valahogy örök. Hogy megértsék, milyen szép, hogy a szerzők évszázadokon át bíbelődtek új formákkal, de mindig ugyanazokat a kínokat járták körbe. Éppen ezért a klasszikus művek átírását, maivá tételét is problémásnak érzem” – nyilatkozta.

Az is felmerült, hogy nem feltétlenül jó, hogy a diákokat a kronológia szerint tanítják. Arató László akkor azt mondta, az irodalomtanítási rendszer megváltoztatására irányuló törekvés egy kemény és nagyon nehéz küzdelem, mivel iszonyú erős a hagyomány tehetetlenségi ereje. „Ez 1945 utáni hagyomány, a két világháború között nem így működött, előtte sem, Nyugat-Európában sem, posztszocialista hagyományról beszélhetünk, amely onnan ered, hogy a társadalomtörténet illusztrációja az irodalomtörténet, így kronologikusan kell azt is tanítani”. Mint mondta, ő a problémacentrikus irodalomtanítás híve, vagyis az olyan irodalomtanításé, ahol a hasonló témájú, és hasonló poétikai szempontból vizsgálható könyvek alkotnak egy egységet.

A 2014-ben megjelent cikk óta persze sok minden változott, de nem a nyitottság irányába, a rendszer azóta még centralizáltabb lett: a tanárok már nem választhatnak tankönyvet, és a kerettanterv is rugalmatlanabb lett. Hamarosan pedig a magyarérettségi is igazodni fog az új NAT-hoz, ami még jobban beszűkíti majd a magyartanárok mozgásterét.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tizenegyes - Mit olvas az író? Tóth Krisztina

Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Nagy

Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk

Évtizedek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek (és gyakran címek) pörögnek, és bár a politikai rendszerek változhatnak, a szándék, hogy a gyerekek kötelezően olvassanak el bizonyos könyveket, egészen biztosan változatlan. Az Arcanum adatbázisában kutattunk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

Életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, aki az ország egyik legkedveltebb színésze volt. Emlékére Bérczes László beszélgetőkönyvéből ajánlunk részletet. 

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.

...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Halász Rita

Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Halász Rita (Mély levegő) válaszolt.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Csak humorral lehet átvergődni a kamaszkor érzelmi dzsungelén

Marie Pavlenko hőse éppen érettségire készül, ami ismerős helyzet lehet egy csomós végzősnek. De elsősorban nem emiatt emlékezetes az Én vagyok a napod, amely magával ragadó és súlyos, mégis szellemes és vicces regény. U18.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy vicces, ördögi történet lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Ecsédi Orsolya Meleg a helyzet! című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

Polc

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

...

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

...

Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet

...

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

...