Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

Bár Tóth Krisztina nyilatkozata nyomán most lángolt fel a kötelező olvasmányok körüli vita, valójában már évtizedek óta téma, hogy milyen könyveket kellene kivenni a kötelezők listájáról, és miket kéne beemelni ahhoz, hogy a gyerekek jobban megszeressék az olvasást. Mi is rendszeresen foglalkozunk ezzel a problámával (elkezdtük például újraolvasni a kötelezőket, és megnéztük azt is, milyen női szerzőket lehetne bevenni a tananyagba). A Könyves Magazin egyik régebbi számában pedig egy nagy cikkben foglalkoztunk azzal, mely könyveket szeretik a legjobban és a legkevésbé a diákok.

fk | 2021. február 26. |

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke akkor azt mondta, alapvetően nem a kötelezőolvasmányok listájával van a baj, hanem, hogy a klasszikus kötelezőkön kívül, amelyek a hagyományos nemzeti műveltség részét képezik, nem kerülnek bele a tananyagba azok a művek, melyeket a gyerekekkel közös megállapodás szerint tanítanak. A magyartanár azt is hangsúlyozta, nagyobb teret kellene nyújtani a kortárs, valamint a populáris irodalomnak az irodalomtanításban. 

Hogy a Jókai körüli vita nem újkeletű, azt jól mutatja, hogy már hét évvel ezelőtt is arról volt szó, hogy A kőszívű ember fiai a legnépszerűtlenebb olvasmány, pedig a 7-8. osztály kiemelkedő fontosságú az olvasóvá nevelés szempontjából, hiszen a gyerekek érdeklődése ekkor kezd más irányba fordulni.

„Az válik olvasóvá, aki 7-8. osztály között olvasó marad. Erre nem alkalmas A kőszívű ember fiai, amit én nem tennék kötelezővé. Úgy tűnik, Jókai ma egyáltalán nem visz közelebb az olvasóvá váláshoz. Függetlenül attól, hogy nagyon jó regényíró, de a nyelvhasználata, mondatszerkesztése olyan bonyolult, hogy keveseket nyer meg, ellenben sokakat taszít el az olvasástól. A kőszívű ember fiai az a kötelező, amelyet a statisztikák szerint a legkevesebben olvasnak és szeretnek, holott gyönyörű olvasónaplók születnek belőle – a tartalomkivonatok alapján” – mondta akkor Arató László.

A legjobban és a legkevésbé szeretett klasszikusok a magyartanárok véleménye alapján (2009-es adatok):
A legszívesebben olvasott könyvek:
1. A Pál utcai fiúk (74,6% jelölte meg)
2. Egri csillagok (27,5%)
3. Szent Péter esernyője (14,5%)
A legkisebb arányban elolvasott könyvek:
1. A kőszívű ember fiai (58%)
2. Légy jó mindhalálig (13%)
3. Egri csillagok (9%)

A kötelező olvasmányokról szóló cikkben Tóth Krisztina is megszólalt, azt mondta, nagyon hálás azoknak a magyartanároknak, akik a kortárs irodalom felől közelítenek a tananyaghoz, mert ezzel egyrészt az irodalom folytonosságára hívják fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a hagyományt nem lehet leválasztani a kortársakról. 

„Az irodalom lényege az volna, hogy a gyerekek ráismerjenek, az irodalom az ő életükről és problémáikról is szól, de amíg erre nem döbbennek rá, addig csak egy elsajátítandó matéria lesz, amit nem lehet lenyomni a torkukon. Shakespeare-nél például fontos lenne, hogy olyan művekkel találkozzanak, amiben rájuk vonatkoztatható problémák is felmerülnek. Egy kamasznak a Rómeó és Júlia sokkal befogadhatóbb, mint A vihar. Fontos, hogy megérezzék, bár a nyelv, a megszólalás, a forma, és a műfaj idővel változik, az irodalomban feldolgozott sorsok, történetek, konfliktusok, és az emberi természet valahogy örök. Hogy megértsék, milyen szép, hogy a szerzők évszázadokon át bíbelődtek új formákkal, de mindig ugyanazokat a kínokat járták körbe. Éppen ezért a klasszikus művek átírását, maivá tételét is problémásnak érzem” – nyilatkozta.

Az is felmerült, hogy nem feltétlenül jó, hogy a diákokat a kronológia szerint tanítják. Arató László akkor azt mondta, az irodalomtanítási rendszer megváltoztatására irányuló törekvés egy kemény és nagyon nehéz küzdelem, mivel iszonyú erős a hagyomány tehetetlenségi ereje. „Ez 1945 utáni hagyomány, a két világháború között nem így működött, előtte sem, Nyugat-Európában sem, posztszocialista hagyományról beszélhetünk, amely onnan ered, hogy a társadalomtörténet illusztrációja az irodalomtörténet, így kronologikusan kell azt is tanítani”. Mint mondta, ő a problémacentrikus irodalomtanítás híve, vagyis az olyan irodalomtanításé, ahol a hasonló témájú, és hasonló poétikai szempontból vizsgálható könyvek alkotnak egy egységet.

A 2014-ben megjelent cikk óta persze sok minden változott, de nem a nyitottság irányába, a rendszer azóta még centralizáltabb lett: a tanárok már nem választhatnak tankönyvet, és a kerettanterv is rugalmatlanabb lett. Hamarosan pedig a magyarérettségi is igazodni fog az új NAT-hoz, ami még jobban beszűkíti majd a magyartanárok mozgásterét.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tizenegyes - Mit olvas az író? Tóth Krisztina

Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Nagy

Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk

Évtizedek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek (és gyakran címek) pörögnek, és bár a politikai rendszerek változhatnak, a szándék, hogy a gyerekek kötelezően olvassanak el bizonyos könyveket, egészen biztosan változatlan. Az Arcanum adatbázisában kutattunk.

Olvass!
...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt
...
Gyerekirodalom

10+1 könyv, ami segít átvészelni az iskolakezdést

Olyan könyveket válogattunk, amelyek segítségével zökkenőmentesebb lehet az átkelés a varázslatos és végtelen nyárból az őszi hétköznapokba a kisiskolás korosztállyal.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A természet mindig beszél hozzánk, Peter Wohlleben segít megfejteni

...
Zöld

A fenntartható fesztiválozás a konyhádban kezdődik

...
Zöld

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

„A boldogságot meg lehet venni?” – teszi fel a kérdést az olasz szerzőpáros képeskönyve. A boldogságárus lenyűgözően szép könyvtárgy, melyben nem a szöveg, hanem a képek dominálnak.

...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

Polc

Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

...

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

...

Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális

...

Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről

...