Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

Bár Tóth Krisztina nyilatkozata nyomán most lángolt fel a kötelező olvasmányok körüli vita, valójában már évtizedek óta téma, hogy milyen könyveket kellene kivenni a kötelezők listájáról, és miket kéne beemelni ahhoz, hogy a gyerekek jobban megszeressék az olvasást. Mi is rendszeresen foglalkozunk ezzel a problámával (elkezdtük például újraolvasni a kötelezőket, és megnéztük azt is, milyen női szerzőket lehetne bevenni a tananyagba). A Könyves Magazin egyik régebbi számában pedig egy nagy cikkben foglalkoztunk azzal, mely könyveket szeretik a legjobban és a legkevésbé a diákok.

fk | 2021. február 26. |

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke akkor azt mondta, alapvetően nem a kötelezőolvasmányok listájával van a baj, hanem, hogy a klasszikus kötelezőkön kívül, amelyek a hagyományos nemzeti műveltség részét képezik, nem kerülnek bele a tananyagba azok a művek, melyeket a gyerekekkel közös megállapodás szerint tanítanak. A magyartanár azt is hangsúlyozta, nagyobb teret kellene nyújtani a kortárs, valamint a populáris irodalomnak az irodalomtanításban. 

Hogy a Jókai körüli vita nem újkeletű, azt jól mutatja, hogy már hét évvel ezelőtt is arról volt szó, hogy A kőszívű ember fiai a legnépszerűtlenebb olvasmány, pedig a 7-8. osztály kiemelkedő fontosságú az olvasóvá nevelés szempontjából, hiszen a gyerekek érdeklődése ekkor kezd más irányba fordulni.

„Az válik olvasóvá, aki 7-8. osztály között olvasó marad. Erre nem alkalmas A kőszívű ember fiai, amit én nem tennék kötelezővé. Úgy tűnik, Jókai ma egyáltalán nem visz közelebb az olvasóvá váláshoz. Függetlenül attól, hogy nagyon jó regényíró, de a nyelvhasználata, mondatszerkesztése olyan bonyolult, hogy keveseket nyer meg, ellenben sokakat taszít el az olvasástól. A kőszívű ember fiai az a kötelező, amelyet a statisztikák szerint a legkevesebben olvasnak és szeretnek, holott gyönyörű olvasónaplók születnek belőle – a tartalomkivonatok alapján” – mondta akkor Arató László.

A legjobban és a legkevésbé szeretett klasszikusok a magyartanárok véleménye alapján (2009-es adatok):
A legszívesebben olvasott könyvek:
1. A Pál utcai fiúk (74,6% jelölte meg)
2. Egri csillagok (27,5%)
3. Szent Péter esernyője (14,5%)
A legkisebb arányban elolvasott könyvek:
1. A kőszívű ember fiai (58%)
2. Légy jó mindhalálig (13%)
3. Egri csillagok (9%)

A kötelező olvasmányokról szóló cikkben Tóth Krisztina is megszólalt, azt mondta, nagyon hálás azoknak a magyartanároknak, akik a kortárs irodalom felől közelítenek a tananyaghoz, mert ezzel egyrészt az irodalom folytonosságára hívják fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a hagyományt nem lehet leválasztani a kortársakról. 

„Az irodalom lényege az volna, hogy a gyerekek ráismerjenek, az irodalom az ő életükről és problémáikról is szól, de amíg erre nem döbbennek rá, addig csak egy elsajátítandó matéria lesz, amit nem lehet lenyomni a torkukon. Shakespeare-nél például fontos lenne, hogy olyan művekkel találkozzanak, amiben rájuk vonatkoztatható problémák is felmerülnek. Egy kamasznak a Rómeó és Júlia sokkal befogadhatóbb, mint A vihar. Fontos, hogy megérezzék, bár a nyelv, a megszólalás, a forma, és a műfaj idővel változik, az irodalomban feldolgozott sorsok, történetek, konfliktusok, és az emberi természet valahogy örök. Hogy megértsék, milyen szép, hogy a szerzők évszázadokon át bíbelődtek új formákkal, de mindig ugyanazokat a kínokat járták körbe. Éppen ezért a klasszikus művek átírását, maivá tételét is problémásnak érzem” – nyilatkozta.

Az is felmerült, hogy nem feltétlenül jó, hogy a diákokat a kronológia szerint tanítják. Arató László akkor azt mondta, az irodalomtanítási rendszer megváltoztatására irányuló törekvés egy kemény és nagyon nehéz küzdelem, mivel iszonyú erős a hagyomány tehetetlenségi ereje. „Ez 1945 utáni hagyomány, a két világháború között nem így működött, előtte sem, Nyugat-Európában sem, posztszocialista hagyományról beszélhetünk, amely onnan ered, hogy a társadalomtörténet illusztrációja az irodalomtörténet, így kronologikusan kell azt is tanítani”. Mint mondta, ő a problémacentrikus irodalomtanítás híve, vagyis az olyan irodalomtanításé, ahol a hasonló témájú, és hasonló poétikai szempontból vizsgálható könyvek alkotnak egy egységet.

A 2014-ben megjelent cikk óta persze sok minden változott, de nem a nyitottság irányába, a rendszer azóta még centralizáltabb lett: a tanárok már nem választhatnak tankönyvet, és a kerettanterv is rugalmatlanabb lett. Hamarosan pedig a magyarérettségi is igazodni fog az új NAT-hoz, ami még jobban beszűkíti majd a magyartanárok mozgásterét.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tizenegyes - Mit olvas az író? Tóth Krisztina

Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Nagy

Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk

Évtizedek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek (és gyakran címek) pörögnek, és bár a politikai rendszerek változhatnak, a szándék, hogy a gyerekek kötelezően olvassanak el bizonyos könyveket, egészen biztosan változatlan. Az Arcanum adatbázisában kutattunk.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.

...
Gyerekirodalom

Margit Auer: A gyerekek szeretik a valóság és mágia közötti finom határvonalat

A Mágikus állatok iskolája című sorozatból eddig 12 kötet jelent meg magyarul, a szerző, Margit Auer pedig novemberben Budapestre látogat. Interjúnkban gyerekkori olvasásélményeiről és gyerekeknek szóló írástippekről kérdeztük, közben pedig kiderül az is, ő maga milyen mágikus állat bőrébe bújna a legszívesebben.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...