Márai Ilona: Betűbe zárva
Matzner Ilona, vagyis Márai Lola, akit Márai Sándor saját naplóiban csak L. betűvel jelölt, hatvankét éven át volt a híresen nehéz természetű író hűséges társa. Lola több mint harminc éven át írt naplóinak szerkesztett változata izgalmas háttérdokumentum, ennélfogva irodalmi szenzáció, egy nagy író hagyatékának felbecsülhetetlen alkotóeleme, amely most kerül először az olvasók elé. Márai Lola naplójához maga Márai Sándor adja meg a kulcsot saját 1986-os naplójában. Felesége halála után megszállottan kezdi olvasni jegyzetfüzeteit: „Mindenre figyelt, mindent felírt, az álmokat, a látogatókat, a napi tennivalókat, nappalt és éjszakát, csodálatos érzékiességgel.” Az apró részletek újraélése a „visszapergetett” idő valóságába viszi, de hosszú kapcsolatuk valódi mélysége is ebből az írásból világosodik meg előtte. Rádöbben, hogy míg ő másoknak írta a naplót, felesége neki. Vagyis ami Márai életrajzából naplójának tudatos stilizálása során elveszett, azt Márai Lola kendőzetlen őszinteséggel napról napra vezetett jegyzetei megőrizték: házaséletük hullámzásait, emberi kapcsolataikat, fiuk felnevelését, költözéseiket, az írói munka és emigráns létük bonyolult érzelmi hátterét. A napló attól a pillanattól rögzíti az eseményeket, amikor végleg elhagyták Magyarországot. Nápoly, New York, majd Salerno nyüzsgő hétköznapjainak megörökítésén végigvonul az idegenség érzése, hosszú vándorlásuk során igazi otthonukat egymásban találták meg.
A Könyvhétre jelenik meg Márai Ilona naplója, a Betűbe zárva. Márai Sándor felesége, Lola a 40-es évek végétől három évtizeden át vezette a feljegyzéseit, amelyek révén izgalmas képet kaphatunk a házaspár életéről.
Tovább olvasokSztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap - Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben
A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Sztehlo Gábor evangélikus lelkésztől olvashatunk, aki ebben a könyvben visszatekint 1944-es embermentő tevékenységére: a református Jó Pásztor Bizottság tagjaként a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával a nyilas uralom és Budapest ostroma idején csaknem 2000 üldözött gyereket és felnőttet mentett meg. A háború után az árván maradt gyerekek számára demokratikus alapon működő árvaházat hozott létre (Pax Gyermekotthonok, Gaudiopolis). Sztehlo munkásságának legfontosabb dokumentuma visszaemlékezése, amely jó másfél évtizeddel az események után, 1961-62-ben keletkezett svájci emigrációjában. A teljes szöveg most a sajtó alá rendező Kunt Gergely jegyzeteivel és utószavával jelent meg.
Miközben Sztehlo Gábor evangélikus lelkész zsidó gyerekeket mentett Budapesten, egy másik reverendába öltözött alak is járta a budapesti 12. kerületi utcákat. Kun páter neve ma is egyet jelent a felfoghatatlan vérengzéssel. Finy Petra felnőttként szembesült azzal, hogy gyerekkori otthonával szemben egy nyilasház állt, ebből született Marlenka című regénye. A Margón ismét Könyves Sétára indulhattunk Finy Petra és Laborczi Dóra, Sztehlo-kutató vezetésével, hogy jobban megismerjük a nyilas uralom végnapjait, hogy hol bujdostak a Sztehlo-gyerekek, és mi mindenről hallgat a Városmajor.
Fotók: Valuska Gábor / Margó Irodalmi Fesztivál
Tovább olvasokNemes Nagy Ágnes: A névtelenek senkiföldje
A Nemes Nagy Ágnes-életműsorozat harmadik darabja a költő által kötetbe felvett esszéket és tanulmányokat gyűjti egybe. Nagyszabású poétikai összefoglalók váltakoznak rövid, szellemes esszékkel, találó versértelmezések eleven szerzői arcképekkel. Ezekben a szövegekben a tárgyias költészet legfontosabb magyar képviselője személyes, sőt szenvedélyes hangon szólal meg, és képes a legbonyolultabb kérdésekről is világosan és érdekesen beszélni.
![„A költészet öröm, de az örömöt meg kell tanulni” [Nemes Nagy Ágnes 100]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/26687/fe_229_160_nna_fedokep.jpg)
Izgalmas videó készült Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójára a Jelenkor Kiadó és a Könyves Magazin együttműködésében. A #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című centenáriumi filmben Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László és Závada Péter mesél Nemes Nagy Ágnesről és költészetéről. Szóba kerül többek közt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó volt, hogy a szigorúsága mellett milyen jó humora volt, ahogy az is, hogy a tárgyias költészetében miként volt jelen a személyesség.
Tovább olvasok
