Márai Sándor 1986 márciusában azt jegyezte fel naplójába, hogy elhunyt feleségétől, Lolától álmában üzenetet kapott: „Te másoknak írtad a naplót, én neked.” Ekkor döntött úgy, hogy megkeresi feleségének 1948-tól írott naplóit, füzeteit, és elolvassa őket. A naplók révén lélekben újra át tudta élni az együtt töltött éveket.
Márai Sándorné Matzner Ilona, azaz Lola huszonéves korától írt naplót. Három évtizednyi szorgalmasan írt bejegyzés maradt fenn férje hagyatékában. A Helikon Kiadó gondozásában az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Betűbe zárva címmel Márai Ilona naplója két kötetben (1948–1964 és 1965–1979). Lola több mint harminc éven át írt naplóinak szerkesztett változata izgalmas háttérdokumentum, igazi irodalmi szenzáció, egy nagy író hagyatékának felbecsülhetetlen alkotóeleme, ami most kerül először az olvasók elé.
A Nyugatitér blogon Ötvös Anna foglalta össze, hogy mit érdemes tudni a naplóról. Cikkében azt írta, ő maga a 2000-es évek elején olvasott először arról, hogy Lola is írt naplót, ami kíváncsivá tette. „Milyen ember volt, milyen személyiség, milyen nő és feleség? Több mint hatvan évig volt Márai Sándor társa, és az irodalomtörténet szinte semmit sem tudott róla. Ebből a kíváncsiságból született meg családtörténete, a Lola könyve, és ez a kötet nyitott utat a naplóihoz” – írta.
A bejegyzésben mesélt arról is, mikortól, milyen helyzetből indulnak a naplók, hogy mit tudunk meg az emigrációról, és hogy miként egészítik ki Márai Ilona feljegyzései férjének naplóit. „A naplókon keresztül Lola szemszögéből látjuk a körülöttük lévő világot 1948-tól 1979-ig, megismerjük a közvetlen környezetüket, olvasunk a világban zajló eseményekről, a szürke hétköznapokról, és azokról az emberekről, akikkel baráti, rokoni, munka- vagy egyéb kapcsolatban voltak. Napra pontosan követhetjük Márai Sándor emigrációban született munkáinak sorsát, az írástól a kiadásig, sőt betekintést kapunk a művek terjesztésébe is.”
A teljes cikket ITT lehet elolvasni.
