Kiss Tibor Noé: Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok

Kiss Tibor Noé: Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok

Transz identitásról, a fociról, az édesapjáról való viszonyáról és a macsó kortárs magyar irodalmi életről is beszélgetett Gulyás Márton és Kiss Tibor Noé a Partizán legutóbbi adásban.

ro | 2021. június 28. |

Kiss Tibor Noé volt a Partizán legutóbbi vendége, aki 2010-ben debütált az Inkognitóval - ez a mai napig talán a legszemélyesebb könyve, amelyről annak idején a következőket nyilatkozta nekünk: „Nem akartam elmagyarázni az olvasóknak, hogy mit jelent a transzszexualitás vagy a transzvesztitizmus fogalma, erre ott vannak a lexikonok. Akik emiatt vették meg a könyvet, csalódni fognak. Az Inkognitó azt ábrázolja, hogy min megy keresztül az, aki ráébred saját transzneműségére. De nemcsak a transzneműek találkozhatnak ismerős érzésekkel a szövegben. Több olyan olvasóval is beszélgettem, aki hasonlóságot érzett a saját élete és az én történetem között, még akkor is, ha egészen más jellegű identitásproblémákkal küzdött. Számomra ez okozta a legnagyobb örömöt.” Azóta írt már regényt a társadalmi periférián tengődőkről (Aludnod kellene) és az emberi, családi kiszolgáltatottságról (ez volt a Libri irodalmi díjra jelölt Beláthatatlan táj - ITT beleolvashattok, kritikánkat pedig ITT olvashatjátok); utóbbiért idén megkapta az Artisjus-díjat, a laudációban pedig azt mondták róla: „Nagy tudása, hogy szinte szépen, finoman képes megmutatni a legkegyetlenebb dolgokat is”. Kiss Tibor Noéval tavaly nyáron forgattunk a Vaktérkép-sorozatba, a videót ITT tudjátok visszanézni.

A mostani partizános beszélgetés nagyon széles spektrumon mozgott, Gulyás Márton rendkívül sok témát vetett be, a legérdekesebb megállapítások közül néhányat pontokba szedtünk:

  • Gulyás erősen indított, amikor azt kérdezte, Kiss Tibor Noé mennyiben lett díszbuzi és ez mit jelent számára. Hozzátette, hogy a pejoratív megfogalmazás ellenére szerinte Kiss sokat kapott ettől a státusztól, például irodalmi elismeréseket vagy épp olvasottságot. KTN biztos abban, hogy az Inkognitó miatt nagyobb figyelem hárult rá, mint több más első kötetes szerzőre. A kötet 11 évvel ezelőtt jelent meg, 16 éve kezdte el írni. Ma már nem biztos, hogy megírná, de akkor vágyott arra, hogy kiírhassa magából.
  • Egy jól körülhatárolható identitásról „valami autentikusnak mondható könyv” jelent meg akkor, ami azok számára is fontos volt, akik például testképzavartól szenvedtek, és olyanok is tudtak azonosulni vele, akik nem transz identitásúak – ők a könyvből az idegenségérzést emelték ki.
  • Amikor megjelent az Inkognitó, érezte, könnyen elcsúszhatnak a dolgok és dísztransz válhat belőle, akit kifacsarnak és eldobnak. Ezért nem is akart bulvárműsorokban szerepelni, és azt kérte az akkori kiadójától, hogy a sajtómegjelenéseket az irodalmi folyóiratokra koncentrálják, így elindult egy irodalmi vonalon. Persze elindulhatott volna egy más közegben is, de szerinte arra sem ő, sem a könyve nem volt alkalmas.
  • Az elmúlt években sok olyan felkérést elutasított, amelyben transzként jelent volna meg: „Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok”.
  • Gyerekkorában sok agresszivitás vette körül a családban, és azon kívül (ide sorolta a futballt is), de érezte, hogy benne valami egészen más dolgozik, ettől pedig túlkompenzálás alakult ki nála. Az apjával elég durva viszonya volt, és voltak évek, amikor hatalmas gyűlöletet érzett az apja iránt. Volt időszak, amikor segíteni akart az apjának abban, hogy legyőzze az alkoholizmusát, de elutasításba ütközött.
  • KTN most azt mondja, nehéz volt mit kezdeni azzal a hihetetlen mennyiségű feszültséggel, ami akkor benne volt.
  • 16 évesen állt végül az apja elé és közölte vele, nem engedi, hogy többé bántsa az anyját. Az emberek általában azt mondják, biztosan nagy bátorság kellett ahhoz, hogy transzként kiálljon, de annál nagyobb bátorság, ami tizenévesen kellett ehhez, soha nem lesz benne („Nem tudom, honnan szedtem akkor az erőt, hogy a saját apám elé odaálljak, akitől nyilván féltem.”).
  • A negatív érzés akkor tért vissza belé, amikor politikai céltábla lett (például a külföldi megjelenései miatt), és ugyanaz a fura félelemmel vegyes értetlenség kapcsolt be benne.
  • Szóba került az Aludnod kellene című kötet is (kritikánk róla ITT): ez egy alföldi telepen játszódik, ami nagyon hasonló ahhoz, ahol az apja élt. A könyv hamar megkapta a szegénységirodalmi címkét – igaz, akadt olyan kritika is, amelyik rámutatott, hogy ez egyébként egy gender-könyv, és olyan férfiakról szól, akik amúgy a populista politika legnagyobb felvevő piacát jelentik, olyan lúzerek, akik felett elment a világ. KTN azt mondta, benne nagy empátia van ezek iránt az emberek iránt, akik még egy teljesen más közegben szocializálódtak, és például totál eszköztelenek, ha mondjuk azt látják, hogy valaki transz.
  • A foci az apja révén került az életébe, aki imádta a futballt, KTN-ról pedig hamar kiderült, hogy jó benne. Az apja büszke volt, amikor a fia focizott, de nagyon kritikus is volt és hétvégén tanítgatta. Amikor abbahagyta a focit, egy hónapig nem is merte elmondani az apjának. Focistaként voltak olyan helyzetek, amikor kívülállónak érezte magát.
  • KTN egyre inkább azt az álláspontot képviselni, hogy „az identitás sokkal inkább annak a segédeszköze, hogyan tudod bezárni magad a saját igazságodba”.
  • Gulyásnak arra a kérdésére, hogy mennyire látja patriarchálisnak, „szélsőségesen macsóisztikusnak” a magyar irodalmi közeget, KTN azt felelte: „Eléggé az”. Felidézte, hogy a focitudása miatt pályakezdőként ő is megismert olyan embereket, akiket amúgy – például ha nem kerül be az íróválogatottba – nem ismer meg. Szerinte ez egy olyan előny, amihez egy nő valószínűleg nehezebben tud hozzájutni.
  • Szóba került, hogy a Jelenkor folyóiratnál, ahol KTN tördelőszerkesztőként dolgozik, csak a titkárnő személyében jelenik meg női munkatárs. Kiss Tibor Noé elismerte, hogy ez jellemző az irodalmi folyóiratokra, érdekes mód ugyanakkor a kiadóknál erős a női jelenlét.
  • Gulyás rámutatott arra az ellentmondásra, hogy miközben a közoktatás tömegesen termeli a funkcionális analfabétákat, és sokszor nincs idő vagy pénz a kulturálódásra, addig olyan magas szintű szövegek születnek, amelyek alapvetően egy kulturális elit számára készülnek. KTN elmondta, hogy a Beláthatatlan tájban (a hét könyve volt nálunk) pont azokról az emberekről írt, akik kívül vannak a rendszeren, az Aludnod kellene esetében pedig egy olyan könyvet írt, amit azok nem olvasnak, akik abban a világban élnek („Ez valóban egy furcsa helyzet”).
  • „Amit csinálok, azt szívvel-lélekkel csinálom, ahhoz tudok ragaszkodni, ami belülről jön, nagyon sok élményt kapok ebből”, mondta KTN, aki elmesélte azt is, hogy nagy boldogságot jelent számára, amikor idegenek írják meg neki, mit jelentett nekik egy-egy könyve.

A teljes adást ITT tudjátok végignézni!

(Nyitókép: Kiss Tibor Noé a 2021-es nyári Margón)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezért adnánk Libri-díjat Kiss Tibor Noénak a Beláthatatlan táj című regényért

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. A Könyves Magazin szerkesztősége vette a bátorságot, hogy elmondja, melyik könyvnek miért kellene nyernie. 10 jelölt 10 személyes kampánybeszéd következik.

...
Kritika

Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében

Autóbaleset, fejére fordult, szalagkorlátot átszakító autó, kómába esett fiatal lány ‒ elég drámai kezdés, a Beláthatatlan táj  mégsem a hangos tragikum, sokkal inkább a monoton kattogó, szürkébe bugyolált, ködös melankólia könyve. 

...
Podcast

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

Hosszas várakozás után, végül idén ősszel jelent meg Kiss Tibor Noé legújabb kötete. A Beláthatatlan tájról a Margó Irodalmi Fesztivál színpadán Kiss Tibor Noéval a kötet szerkesztője, Szegő János beszélgetett. Hallgasd meg most te is a Margó podcast csatornáján!

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan