Kiss Tibor Noé: Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok

Kiss Tibor Noé: Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok

Transz identitásról, a fociról, az édesapjáról való viszonyáról és a macsó kortárs magyar irodalmi életről is beszélgetett Gulyás Márton és Kiss Tibor Noé a Partizán legutóbbi adásban.

ro | 2021. június 28. |

Kiss Tibor Noé volt a Partizán legutóbbi vendége, aki 2010-ben debütált az Inkognitóval - ez a mai napig talán a legszemélyesebb könyve, amelyről annak idején a következőket nyilatkozta nekünk: „Nem akartam elmagyarázni az olvasóknak, hogy mit jelent a transzszexualitás vagy a transzvesztitizmus fogalma, erre ott vannak a lexikonok. Akik emiatt vették meg a könyvet, csalódni fognak. Az Inkognitó azt ábrázolja, hogy min megy keresztül az, aki ráébred saját transzneműségére. De nemcsak a transzneműek találkozhatnak ismerős érzésekkel a szövegben. Több olyan olvasóval is beszélgettem, aki hasonlóságot érzett a saját élete és az én történetem között, még akkor is, ha egészen más jellegű identitásproblémákkal küzdött. Számomra ez okozta a legnagyobb örömöt.” Azóta írt már regényt a társadalmi periférián tengődőkről (Aludnod kellene) és az emberi, családi kiszolgáltatottságról (ez volt a Libri irodalmi díjra jelölt Beláthatatlan táj - ITT beleolvashattok, kritikánkat pedig ITT olvashatjátok); utóbbiért idén megkapta az Artisjus-díjat, a laudációban pedig azt mondták róla: „Nagy tudása, hogy szinte szépen, finoman képes megmutatni a legkegyetlenebb dolgokat is”. Kiss Tibor Noéval tavaly nyáron forgattunk a Vaktérkép-sorozatba, a videót ITT tudjátok visszanézni.

A mostani partizános beszélgetés nagyon széles spektrumon mozgott, Gulyás Márton rendkívül sok témát vetett be, a legérdekesebb megállapítások közül néhányat pontokba szedtünk:

  • Gulyás erősen indított, amikor azt kérdezte, Kiss Tibor Noé mennyiben lett díszbuzi és ez mit jelent számára. Hozzátette, hogy a pejoratív megfogalmazás ellenére szerinte Kiss sokat kapott ettől a státusztól, például irodalmi elismeréseket vagy épp olvasottságot. KTN biztos abban, hogy az Inkognitó miatt nagyobb figyelem hárult rá, mint több más első kötetes szerzőre. A kötet 11 évvel ezelőtt jelent meg, 16 éve kezdte el írni. Ma már nem biztos, hogy megírná, de akkor vágyott arra, hogy kiírhassa magából.
  • Egy jól körülhatárolható identitásról „valami autentikusnak mondható könyv” jelent meg akkor, ami azok számára is fontos volt, akik például testképzavartól szenvedtek, és olyanok is tudtak azonosulni vele, akik nem transz identitásúak – ők a könyvből az idegenségérzést emelték ki.
  • Amikor megjelent az Inkognitó, érezte, könnyen elcsúszhatnak a dolgok és dísztransz válhat belőle, akit kifacsarnak és eldobnak. Ezért nem is akart bulvárműsorokban szerepelni, és azt kérte az akkori kiadójától, hogy a sajtómegjelenéseket az irodalmi folyóiratokra koncentrálják, így elindult egy irodalmi vonalon. Persze elindulhatott volna egy más közegben is, de szerinte arra sem ő, sem a könyve nem volt alkalmas.
  • Az elmúlt években sok olyan felkérést elutasított, amelyben transzként jelent volna meg: „Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok”.
  • Gyerekkorában sok agresszivitás vette körül a családban, és azon kívül (ide sorolta a futballt is), de érezte, hogy benne valami egészen más dolgozik, ettől pedig túlkompenzálás alakult ki nála. Az apjával elég durva viszonya volt, és voltak évek, amikor hatalmas gyűlöletet érzett az apja iránt. Volt időszak, amikor segíteni akart az apjának abban, hogy legyőzze az alkoholizmusát, de elutasításba ütközött.
  • KTN most azt mondja, nehéz volt mit kezdeni azzal a hihetetlen mennyiségű feszültséggel, ami akkor benne volt.
  • 16 évesen állt végül az apja elé és közölte vele, nem engedi, hogy többé bántsa az anyját. Az emberek általában azt mondják, biztosan nagy bátorság kellett ahhoz, hogy transzként kiálljon, de annál nagyobb bátorság, ami tizenévesen kellett ehhez, soha nem lesz benne („Nem tudom, honnan szedtem akkor az erőt, hogy a saját apám elé odaálljak, akitől nyilván féltem.”).
  • A negatív érzés akkor tért vissza belé, amikor politikai céltábla lett (például a külföldi megjelenései miatt), és ugyanaz a fura félelemmel vegyes értetlenség kapcsolt be benne.
  • Szóba került az Aludnod kellene című kötet is (kritikánk róla ITT): ez egy alföldi telepen játszódik, ami nagyon hasonló ahhoz, ahol az apja élt. A könyv hamar megkapta a szegénységirodalmi címkét – igaz, akadt olyan kritika is, amelyik rámutatott, hogy ez egyébként egy gender-könyv, és olyan férfiakról szól, akik amúgy a populista politika legnagyobb felvevő piacát jelentik, olyan lúzerek, akik felett elment a világ. KTN azt mondta, benne nagy empátia van ezek iránt az emberek iránt, akik még egy teljesen más közegben szocializálódtak, és például totál eszköztelenek, ha mondjuk azt látják, hogy valaki transz.
  • A foci az apja révén került az életébe, aki imádta a futballt, KTN-ról pedig hamar kiderült, hogy jó benne. Az apja büszke volt, amikor a fia focizott, de nagyon kritikus is volt és hétvégén tanítgatta. Amikor abbahagyta a focit, egy hónapig nem is merte elmondani az apjának. Focistaként voltak olyan helyzetek, amikor kívülállónak érezte magát.
  • KTN egyre inkább azt az álláspontot képviselni, hogy „az identitás sokkal inkább annak a segédeszköze, hogyan tudod bezárni magad a saját igazságodba”.
  • Gulyásnak arra a kérdésére, hogy mennyire látja patriarchálisnak, „szélsőségesen macsóisztikusnak” a magyar irodalmi közeget, KTN azt felelte: „Eléggé az”. Felidézte, hogy a focitudása miatt pályakezdőként ő is megismert olyan embereket, akiket amúgy – például ha nem kerül be az íróválogatottba – nem ismer meg. Szerinte ez egy olyan előny, amihez egy nő valószínűleg nehezebben tud hozzájutni.
  • Szóba került, hogy a Jelenkor folyóiratnál, ahol KTN tördelőszerkesztőként dolgozik, csak a titkárnő személyében jelenik meg női munkatárs. Kiss Tibor Noé elismerte, hogy ez jellemző az irodalmi folyóiratokra, érdekes mód ugyanakkor a kiadóknál erős a női jelenlét.
  • Gulyás rámutatott arra az ellentmondásra, hogy miközben a közoktatás tömegesen termeli a funkcionális analfabétákat, és sokszor nincs idő vagy pénz a kulturálódásra, addig olyan magas szintű szövegek születnek, amelyek alapvetően egy kulturális elit számára készülnek. KTN elmondta, hogy a Beláthatatlan tájban (a hét könyve volt nálunk) pont azokról az emberekről írt, akik kívül vannak a rendszeren, az Aludnod kellene esetében pedig egy olyan könyvet írt, amit azok nem olvasnak, akik abban a világban élnek („Ez valóban egy furcsa helyzet”).
  • „Amit csinálok, azt szívvel-lélekkel csinálom, ahhoz tudok ragaszkodni, ami belülről jön, nagyon sok élményt kapok ebből”, mondta KTN, aki elmesélte azt is, hogy nagy boldogságot jelent számára, amikor idegenek írják meg neki, mit jelentett nekik egy-egy könyve.

A teljes adást ITT tudjátok végignézni!

(Nyitókép: Kiss Tibor Noé a 2021-es nyári Margón)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezért adnánk Libri-díjat Kiss Tibor Noénak a Beláthatatlan táj című regényért

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. A Könyves Magazin szerkesztősége vette a bátorságot, hogy elmondja, melyik könyvnek miért kellene nyernie. 10 jelölt 10 személyes kampánybeszéd következik.

...
Kritika

Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében

Autóbaleset, fejére fordult, szalagkorlátot átszakító autó, kómába esett fiatal lány ‒ elég drámai kezdés, a Beláthatatlan táj  mégsem a hangos tragikum, sokkal inkább a monoton kattogó, szürkébe bugyolált, ködös melankólia könyve. 

...
Podcast

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

Hosszas várakozás után, végül idén ősszel jelent meg Kiss Tibor Noé legújabb kötete. A Beláthatatlan tájról a Margó Irodalmi Fesztivál színpadán Kiss Tibor Noéval a kötet szerkesztője, Szegő János beszélgetett. Hallgasd meg most te is a Margó podcast csatornáján!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

5 könyvadaptáció a cannes-i filmfesztiválon

Vajon Cannes felkészült Coppola mester Herman Hesse-inspirálta filmjére?

...
Szórakozás

5 könyvből készült film és sorozat, amit májusban nézhetsz a Netflixen

Visszatér egy igazi Netflix-kedvenc, a Bridgerton, de Jeff Bridgest is új sorozatban láthatjuk.

...
Szórakozás

Viszály: kinek fáj jobban az árulás, Capoténak vagy a Hattyúknak?

Fényűzés, intrika, hűtlenség, egy megtörtént botrány, sztárszínészek –  a Viszály: Capote és a Hattyúk című sorozatban minden adott a sikerhez. Megnéztük.

Hírek
...
Könyvtavasz

Kiskamaszként akkor sem könnyű az élet, ha cirkuszos családban élsz - Olvass bele Turbuly Lilla könyvébe!

...
Nagy

7 történelmi könyv a Tudor-korról, ha tetszett a Shardlake

...
Könyvtavasz

Hogy nyomozol ki egy kettős gyilkosságot a háború poklában? - Olvass bele az ex-nyomozó krimijébe!

...
Alkotótárs

Mohácsi Balázs és Puskás Panni a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíj győztesei

...
Hírek

Egy nő gyerekkönyvet írt a gyászról, miután a gyanú szerint megmérgezte a férjét

...
Hírek

Stephen Kingnek 45 évébe telt megírni a legújabb történetét

...
Hírek

Robert Fico támadója saját könyvét is magával vitte ajándékba a merénylet napján

...
Gyerekirodalom

Szabó T. Anna új gyerekversei segítenek megpihenni a nagy pörgésben

...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Kritika

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Félkilós pink tégla, pokolbéli fantasy és görög mítoszba oltott feminista románc: ez mind Bea Fitzgerald új regénye, a Girl, goddess, queen.

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

A fájdalom barát, ha megtanuljuk dekódolni a jelzéseit – Szentesi, Havas, Biró és Cserna-Szabó a Margón

A Tavaszi Margó pénteki és szombati napján a valóság és a fikció viszonya több írónál felmerült, Szentesi Éva teltházas könyvbemutatóján pedig legbensőbb énünk megismerése is szóba került.

Szerzőink

...
K. Varga Bence

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

...
Kolozsi Orsolya

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

...
Vass Norbert

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát