Kiss Tibor Noé: Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok

Kiss Tibor Noé: Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok

Transz identitásról, a fociról, az édesapjáról való viszonyáról és a macsó kortárs magyar irodalmi életről is beszélgetett Gulyás Márton és Kiss Tibor Noé a Partizán legutóbbi adásban.

ro | 2021. június 28. |

Kiss Tibor Noé volt a Partizán legutóbbi vendége, aki 2010-ben debütált az Inkognitóval - ez a mai napig talán a legszemélyesebb könyve, amelyről annak idején a következőket nyilatkozta nekünk: „Nem akartam elmagyarázni az olvasóknak, hogy mit jelent a transzszexualitás vagy a transzvesztitizmus fogalma, erre ott vannak a lexikonok. Akik emiatt vették meg a könyvet, csalódni fognak. Az Inkognitó azt ábrázolja, hogy min megy keresztül az, aki ráébred saját transzneműségére. De nemcsak a transzneműek találkozhatnak ismerős érzésekkel a szövegben. Több olyan olvasóval is beszélgettem, aki hasonlóságot érzett a saját élete és az én történetem között, még akkor is, ha egészen más jellegű identitásproblémákkal küzdött. Számomra ez okozta a legnagyobb örömöt.” Azóta írt már regényt a társadalmi periférián tengődőkről (Aludnod kellene) és az emberi, családi kiszolgáltatottságról (ez volt a Libri irodalmi díjra jelölt Beláthatatlan táj - ITT beleolvashattok, kritikánkat pedig ITT olvashatjátok); utóbbiért idén megkapta az Artisjus-díjat, a laudációban pedig azt mondták róla: „Nagy tudása, hogy szinte szépen, finoman képes megmutatni a legkegyetlenebb dolgokat is”. Kiss Tibor Noéval tavaly nyáron forgattunk a Vaktérkép-sorozatba, a videót ITT tudjátok visszanézni.

A mostani partizános beszélgetés nagyon széles spektrumon mozgott, Gulyás Márton rendkívül sok témát vetett be, a legérdekesebb megállapítások közül néhányat pontokba szedtünk:

  • Gulyás erősen indított, amikor azt kérdezte, Kiss Tibor Noé mennyiben lett díszbuzi és ez mit jelent számára. Hozzátette, hogy a pejoratív megfogalmazás ellenére szerinte Kiss sokat kapott ettől a státusztól, például irodalmi elismeréseket vagy épp olvasottságot. KTN biztos abban, hogy az Inkognitó miatt nagyobb figyelem hárult rá, mint több más első kötetes szerzőre. A kötet 11 évvel ezelőtt jelent meg, 16 éve kezdte el írni. Ma már nem biztos, hogy megírná, de akkor vágyott arra, hogy kiírhassa magából.
  • Egy jól körülhatárolható identitásról „valami autentikusnak mondható könyv” jelent meg akkor, ami azok számára is fontos volt, akik például testképzavartól szenvedtek, és olyanok is tudtak azonosulni vele, akik nem transz identitásúak – ők a könyvből az idegenségérzést emelték ki.
  • Amikor megjelent az Inkognitó, érezte, könnyen elcsúszhatnak a dolgok és dísztransz válhat belőle, akit kifacsarnak és eldobnak. Ezért nem is akart bulvárműsorokban szerepelni, és azt kérte az akkori kiadójától, hogy a sajtómegjelenéseket az irodalmi folyóiratokra koncentrálják, így elindult egy irodalmi vonalon. Persze elindulhatott volna egy más közegben is, de szerinte arra sem ő, sem a könyve nem volt alkalmas.
  • Az elmúlt években sok olyan felkérést elutasított, amelyben transzként jelent volna meg: „Nem tudok reprezentálni egy közösséget és nem is akarok”.
  • Gyerekkorában sok agresszivitás vette körül a családban, és azon kívül (ide sorolta a futballt is), de érezte, hogy benne valami egészen más dolgozik, ettől pedig túlkompenzálás alakult ki nála. Az apjával elég durva viszonya volt, és voltak évek, amikor hatalmas gyűlöletet érzett az apja iránt. Volt időszak, amikor segíteni akart az apjának abban, hogy legyőzze az alkoholizmusát, de elutasításba ütközött.
  • KTN most azt mondja, nehéz volt mit kezdeni azzal a hihetetlen mennyiségű feszültséggel, ami akkor benne volt.
  • 16 évesen állt végül az apja elé és közölte vele, nem engedi, hogy többé bántsa az anyját. Az emberek általában azt mondják, biztosan nagy bátorság kellett ahhoz, hogy transzként kiálljon, de annál nagyobb bátorság, ami tizenévesen kellett ehhez, soha nem lesz benne („Nem tudom, honnan szedtem akkor az erőt, hogy a saját apám elé odaálljak, akitől nyilván féltem.”).
  • A negatív érzés akkor tért vissza belé, amikor politikai céltábla lett (például a külföldi megjelenései miatt), és ugyanaz a fura félelemmel vegyes értetlenség kapcsolt be benne.
  • Szóba került az Aludnod kellene című kötet is (kritikánk róla ITT): ez egy alföldi telepen játszódik, ami nagyon hasonló ahhoz, ahol az apja élt. A könyv hamar megkapta a szegénységirodalmi címkét – igaz, akadt olyan kritika is, amelyik rámutatott, hogy ez egyébként egy gender-könyv, és olyan férfiakról szól, akik amúgy a populista politika legnagyobb felvevő piacát jelentik, olyan lúzerek, akik felett elment a világ. KTN azt mondta, benne nagy empátia van ezek iránt az emberek iránt, akik még egy teljesen más közegben szocializálódtak, és például totál eszköztelenek, ha mondjuk azt látják, hogy valaki transz.
  • A foci az apja révén került az életébe, aki imádta a futballt, KTN-ról pedig hamar kiderült, hogy jó benne. Az apja büszke volt, amikor a fia focizott, de nagyon kritikus is volt és hétvégén tanítgatta. Amikor abbahagyta a focit, egy hónapig nem is merte elmondani az apjának. Focistaként voltak olyan helyzetek, amikor kívülállónak érezte magát.
  • KTN egyre inkább azt az álláspontot képviselni, hogy „az identitás sokkal inkább annak a segédeszköze, hogyan tudod bezárni magad a saját igazságodba”.
  • Gulyásnak arra a kérdésére, hogy mennyire látja patriarchálisnak, „szélsőségesen macsóisztikusnak” a magyar irodalmi közeget, KTN azt felelte: „Eléggé az”. Felidézte, hogy a focitudása miatt pályakezdőként ő is megismert olyan embereket, akiket amúgy – például ha nem kerül be az íróválogatottba – nem ismer meg. Szerinte ez egy olyan előny, amihez egy nő valószínűleg nehezebben tud hozzájutni.
  • Szóba került, hogy a Jelenkor folyóiratnál, ahol KTN tördelőszerkesztőként dolgozik, csak a titkárnő személyében jelenik meg női munkatárs. Kiss Tibor Noé elismerte, hogy ez jellemző az irodalmi folyóiratokra, érdekes mód ugyanakkor a kiadóknál erős a női jelenlét.
  • Gulyás rámutatott arra az ellentmondásra, hogy miközben a közoktatás tömegesen termeli a funkcionális analfabétákat, és sokszor nincs idő vagy pénz a kulturálódásra, addig olyan magas szintű szövegek születnek, amelyek alapvetően egy kulturális elit számára készülnek. KTN elmondta, hogy a Beláthatatlan tájban (a hét könyve volt nálunk) pont azokról az emberekről írt, akik kívül vannak a rendszeren, az Aludnod kellene esetében pedig egy olyan könyvet írt, amit azok nem olvasnak, akik abban a világban élnek („Ez valóban egy furcsa helyzet”).
  • „Amit csinálok, azt szívvel-lélekkel csinálom, ahhoz tudok ragaszkodni, ami belülről jön, nagyon sok élményt kapok ebből”, mondta KTN, aki elmesélte azt is, hogy nagy boldogságot jelent számára, amikor idegenek írják meg neki, mit jelentett nekik egy-egy könyve.

A teljes adást ITT tudjátok végignézni!

(Nyitókép: Kiss Tibor Noé a 2021-es nyári Margón)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezért adnánk Libri-díjat Kiss Tibor Noénak a Beláthatatlan táj című regényért

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. A Könyves Magazin szerkesztősége vette a bátorságot, hogy elmondja, melyik könyvnek miért kellene nyernie. 10 jelölt 10 személyes kampánybeszéd következik.

...
Kritika

Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében

Autóbaleset, fejére fordult, szalagkorlátot átszakító autó, kómába esett fiatal lány ‒ elég drámai kezdés, a Beláthatatlan táj  mégsem a hangos tragikum, sokkal inkább a monoton kattogó, szürkébe bugyolált, ködös melankólia könyve. 

...
Podcast

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

Hosszas várakozás után, végül idén ősszel jelent meg Kiss Tibor Noé legújabb kötete. A Beláthatatlan tájról a Margó Irodalmi Fesztivál színpadán Kiss Tibor Noéval a kötet szerkesztője, Szegő János beszélgetett. Hallgasd meg most te is a Margó podcast csatornáján!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Hírek
...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

...
Hírek

Dragomán György 2040-ből egy klímakempingből üzent

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

...
Kolozsi Orsolya

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is