Podcast margó_irodalmi_fesztivál margó2020 kiss_tibor_noé

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

Kiss Tibor Noé regényírói pályafutása tíz évvel ezelőtt, a szerinte inkább csak a szociálisan érzékeny rétegek körében népszerű Inkognitó című könyvével indult. Ezt követte a nagysikerű Aludnod kellene című kötet, amely éles szociális korrajzával már szélesebb olvasói rétegeket érintett meg. Az idén megjelent Beláthatatlan táj hosszas felkészülés és műhelymunka eredménye, egy olyan izgalmasan újító és összetettségében a legapróbb részletekig kidolgozott alkotás, amelyre mindenképp megérte várni. A tervekhez képest kissé megkésett kötetbemutatón Kiss Tibor Noé a kötet szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgetett eddigi írói pályája állomásairól, a Beláthatatlan táj megszületésének folyamatáról, az íráshoz és a világhoz való viszonyáról. Miért csömörlött meg korábbi regényei megírása után?
Hogyan igyekszik tudatosan tágítani a rá osztott írói szerepköröket? Milyen módszerekkel tudott belehelyezkedni a kötet négy elbeszélőjének szerepébe?
Hogyan hatott a regényre a mindennapjainkat átható folyamatos idegi kifeszültség? A most már podcastként is visszahallgatható beszélgetésből többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz.

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

Nagy

Kiss Tibor Noé Pécsen lehet önmaga // Vaktérkép

Orfűn kezdte írni Kiss Tibor Noé új regényét, a Beláthatatlan tájat. Az író Budapesten és Pécsen is lakott, végül utóbbit választotta otthonának. Vaktérkép.

Beleolvasó

Egy baleset minden érintett számára sorsfordító esemény

Kiss Tibor Noé új regényének középpontjában egy baleset áll, amely négy ember életét változtatja meg. Olvass bele!

Podcast

Még több podcast

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

A hét könyve

Kritika

Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent

Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Még több olvasnivaló

Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.