Podcast margó_irodalmi_fesztivál margó2020 kiss_tibor_noé

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

Kiss Tibor Noé regényírói pályafutása tíz évvel ezelőtt, a szerinte inkább csak a szociálisan érzékeny rétegek körében népszerű Inkognitó című könyvével indult. Ezt követte a nagysikerű Aludnod kellene című kötet, amely éles szociális korrajzával már szélesebb olvasói rétegeket érintett meg. Az idén megjelent Beláthatatlan táj hosszas felkészülés és műhelymunka eredménye, egy olyan izgalmasan újító és összetettségében a legapróbb részletekig kidolgozott alkotás, amelyre mindenképp megérte várni. A tervekhez képest kissé megkésett kötetbemutatón Kiss Tibor Noé a kötet szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgetett eddigi írói pályája állomásairól, a Beláthatatlan táj megszületésének folyamatáról, az íráshoz és a világhoz való viszonyáról. Miért csömörlött meg korábbi regényei megírása után?
Hogyan igyekszik tudatosan tágítani a rá osztott írói szerepköröket? Milyen módszerekkel tudott belehelyezkedni a kötet négy elbeszélőjének szerepébe?
Hogyan hatott a regényre a mindennapjainkat átható folyamatos idegi kifeszültség? A most már podcastként is visszahallgatható beszélgetésből többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz.

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

Nagy

Kiss Tibor Noé Pécsen lehet önmaga // Vaktérkép

Orfűn kezdte írni Kiss Tibor Noé új regényét, a Beláthatatlan tájat. Az író Budapesten és Pécsen is lakott, végül utóbbit választotta otthonának. Vaktérkép.

Beleolvasó

Egy baleset minden érintett számára sorsfordító esemény

Kiss Tibor Noé új regényének középpontjában egy baleset áll, amely négy ember életét változtatja meg. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik – Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Podcast

Még több podcast

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

A hét könyve

Kritika

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

Még több olvasnivaló

Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le.

Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.