„Hiszem, oly szép, mint a fa / A vers nem lehet soha” – írta Joyce Kilmer Fák című művében. Egy lelkes duó új találmányával megkérdőjelezi ezt a megállapítást: az általuk létrehozott kamera ugyanis versben képezi le mindazt, amit lát – legyen az fa, virág vagy emberi arc. Az AI-alapú verskamera (Poetry Camera) feltalálóit – Kelin Carolyn Zhangot és Ryan Mathert – elsősorban az a vágy hajtja, hogy összekössék a technológia és a művészet iránt érzett csodálatukat. „Valami teljesen újat akartunk létrehozni, ami felébreszti az emberekben élő gyereket” – magyarázta Zhang.
@kelin.online Replying to @Keiyona. here it is! #poetrycamera ♬ original sound - kelin
Vers egy Zoom-hívásról
Első ránézésre a verskamera csak egy újabb kütyü, amiről egy tech-megszállott barátod ódákat zeng – anélkül, hogy ebből egy szót is megértenél. Hamar kiderül azonban, hogy itt jóval többről van szó: egy kameráról, ami a mesterséges intelligencia segítségével
képes szavakba önteni a mindennapok szépségét.
A verskamera nem készít képeket. Helyette a beérkező információt felhasználva verset ír, ezzel teljesen átértelmezve a fényképezés fogalmát.
Mikor egy újságíró felkereste Zhangot és Mathert, hogy többet megtudhasson a találmányukról, a Zoom-hívás közben Zhang a képernyőjére irányította a kamerát, és „fényképezett”. A kamera négyversszakos költeményben foglalta össze a látottakat, és ezekkel a sorokkal zárult: „2024-ben egy áprilisi reggelen / az új valóságot figyeljük csendesen”.
@flomerfelt @kelin and I hit the streets with poetry canera, our contraption that makes poems from what it sees. These two warm souls lets us capture a moment in the park! #streetphotography #streetinterview #mediaart #ai ♬ Cena Engraçada e Inusitada de 3 Minutos - HarmonicoHCO
Elmélyülni a látványban
Zhang és Mather úgy vélik, a verskamerával üdítő újdonságot hoztak létre. A találmányuk egyfajta reakció a mindent leuraló Instagram- és TikTok-kultúrára. Mivel a vizuális élmény helyett a szöveget állítják a központba, arra ösztönzik a felhasználókat, hogy másképp – sokszor mélyebben – figyeljék az őket körülvevő világot.
„A kamera nem őrzi meg digitálisan sem a képet, sem a verset. Ennek több oka is van: az egyszerűség, az adatvédelem – valamint az, hogy a mulandóságuk miatt a versek is többet érnek. Ha elveszted, hát elveszett” – magyarázta Mather.
„Ma már mindannyian egy kamerával a zsebünkben járkálunk, mi azonban valami egészen mást akartunk létrehozni.”
A verskamera lehetőséget nyújt, hogy kiszakadjunk a féktelen vizualitás világából, és kicsit tudatosabban kapcsolódjunk a környezetünkhöz. A nyomtatott vers meghívás arra, hogy elgondolkozzunk a szavakon, értékeljük a nyelv szépségét, és ezzel közelebb kerüljünk a látottakhoz is.
A New York-i Közkönyvtár Rózsa olvasótermében Mather a festett mennyezet felé fordította a kamerát. „Árnyak tánca a mennyben / arany fedi a fát / megtévesztő tavaszi égbolt / hol kövek és gerenda állt” – szólt a vers.
@flomerfelt I love how it incorporated the end of winter into the poem :,) poetry camera is by me and @kelin More on poetry.camera #poetry #ai #mediaart #photography #newyork ♬ In A Sentimental Mood - 1940s Music
Az AI nem csupa szörnyűség
A verskamera egyfajta szerelemgyerekként jött létre, amit alkotói sosem akartak áruba bocsátani. A hír azonban futótűzként terjedt, és egyre több érdeklődő jelezte, hogy személyesen is ki szeretné próbálni a varázslatos kütyüt. Zhang és Mather ezért újabban játszani kezdett a gondolattal, hogy elérhetővé teszik a kamerát – azonban ragaszkodnak hozzá, hogy csak limitált kiadásban, hogy megőrizzék a kamera minőségét. „A mesterséges intelligencia nem csupa szörnyűség. Nem pusztán arról szól, hogy hogyan lehet létrehozni az emberiség egy gyorsabb és rosszabb másolatát” – magyarázta Zhang.
„Lehetőséget kínál arra, hogy ismét átéljük a gyermeki rácsodálkozás varázsát.”
Nyitókép: Seljan Salimova/Pexels