Bíró Ada a Delta adásában debütált vasárnap a Dunán, azt is megtudtuk róla, hogy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”.
A szemfülesebbek rátalálhattak már a Facebookon Bíró Ada profiljára is, amire a bemondó (pontosabban az oldal szerkesztője) a tudományos hírek mellett „személyes” fotókat is posztolt túrázásról, baráti találkozásokról, sőt, a profilból kiderül, hogy a bemondó szeret olvasni.
Mindeközben keresik Miss AI-t
Tehát amíg mi Bíró Adával ismerkedünk, már az első AI-szépségversenyt is megrendezik az Egyesült Államokban. A World AI Creator Awards nemzetközi esemény, amin a mesterséges intelligencia vezető fejlesztőit díjazzák.
A nyertes AI-modell akár 20 ezer dollárt (kb. 7,3 millió forint) is nyerhet, emellett kap PR-támogatást, sőt, részt vehet egy 3000 dollár értékű mentorprogramban is – igaz, utóbbiról nem derül ki, pontosan mit takar.
Probléma, ha a legszexibb modell nyer?
A versenyen értékelik a modellek technológiai hátterét és jellemzőit, a közösségi média elérésüket, hiszen Bíró Adánál sokkal régebb óta aktív és már sikeres AI-influenszereket is találunk az online térben.
És persze pontozzák a szépségüket is – ami rögtön felvet egy sor kérdést és aggályt.
A szépségversenyeket számos kritikával illetik, és ha megnézegeted az AI-modelleket és influenszereket, ezek bizony ebben az esetben is érvényesek. Például:
- fokozzák a testkép torzulását, mert szépségideálokat erőltetnek – ez különösen a fiatalokra nagyon káros;
- alárendelik az emberi értékeket a külső megjelenésnek;
- nem tudnak mit kezdeni az egyediséggel, hanem egy uralkodó ideál felé nyomnak;
- a szexuális vágy tárgyára redukálják azt, hogy ki egy nő.
Arra Bíró Ada esetében eddig nem kaptunk választ, kik és hogyan fejlesztették. Ennek részeként arra sem, hogy miért úgy néz ki, ahogy, pedig nagyon érdekes lenne tudni, mi alapján döntöttek
a vékony fiatal nő mellett, hosszú hajjal, magassarkúban és vörös ruhában.
A kézenfekvő megoldás persze az, hogy ez passzol a hagyományos, patriarchális elképzelésbe a szép nőről – akinek még a feneke és a mellei is jók. A kérdés csak az, még mindig ezt az irányt akarjuk-e így folytatni a 21. században.
Ha a mesterséges intelligencia kíhívásairól olvasnál, egy magyar kutató-fejlesztő könyvét ajánljuk:
Tilesch György, Omar Hatamleh: Mesterség és intelligencia - Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában
A mesterséges intelligencia a jelen: egy AI uralta korszak küszöbén állunk. Már most többet jelent egy éppen aktuális trendnél, a közeli jövőben pedig könnyen a politikai, gazdasági és pénzügyi hatalomtechnika elengedhetetlen eszköze lehet. Az AI mindennapjaink és privát életünk szerves részévé válik, miközben észrevétlenül újraírja a munka fogalmát, birtokba veszi otthonainkat és jelentősen befolyásolja emberi kapcsolatainkat, valamint az ismeretszerzés eszközeit egyaránt. Mindezek tudatában nem vesztegethetjük tovább az időt, új alapokra kell helyeznünk gondolkodásunk, civilizációnk és kultúránk tartópilléreit – felkészítve ezzel magunkat egy idáig példátlan horderejű paradigmaváltásra.
Omar Hatamleh a NASA mérnöki innovációért felelős részlegének, illetve az International Space University űrkutatási programjának egykori vezetője. Kutatói ténykedését, valamint a NASA-nál végzett innovációs munkáját több díjjal is elismerték. Tilesch György a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke. Szakterülete a mesterséges intelligencia által jelentett stratégiai, etikai, társadalmi, munkaerőpiaci, irányelv-alkotási és kormányzati kihívások. Vállalatvezetőként, globális innovációs és AI-szakértőként a Szilícium-völgyben él.