A Jelenkor gondozásában megjelenő könyv eredetileg 1996-ban jelent meg, és ahogy mindig, ezúttal is Izland nyugati fjordjainak tájaira vezet bennünket. Jón Kalman Stefánsson lazán összefüggő novellái a helyiek valószerűtlen, a technológia és a csodák határvidékén játszódó hétköznapjait mutatják be.
Izland kies tájai
Az Árkok az esőben izland kies, mégis festői tájaira kalauzol, ahol eseményszámba megy, ha a horizonton feltűnik egy autó, vagy megérkezik Björn új bálázógépe; a szomszédok távcsövön át követik az elszabadult bikát; a magányosan gyászoló gazda a nappal paripává változó trollasszonnyal hál; vagy ha egy gazda a fjordok csendjének súlya alatt hallani kezdi, ahogy
susognak a felhők, mint a száraz széna, és csikorognak, mikor kettészeli őket a hegycsúcs.
Stefánsson cinkos mosollyal el-eltűnődve forgatja kezében a valóság legjellemzőbb kicsiségeit, míg ki nem bomlanak belőlük a mindannyiunknak ismerős fájdalmak és drámák. És akkor megállunk, és mi is feltesszük a kérdést: „van-e szomorúbb, mint az árkok az esőben?”
A szerző Magyarországon
Jón Kalman Stefánsson tavaly az őszi Margó Irodalmi Fesztivál vendége volt, a könyvbemutatóját követő dedikáláson hatalmas sorok kígyóztak. A rajongók idén is találkozhatnak vele, ugyanis a szeptember 26. és 29. között immár 29. alkalommal megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként ismét hazánkba érkezik majd.
Az írónak 2023-ban két kötete is megjelent magyarul, a Hiányod maga a sötétség kapcsán interjút is készítettünk vele, de bemutatta Gondolatok a mamutfenyőkről is az időről című kötetét is (itt bele is olvashatsz). Menny és pokol trilógiája 2019-ben az év könyve lett a Könyvesen, de írtunk többek között az Ásta és a Csillagok sercegése című köteteiről is.
Múlt héten a Margó Irodalmi Fesztiválra érkezett Jón Kalman Stefánsson, akivel legújabb, magyarul megjelent kötete, a Hiányod maga a sötétség kapcsán készítettünk interjút. Az izlandi szerzővel sorsról, szerelemről, a nők erejéről és arról is beszélgettünk, miért fontos az életünkben a hiány. 
