Jón Kalman Stefánsson

Jón Kalman Stefánsson és Franciaország lesznek az idei Könyvfesztivál díszvendégei

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2024. szeptember 26. és 29. között rendezi meg a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, melynek a népszerű izlandi szerzőn kívül a kortárs francia irodalom lesz majd a fókuszában.

Nyitókép: Kováts Zsófi

vn | 2024. január 11. |

Jón Kalman Stefánsson a kortárs izlandi irodalom egyik legjelentősebb, világirodalmi rangú alkotója. 1963-ban született Reykjavíkban, dolgozott kőművesként, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyarat rendőrként a keflavíki reptéren, később pedig középiskolai irodalomtanár és könyvtáros lett. Írói pályafutása versekkel indult, első kötete 1988-ban jelent meg, regényeket a kilencvenes években kezdett publikálni, amelyek aztán a nemzetközi sikert is meghozták számára. 2005-ben Nyári fény, aztán leszáll az éj című művével elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat, 2011-ben pedig neki ítélték a Per Olov Enquist Irodalmi Díjat. 2017-ben A halaknak nincs lábuk című regényét jelölték a Nemzetközi Man Booker-díjra, és 2022-ben elnyerte az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó francia Prix du livre étranger díjat.  Stefánsson 2023-ban a Margó Fesztiválnak is vendége volt, akkor interjúztunk is vele:

 

Jón Kalman Stefánsson: Fájdalom és hiány nélkül nem lehet élni
Jón Kalman Stefánsson: Fájdalom és hiány nélkül nem lehet élni

Múlt héten a Margó Irodalmi Fesztiválra érkezett Jón Kalman Stefánsson, akivel legújabb, magyarul megjelent kötete, a Hiányod maga a sötétség kapcsán készítettünk interjút. Az izlandi szerzővel sorsról, szerelemről, a nők erejéről és arról is beszélgettünk, miért fontos az életünkben a hiány. 

Tovább olvasok

Gazdag meseszövésű, a hétköznapi jelent és a sokszor fájdalmakkal terhes múltat páratlan lélektani tudással összekötő történeteiben hibátlan stílus- és arányérzékkel elegyíti a költőiséget a zord és gyakran kegyetlen izlandi táj és természet részletgazdag leírásával. Regényei mindig az élet legfontosabb dolgairól szólnak, az egyszerre fordulatos és mozaikszerű cselekményvezetés elemi élményszerűséggel teszi átélhetővé,

mi a szerelem, a fájdalom és mi a halál.

Ars poeticának is beillik, ahogy irodalmi indulásáról mesél: „Tizennyolc éves koromban arról álmodtam, hogy csillagász leszek, miután láttam egy tévéműsort, amelyben Carl Sagan a világegyetemről beszélt. Teljesen lenyűgözött az univerzum gazdagsága és titokzatossága – később aztán rájöttem, hogy ez a gazdagság és titokzatosság a fikció lényege”.

Stefánsson egy tízéves fiú szemén keresztül mesél a gyerekkor végéről és a mulandóságról
Stefánsson egy tízéves fiú szemén keresztül mesél a gyerekkor végéről és a mulandóságról

A „felnőttek halott gyerekek”, állapítja meg a népszerű izlandi író Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről című regényének főhőse, aki egy nyári vakáción sejti meg először, hogy nem marad örökké minden úgy, ahogy addig. Olvass bele!

Tovább olvasok

Jón Kalman Stefánsson regényeit számos európai nyelvre lefordították. Magyarul először, 2018-ban a Typotex Kiadónál jelent meg A halaknak nincs lábuk című kötete Patat Bence fordításában. Egyik fő műve, az Izlandi Irodalmi Díjjal is elismert Menny és pokol-trilógia 2019-ben jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, Egyed Veronika fordításában, nálunk pedig az év könyve lett. További kötetei magyarul: A mindenséghez mérhető (Typotex, 2020), Nyári fény, aztán leszáll az éj (Typotex, 2021), Asta (Jelenkor, 2021), Csillagok sercegése (Typotex, 2021), Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről (Typotex, 2023), Hiányod maga a sötétség (Jelenkor, 2023). Utóbbi szerepelt 2023-as év végi listánkon.

Magyar olvasói többször is találkozhattak vele; elsőként 2018-ban járt Magyarországon a Typotex Kiadó meghívására A halaknak nincs lábuk című kötet bemutatóján a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Később a Margó Irodalmi Fesztivál meghívására 2019-ben a Menny és pokol-trilógia, 2021-ben az Ásta (Jelenkor), 2023-ban pedig a Hiányod maga a sötétség (Jelenkor) és a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről (Typotex) című regényeinek bemutatója alkalmából látogatott Budapestre. 2024-ben több kötete fog megjelenni magyar nyelven: a Typotex Kiadó gondozásában a lírai életmű keresztmetszetét nyújtó Versek Egyed Veronika fordításában, a szerző önironikus, Minek pazarolni a papírt? című utószavával; az Árkok az esőben (fordította: Egyed Veronika) és a Sárga tengeralattjáró (fordította: Patat Bence) című kötete pedig a Jelenkor Kiadónál várható idén.

Jón Kalman Stefánsson minden könyve kísérlet arra, hogy legyőzze a halált
Jón Kalman Stefánsson minden könyve kísérlet arra, hogy legyőzze a halált

Izland egyik legnépszerűbb szerzője két új regényét mutatta be a Margó fesztiválon. Szóba kerültek a bosszúálló könyvek, a szörnyű dalok és a lusta férfiak is. 

Tovább olvasok

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország, régió kultúrája, irodalma, könyvkiadása is. Idén Franciaország, azaz a kortárs francia irodalom szerepel a Fesztivál fókuszában, a legjelentősebb francia kortárs írók részvételével.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Stefánsson, Mautner, Hatvany és a Bestiarium – 2023 legérdekesebb interjúi II.

A legjobb beszélgetéseket összegyűjtöttük, hogy az év végén olvasgathass belőlük.

...

Az izlandi Jón Kalman Stefánsson költői regényében az emberek távol vannak egymástól, mint a csillagok

Hogyan lehet beszélni egy anya haláláról? Mit ért meg ebből egy hétéves kisfiú, akinek semmiféle segítsége nincs a gyászhoz, a feldolgozáshoz?

...

Stefánsson lírai prózában meséli el az emlékek és álmok határvidékén játszódó történetét

Jón Kalman Stefánsson regénye visszapillantásokból kibomló utazásra viszi az olvasót négy nemzedék 150 évet átfogó családtörténetében, utazásra, amely a századforduló Reykjavíkjában kezdődik, majd egy parasztgazdaságon és egy patchwork-család kis lakásán át a mai Izlandon ér véget.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében