Az izlandi Jón Kalman Stefánsson költői regényében az emberek távol vannak egymástól, mint a csillagok

Az izlandi Jón Kalman Stefánsson költői regényében az emberek távol vannak egymástól, mint a csillagok

Egy izlandi család négy generációjának történetét bontja ki a Csillagok sercegése, egy hétéves reykjavíki kisfiú, egy extrém személyiségű dédapa és egy hűségében majdnem megingathatatlan dédanya históriájában. Bár a szöveg műfaját tekintve leginkább családregény, mégsem annyira a nemzedékek kapcsolódásain, sokkal inkább a személyes sorsokon van a hangsúly, elsősorban azon, hogy a rendezettnek tűnő életek és eltervezett jövők hogyan csúsznak ki egy-egy váratlan kanyarban. A kisiklást és a vele járó boldogtalanságot sok minden okozhatja, lehet ez a halál, a magány, a megzabolázhatatlan vágy vagy éppen az alkohol és az irreális álmok. Szomorú és egyszerre nagyon szép szöveg, melankolikus töprengés a szenvedélyről és a szenvedésről, a vágyról, a gyászról, az otthonról és a mindezeket magával ragadó időről. A bölcseleti kérdésekben és lélegzetelállító tájleírásokban egyaránt bővelkedő regény a hét könyve.

A Csillagok sercegése a Könyves 50-es toplistájára is felkerült 2022-ben. A kötetbe pedig beleolvashatsz ITT

Kolozsi Orsolya | 2023. január 16. |
Jón Kalman Stefánsson
Csillagok sercegése
Ford. Patat Bence, Typotex, 2022, 186 oldal
-

A szerzőt, Jón Kalman Stefánssont nem kell bemutatni a hazai olvasóknak, hiszen több regénye jelent már meg magyarul, Menny és pokol trilógiája vagy Ásta című szövege egyaránt nagy sikert arattak, az izlandi író hazai olvasótábora egyre népesebb. Legutóbbi, magyar nyelven megjelenő kötete, a Csillagok sercegése korai írásai közül való, eredeti megjelenésének éve 2003, a fordító pedig ezúttal Patat Bence. A regénykezdő mondat („Egy tömbházban élek, Reykjavík városában, négy egyforma ház közül a legmagasabban fekvőben.”) akár egy realista regény kezdete is lehetne, de szó sincs erről,

a szöveg – az író többi művéhez hasonlóan – lírai képekben, metaforákban és aforizmákban gazdag költői próza.

A valósághű és részletező realizmustól elsősorban az tartja távol, hogy elsődleges elbeszélője, a regény jelenében megszólaló narrátor egy hétéves kisfiú szemszögéből mutatja be a világot, akinek leírásaiban elválaszthatatlanul mosódik össze a valóság és a fantázia. A gyermeki világlátás szükségszerű aránytalanságai, a felnőtt realitás értelmezhetetlensége hétköznapi tapasztalat számára, az általa bemutatott szűk kis mikrovilágban (a kis lakás, a tömbház, a lakótelep utcái) elmosódott határvonalakkal választja el a tényeket és a fikciót. Az édesanyja halálát feldolgozni és igazából megérteni is képtelen kisgyerek gyakran az ólomkatonáival beszélget, akik ugyanúgy a hétköznapi valóságának részei, mint kőműves apja, vagy hallgatag mostohája. Bár az ő szüleinek, nagyszüleinek és dédszüleinek mozaikos történetei építik fel a szöveget, és az elbeszélő is mindvégig ő (hiszen nagypapának, dédpapának, apának nevezi a szereplőket), a nézőpont a családtörténet elbeszélésekor már nem a gyermeké, hanem a felnőtté, aki negyvenes éveiben próbál visszaemlékezni őseinek legendás történeteire.

Stefánsson lírai prózában meséli el az emlékek és álmok határvidékén játszódó történetét
Stefánsson lírai prózában meséli el az emlékek és álmok határvidékén játszódó történetét

Jón Kalman Stefánsson regénye visszapillantásokból kibomló utazásra viszi az olvasót négy nemzedék 150 évet átfogó családtörténetében, utazásra, amely a századforduló Reykjavíkjában kezdődik, majd egy parasztgazdaságon és egy patchwork-család kis lakásán át a mai Izlandon ér véget.

Tovább olvasok

A leghangsúlyosabb és legnagyobb terjedelmű történetszál a dédpapáé, aki a 19-20. század fordulóján éli kalandos életét. A nyugtalan természetű férfi előtt óriási lehetőségek állnak ingatlanügynökként, de

furcsa, irracionális döntései és az alkoholhoz való sorozatos és pusztító visszatérései megakadályozzák abban, hogy sikeres lehessen.

Negyvenhez közel beleszeret egy fiatal kamaszlányba, és ebből a lángoló szerelemből indul majd el családi életének története, mely magaslatok és hullámvölgyek váltakozásaként írható le leginkább. A fiatal lány lesz a dédmama, aki szintén kulcsszereplő, az ő alakjában az önfeláldozás, a szerelem és a hűség irracionalitása és a hűtlenség problémái öltenek testet. A nagyszülők generációja mindössze néhány bekezdés, az apa és az anya kapcsolata, megismerkedésének története, majd a regény legtorokszorítóbb része, az anya halála (mely, mint egy pulzáló, soha be nem gyógyuló seb vissza- visszatér a szövegbe) a kiemelt történetelemek, melyekből végül összeáll ez a mozaikszerűen felépített szöveg.

Hogyan lehet beszélni egy anya haláláról? Mit ért meg ebből egy hétéves kisfiú, akinek semmiféle segítsége nincs a gyászhoz, a feldolgozáshoz?

A betegségről, a temetésről is csak emlékfoszlányai vannak és egészen irracionálisan értelmezi a halált: „Lehet, hogy Anya magányos. Biztos kellemetlen a koporsóban feküdni, sötét van, és olyan szűk a hely, hogy felülni sem tud, hogy olvasson, tornagyakorlatokat sem tud végezni, gitározni meg főleg nem, ezért is hagyta itt a gitárt a tárolóban. Nem, alig bír megmozdulni, legfeljebb grimaszolni képes, mozgatni a lába és a keze ujjait, és énekelhet. Sok dalt ismer. A hangja lágy, mint egy patak.” A föld alatt beszorítva fekvő halott édesanyáról alkotott groteszk kép csak egyik forrása a szorongásnak, a másik az a hiány, amit a nő eltűnése jelent: a kis elbeszélő keze csak az üres levegőbe kapkod iskolába menet, és

mindenhol azt az űrt érzékeli, amit az édesanyjának kellene kitölteni.

A felnőtt logikához és racionalitáshoz képest szürreálisnak tetsző gyermekkor és az elképzelhető legnagyobb gyermekkori trauma finom bemutatása mellett a legérdekesebb vonulat a dédanya és a dédapa kapcsolatának és életének felvázolása. Az izzó szenvedéllyel induló viszonyt (még a lepedő is kigyullad alattuk, szerelmük lángba borítja a világot) a hétköznapok, a gyerekek szép lassan erodálni kezdik. A dédapa nagyon izgalmas karakter, vonzerejét az adja, hogy férfias tulajdonságai ötvöződnek gyermeki lelkével, kiszámíthatatlan döntéseivel, álmodozó, szinte költői természetével. A hétköznapok taposómalmát finoman szólva sem neki találták ki, így a körülötte élőkre nagy feladatot ró, és mindehhez hozzájárul elfojtott és megregulázott, de mégis időről-időre felszínre törő alkoholizmusa. Amikor iszik, képtelen racionálisan viselkedni: „Kortyolgatják a konyakot, és abban a pillanatban, amint az alkohol dédpapa vérébe kerül, megváltozik körülötte a világ. Elárasztja a győztes magabiztossága, a nagy tettekhez szükséges erő és elszánt akarat, hogy tornyokat építsen, ahonnan szétkiálthatja a nevét a világba.” Ennek a történetszálnak ez a személyiség adja meg az izgalmát, valamint az a hullámzó, elengedésekeből és visszatérésekből álló kapcsolat, mely a feleségéhez, a dédmamaként emlegetett különlegesen szép nőhöz köti.

A kiváló megfigyelőnek és tapasztalt emberismerőnek tűnő narrátor úgy meséli el ezeket a sorsokat, hogy nem törekszik a teljes, hiánytalan történet rekonstruálására, mindig csak azokat a koncentrált jeleneteket emel ki, melyek túl vannak a hétköznapin.

Egy temetés, egy búcsú, egy első randevú, egy sorsot meghatározó pillantás vagy érintés - mind olyan helyzetek, melyekbe sokszor egy egész élet sűrűsödik. Az elbeszélőt ezek a pillanatok érdeklik,

a köztük lévő látszólagos eseménytelenségre alig figyel, a történeteknek a gyújtópontjait emeli ki előszeretettel. A sorsfordító jeleneteknek a leírásához azonban nagy tapasztalat és arányérzék szükséges, mert törékeny pillanatok ezek, könnyen elcsúszhatnak a pátosz felé vagy a sokszor elhasznált, nagy szavak óvatlan használatával banálissá és egyszerű közhellyé válhatnak. A kockázatot növeli, hogy az ilyen szituációkhoz gyakran kapcsolódnak már-már metafizikai jellegű kérdések, melyek felvetésével és megválaszolásával szintén óvatosnak kell lenni. Jón Kalman Stefánsson azonban ezúttal sem ijed meg mindezektől, a Csillagok sercegésében is bátran elmereng az életen és halálon: „Valaha azt hittem, hogy az élet az, ami mozog, a halál pedig ebből következően a mozdulatlanság. De vajon így van-e? Néha azt hiszem, hogy éppen fordítva igaz, és azok, akik kevéssel is beérik, szinte mindent megkapnak, azok viszont, akik nem törődnek semmivel, elnyerik a szabadságot, aminél többet nem is lehet elérni.” 

A nagy kérdéseket, a sorsfordító pillanatokat úgy képes egyensúlyozni, hogy nem racionálisan közelít hozzájuk, sokkal inkább egyfajta sejtetéssel.

Legtöbbször a természethez kapcsolódó metaforákkal, képekkel, hasonlatokkal mutatja be ezeket a helyzeteket („A nő hallgatása végtelen óceán.” „Apám torokköszörülései kavicsok, melyeket elnyel a tenger.”), éppen ezért bizonyos pontokon prózája szinte költészetté válik, lírává sűrűsödik. A metafora, a költőivé váló nyelv az ellentmondásokat és az élet alapvető ambivalenciáját is elbírja (a racionalitás kevésbé birkózik meg ezekkel), használatukkal el lehet mondani például, hogy az otthon a legsötétebb és legvilágosabb hely is tud lenni egyszerre, vagy hogy bizonyos esetekben miért nem tudja a legnagyobb fájdalom és gyűlölet sem elszakítani egymástól az embereket.

A Csillagok sercegése cím is értelmezhető metaforikusan, a csillagok az emberek, akik között óceánnyi sötétség húzódik, és akik rövid életük végén szinte nyom nélkül tűnnek el, és végül elborítja őket a „felejtés magas füve”. A könyv negyven év körüli elbeszélője ennek a felejtésnek próbál ellenállni, amikor visszatér saját múltjába, és elmeséli akkori nézőpontjából saját traumatikus, mégis idilli gyermekkorát, valamint szüleinek, nagy- és dédszüleinek történetét. Ez a visszaemlékezés alkotja a regény szövegét, mely rezignált alaphangon beszél az emberi élet törékenységéről, a traumákról, de a boldog pillanatokról is egy olyan lírai nyelven, mely szinte mindent elbír.

A Csillagok sercegése a Könyves 50-es toplistájára is felkerült 2022-ben.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Jón Kalman Stefánsson háromszor futott neki az Ástának

Fordításról, a nagymamájáról és az írói hang kereséséről is mesélt Jón Kalman Stefánsson az őszi Margón, ahol Csuhai István faggatta, Ásta című regényéből pedig Kurta Niké olvasott fel. A teljes angol nyelvű beszélgetést végighallgathatjátok most.

...
Írd meg Európát!

Jón Kalman Stefánsson: Nyári fény, aztán leszáll az éj [Írd meg Európát!]

Jón Kalman Stefánsson új könyvében a végtelen téli éjszakákon különös dolgok történnek egy nyugat-izlandi faluban. Olvass bele a Nyári fény, aztán leszáll az éjbe, írj róla recenziót és nyerje egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik az év olvasmányait összegző listánk, ez már majdnem a vége (pontosabban az eleje) - mutatunk újabb tíz nagyszerű, elgondolkodtató, izgalmas kötetet.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

...
Vass Norbert

Milyen apa volt Hemingway?

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?