Az Esterházy Magyarország Alapítvány 2025-ben hozta létre az Esterházy Irodalmi Díjat, hogy elismerje a magyar nyelven kiemelkedő kortárs műveket alkotó szerzők munkáit.
Az alapítvány felkérésére több mint 30 szerkesztőség, műhely, egyetemi intézet küldte el a jelölését, összesen 61 művet ajánlottak a zsűri figyelmébe (a hosszúlista itt található). Ezek közül kerül fel 7 könyv a díj rövidlistájára, amit május 12-én jelentenek be.
A teljesség igénye nélkül: a 2026-os Esterházy-díjra esélyes többek között Babarczy Eszter (Apám meghal), Bánki Éva (Apjalánya), Barnás Ferenc (Most és halála óráján), Bartók Imre (Damien), Czakó Zsófia (Távoli rokonok), Kiss Tibor Noé (Olvadás), Krasznahorkai László (A magyar nemzet biztonságga), Nádas Péter (Halott barátaim), Peer Krisztián (Pazarlás), Spiró György (Padmaly), Török Ábel (A harmadik ég), Visky András (Illegalisták) és Zilahi Anna (Gyengédség) is.
Az Esterházy-díjat minden évben az az író vagy költő kapja, aki az előző naptári esztendőben a legkiemelkedőbb olyan művet adta közre, „amely humanista világlátásával, szabadságtörekvéseivel, felelős szeretetével, feddhetetlen jóakaratával és nyelvi igényességével járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország, Európa és az egész világ jobb hellyé váljék” – szerepel az alapítvány honlapján.
Az első díjazott Darvasi László volt
Az Esterházy Irodalmi Díjat 2025-ben adták át először, akkor Darvasi László vehette át a Neandervölgyiek című regényéért. A nagyregényről sokszor írtunk a Könyvesen: szerintünk is ez volt 2024-ben az év legjobb magyar kötete; 2024. év végi listánkon végül második helyen végzett. Ebben a cikkben összefoglaltuk, miért kiemelkedő alkotás a regény.
Az elismerés tízezer euró anyagi támogatással járt, illetve a díjazott Kelemen Zénó Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikáját kapta meg.
Nyitókép: Valuska Gábor
