Darvasi László Neandervölgyiek című regénye kapta az Esterházy Péter születésének 75. évfordulóján alapított első Esterházy-díjat. Az elismerés tízezer euró anyagi támogatással jár, illetve a díjazott Kelemen Zénó Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikáját kapta meg. A regénnyel mi is rengeteget foglalkoztunk: ez a kötet volt nálunk tavaly az év magyar könyve, és az év második legjobbjának választottuk az összes tavaly megjelent kötet közül.
A szerző idén augusztusban megkapta a Merítés-díjat is (nem először, 2016-ban is ő győzött az Isten. Haza. Csal. című kötetével), 2023-ban pedig az Artisjus Irodalmi Nagydíjat ítélték neki Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért.
„Egyszerre kell alázatosnak lenni, valamint szörnyetegnek is”
A Neandervölgyiek (itt beleolvashatsz) arra tesz kísérletet, hogy generációkon átívelő regényben, ötvennél is több szereplővel mesélje el, hogyan alakult 1908-1957 között Magyarország története. A regény onnan indít, hogy egy kastély grófja elpusztíthatatlan kertet akar építeni, miután meghalt a felesége. Egy olyan helyet, ami mindent túlél – a bibliai értelemben vett kertet azonban lehetetlen megvalósítani. A kertépítésben egy zsidó kalandor és egy indulatkezelési gondokkal küzdő művezető vesz részt.
A Törökszentmiklóson található kert egy zárt világ, ami még inkább a 19. századot idézi, de ez lesz a középpont, innen éljük át a politikai vagy ideológiai változásokat. A háttérben mindeközben szakadatlanul zajlik a történelem 1908-tól egészen 1957-ig, a szerző pedig mesterien mozgatja a szálakat, bár ahogy a bemutatón fogalmazott, ehhez „egyszerre kell alázatosnak lenni, valamint szörnyetegnek is”.
Nem nagyregénynek indult
Darvasi szerint fals cél, ha az ember azt tűzi ki maga elé, hogy ír egy nagyregényt. Őt leginkább a történet érdekelte, ami időről időre máshonnan mutatta magát, így pedig egyre hízott, a szereplői „elkezdték mondani a magukét. A sorssal pedig nem lehet spórolni.” És míg „hallgatta”, vagyis hát írta a mondandójukat, egyszer csak rájött, hogy ezúttal a nagyformával van dolga.
„Úgy értem – tette hozzá – a nagyon naggyal”
– tette hozzá.
Nem ez lett volna az eredeti cím
Darvasi László eredetileg Halhatatlanok címen kezdte el írni a regényét, mielőtt rátalált a Neandervölgyiekre. A szerző elmondta, hogy az emberben állítólag 4 százaléknyi neandervölgyi maradt, de a cím ebben az esetben egy civilizációs váltást igyekszik láthatóvá tenni.
A nacionalizmus kialakulása, a nemzetállamok létrejötte, az ipari forradalom felpörgése, majd később ezekből következő kapitalizmus, a túlnépesedés, a háborúk, a versenyek, a technológiai forradalom és az egyre jobban összekapcsolt világ nem fejlődés, hanem folyamatos változás az ember számára, amivel nehéz tartani a tempót. Ezt a sebességet is érzékelteti a regény.
Egy fantasztikus tabló
A nagyregény idejének ötven éve alatt rengeteg szereplő bukkan fel hosszabb vagy rövidebb időre. Darvasi annyira demokratikus, hogy a gróf, a munkavezető vagy a zsidó kereskedő is hasonlóan fontosak, nincsenek különbségek. A szerző megmutatja a szegényeket és gazdagokat, a vidékit és a városit, a zsidót és magyart, vagyis különböző világokat, amelyek között lehet átjárás, de mindenki hordozza a családja sorsát, lehetőségeit.
„A Neandervölgyiek fantasztikus tabló, amihez minél közelebb hajolunk, annál több részletet fedezhetünk fel a közösségek és kultúrák együttéléséről, a hithez való viszonyról, egy-egy korszak tárgyi emlékeiről, világok megszűnéséről”
– írtuk korábbi kritikánkban.
A Neandervölgyiek ugyanakkor a mi nézőpontunkból nem történelmi regény. Az egyén nem alakítója a politikának, hanem elszenvedője. A Neandervölgyiek elsősorban a karakterekre koncentrál, nem a történelmet akarja megfejteni. Darvasi a regényben kerül mindenféle okoskodást és értelmezést a történelem változásairól, úgy tartja a háttérben, hogy eligazodjunk – az író bízik az olvasó alaptudásában. A könyvben minden szereplő kizárólag a saját sorsáért felelős, és már ez se konfliktusmentes.
„Engem az igazság soha nem érdekelt…
Az igazság egy nagyon furcsa, különleges és képlékeny dolog. Az izgatott, hogy annak, amit elképzelek vagy leírok, annak legyen meg az igazsága. Ha valami le van írva és elhihető, átélhető, akkor lesz igaz”
– mondta a regényről szóló podcastunkban a szerző.
Darvasi, a mesélő
Darvasi László első publikált könyve (Horger Antal Párizsban) megjelenése óta mesél. Balassa Péter irodalomkritikus a kilencvenes években azt írta, hogy „Te Laci, itt valaki nagyon jól mesél. Vigyázz, Laci, mondom szeretettel és becsüléssel”.
Darvasi mindig a mesét kereste, a prózában is élt a költészet eszközeivel, ami megmutatta a csodákat. A könnymutatványosok legendája (a német fordítás alapján a berlini alapítású Brücke-díjban részesült 2004-ben), a Virágzabálók (Rotary-díjat kapott) a Darvasi-életmű csúcsteljesítményeinek tekinthetők, de vállalását tekintve a Neandervölgyiek sokkal izmosabb, még akkor is, ha a korábbi regények elemeit meghívja az új világába is, írtuk könyvkritikánkban.
„Az elbeszélés lényege nem a realitásában, hanem annak értelmezésében van. Rémesen bonyolult, mert a mese legnagyobb értelme mégis a realitása”
– szerepel a könyvben.
Érkezik a folytatás
A Neandervölgyieknek nincs vége: 1957-ig jutottunk el ebben a három kötetben, de Darvasi írja tovább: „Ahogy most van befejezve, úgy nem lehet befejezni egy nagy mesét” – mondta a kötetről. Szeretne eljutni a könyvvel a mai korig. Mert ez a regény nemcsak a szereplőkről, hanem Magyarországról is szól. Az biztos, hogy két hasonló kötet még készül, amiben benne lesz a holdra szállás, Woodstock, a Kádár-rendszer különböző fázisai.
A Neandervölgyiek olvasása kihívás, és ezzel Darvasi is tisztában van, a podcastben így fogalmazott: „Olvasónak lenni ma, a mai világban érdem… Az olvasót rettenetesen tisztelem, mert az olvasó mindig tisztában lesz azzal a bensőséges és meghitt igazsággal, amire nem tud rátelepedni semmiféle politikai akarat, semmiféle politikai manipuláció.
A mese marad, a mese igazság marad. És ahogy szokott lenni, a farizeusok meg lebuknak.”
Nyitókép forrása: Fotó: Esterházy Magyarország Alapítvány / Facebook
