„A mese igazság marad” – Darvasi László Esterházy-díjas regénye nem a történelmet akarja megfejteni

Darvasi László Neandervölgyiek című regénye kapta az Esterházy Péter születésének 75. évfordulóján alapított első Esterházy-díjat. Az elismerés tízezer euró anyagi támogatással jár, illetve a díjazott Kelemen Zénó Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikáját kapta meg. A regénnyel mi is rengeteget foglalkoztunk: ez a kötet volt nálunk tavaly az év magyar könyve, és az év második legjobbjának választottuk az összes tavaly megjelent kötet közül.

A szerző idén augusztusban megkapta a Merítés-díjat is (nem először, 2016-ban is ő győzött az Isten. Haza. Csal. című kötetével), 2023-ban pedig az Artisjus Irodalmi Nagydíjat ítélték neki Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért. 

Darvasi lászló
Neandervölgyiek
Magvető, 2024, 1700 oldal
-

„Egyszerre kell alázatosnak lenni, valamint szörnyetegnek is”

A Neandervölgyiek (itt beleolvashatsz) arra tesz kísérletet, hogy generációkon átívelő regényben, ötvennél is több szereplővel mesélje el, hogyan alakult 1908-1957 között Magyarország története. A regény onnan indít, hogy egy kastély grófja elpusztíthatatlan kertet akar építeni, miután meghalt a felesége. Egy olyan helyet, ami mindent túlél – a bibliai értelemben vett kertet azonban lehetetlen megvalósítani. A kertépítésben egy zsidó kalandor és egy indulatkezelési gondokkal küzdő művezető vesz részt.

A Törökszentmiklóson található kert egy zárt világ, ami még inkább a 19. századot idézi, de ez lesz a középpont, innen éljük át a politikai vagy ideológiai változásokat. A háttérben mindeközben szakadatlanul zajlik a történelem 1908-tól egészen 1957-ig, a szerző pedig mesterien mozgatja a szálakat, bár ahogy a bemutatón fogalmazott, ehhez „egyszerre kell alázatosnak lenni, valamint szörnyetegnek is”.

Nem nagyregénynek indult

Darvasi szerint fals cél, ha az ember azt tűzi ki maga elé, hogy ír egy nagyregényt. Őt leginkább a történet érdekelte, ami időről időre máshonnan mutatta magát, így pedig egyre hízott, a szereplői „elkezdték mondani a magukét. A sorssal pedig nem lehet spórolni.” És míg „hallgatta”, vagyis hát írta a mondandójukat, egyszer csak rájött, hogy ezúttal a nagyformával van dolga.

„Úgy értem – tette hozzá – a nagyon naggyal”

tette hozzá.

Nem ez lett volna az eredeti cím

Darvasi László eredetileg Halhatatlanok címen kezdte el írni a regényét, mielőtt rátalált a Neandervölgyiekre. A szerző elmondta, hogy az emberben állítólag 4 százaléknyi neandervölgyi maradt, de a cím ebben az esetben egy civilizációs váltást igyekszik láthatóvá tenni.

A nacionalizmus kialakulása, a nemzetállamok létrejötte, az ipari forradalom felpörgése, majd később ezekből következő kapitalizmus, a túlnépesedés, a háborúk, a versenyek, a technológiai forradalom és az egyre jobban összekapcsolt világ nem fejlődés, hanem folyamatos változás az ember számára, amivel nehéz tartani a tempót. Ezt a sebességet is érzékelteti a regény.

Egy fantasztikus tabló

A nagyregény idejének ötven éve alatt rengeteg szereplő bukkan fel hosszabb vagy rövidebb időre. Darvasi annyira demokratikus, hogy a gróf, a munkavezető vagy a zsidó kereskedő is hasonlóan fontosak, nincsenek különbségek. A szerző megmutatja a szegényeket és gazdagokat, a vidékit és a városit, a zsidót és magyart, vagyis különböző világokat, amelyek között lehet átjárás, de mindenki hordozza a családja sorsát, lehetőségeit.

„A Neandervölgyiek fantasztikus tabló, amihez minél közelebb hajolunk, annál több részletet fedezhetünk fel a közösségek és kultúrák együttéléséről, a hithez való viszonyról, egy-egy korszak tárgyi emlékeiről, világok megszűnéséről”

– írtuk korábbi kritikánkban.

A Neandervölgyiek ugyanakkor a mi nézőpontunkból nem történelmi regény. Az egyén nem alakítója a politikának, hanem elszenvedője. A Neandervölgyiek elsősorban a karakterekre koncentrál, nem a történelmet akarja megfejteni. Darvasi a regényben kerül mindenféle okoskodást és értelmezést a történelem változásairól, úgy tartja a háttérben, hogy eligazodjunk – az író bízik az olvasó alaptudásában. A könyvben minden szereplő kizárólag a saját sorsáért felelős, és már ez se konfliktusmentes.

„Engem az igazság soha nem érdekelt…

Az igazság egy nagyon furcsa, különleges és képlékeny dolog. Az izgatott, hogy annak, amit elképzelek vagy leírok, annak legyen meg az igazsága. Ha valami le van írva és elhihető, átélhető, akkor lesz igaz”

 – mondta a regényről szóló podcastunkban a szerző.

Darvasi, a mesélő

Darvasi László első publikált könyve (Horger Antal Párizsban) megjelenése óta mesél. Balassa Péter irodalomkritikus a kilencvenes években azt írta, hogy „Te Laci, itt valaki nagyon jól mesél. Vigyázz, Laci, mondom szeretettel és becsüléssel”. 

Darvasi mindig a mesét kereste, a prózában is élt a költészet eszközeivel, ami megmutatta a csodákat. A könnymutatványosok legendája (a német fordítás alapján a berlini alapítású Brücke-díjban részesült 2004-ben), a Virágzabálók (Rotary-díjat kapott) a Darvasi-életmű csúcsteljesítményeinek tekinthetők, de vállalását tekintve a Neandervölgyiek sokkal izmosabb, még akkor is, ha a korábbi regények elemeit meghívja az új világába is, írtuk könyvkritikánkban.

„Az elbeszélés lényege nem a realitásában, hanem annak értelmezésében van. Rémesen bonyolult, mert a mese legnagyobb értelme mégis a realitása”

 – szerepel a könyvben.

Érkezik a folytatás

A Neandervölgyieknek nincs vége: 1957-ig jutottunk el ebben a három kötetben, de Darvasi írja tovább: „Ahogy most van befejezve, úgy nem lehet befejezni egy nagy mesét” – mondta a kötetről. Szeretne eljutni a könyvvel a mai korig. Mert ez a regény nemcsak a szereplőkről, hanem Magyarországról is szól. Az biztos, hogy két hasonló kötet még készül, amiben benne lesz a holdra szállás, Woodstock, a Kádár-rendszer különböző fázisai.

A Neandervölgyiek olvasása kihívás, és ezzel Darvasi is tisztában van, a podcastben így fogalmazott: „Olvasónak lenni ma, a mai világban érdem… Az olvasót rettenetesen tisztelem, mert az olvasó mindig tisztában lesz azzal a bensőséges és meghitt igazsággal, amire nem tud rátelepedni semmiféle politikai akarat, semmiféle politikai manipuláció.

A mese marad, a mese igazság marad. És ahogy szokott lenni, a farizeusok meg lebuknak.”

Nyitókép forrása: Fotó: Esterházy Magyarország Alapítvány / Facebook

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Darvasi László: A neandervölgyi beszélni nem, de sírni tudott - Könyves Podcast

A Könyves podcast vendége Darvasi László és a Neandervölgyiek című nagyregénye. Hallgassátok!

...

Darvasi László hősének fejéből kicsap a bolond villám – Olvass bele a Neandervölgyiekbe!

Közel 50 év magyar történelme vonul végig Darvasi László új regényén. Most beleolvashatsz az új kötetbe.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

Kiemeltek
...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

Scarlett O'Harában és Szabó Magda alakjaiban az erejük, a kérlelhetetlenségük ragadta meg, hogy mindenáron túlélnek.

...

Friedenthal Zoltán újabb Margó Könyvekből olvas fel: hallgass bele!

Mutatjuk a két új „hangos beleolvasót” a Margó Könyvek sorozatból.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

Hírek
...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

...

6 dolog, amit tudnod kell az új Stephen King-sorozat előtt

...

Új szintre lépett a cenzúra, ezúttal egy ismert regényből készült musical bánta

...

David Szalay elárulta, mikor jön a Flesh magyar fordítása

...

Jövőre indul a Gyerek Booker-díj: gyerekek is lesznek a zsűriben

...

Utazókönyvet és mágikus regényt is díjazott a Szépírók Társasága

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Szerzőink

Valuska László
Valuska László

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

sza
sza

Focilegendák, lakótelepek és őrjöngő diktátorok – A Margó Könyvek 6 kötete 2025-ben

Listák&könyvek
...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

...

7 fiktív könyvesbolt, ahol bármikor elidőznénk

...

Valérie Perrin, Ken Follett és Karády Anna a Bookline ősz eleji toplistáján