Gulyás Márton először arra kérdezett rá, hogyan kell elképzelni azokat a reformkori DJ-szeteket, amik feltűnését Demeter már várja az idei fesztiválszezonban. Demeter elmondta, hogy irodalomtörténészek karaktereket rajzoltak meg a reformkor hőseiből, Petőfiről és a kortársairól, hogy hogyan fejlődtek, mit gondoltak a világról, és ezeket a karaktereket adják oda DJ-knek, hogy a karakterhez passzoló zenei mixet összeállítsák.
Demeter intellektuális szakmunkásnak tartja magát, ami azt jelenti, hogy megpróbál megoldani problémákat, akár olyanokat is, amikért “nincs nagy tülekedés a kultúravezetők között.” Szerinte nagy és régi sértettségek vannak a kulturális elit tagjai között, amik viszont őt megkarcolni sem tudják.
A Széchényi Könyvtár a következő öt évben még marad a helyén, mert nem épült fel az új épülete. Demeter szerint Rózsa Dávidnak jó tervei vannak, amikkel a Széchényi kutatókönyvtárból közönségbarátabb könyvtárrá válik. Tervezik egy kihelyezett tagozatát a budapesti belvárosban felállítani, ahol interaktív kiállítást, rendezvényteret is szeretnének létrehozni. 2023-ban adják át Piliscsabán az archivális raktárat, ami egy óriási épület lesz, ide kerül a nemzeti könyvvagyon törzsállománya. A pletykákkal ellentétben Demeter szerint 2019 óta állománysérülés nem történt a kötetek között.
A járványhelyzet okozta ideiglenes lezárások időszakában kreatív megoldásokkal, technológiai innovációkkal jutottak el olvasóikhoz a hazai könyvtárak. Többek között erről mesélt Rózsa Dávid, aki tavaly március óta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója. Interjú. 
Demeter személyes ambícióival nem találkozik az, hogy belőle a PIM főigazgatója lett, de teszi a dolgát. Két nagy feladata van most, a PIM átvezetése a Petőfi-bicentenárium évébe, illetve a Magyar Kultúráért Alapítvány, ami államháztartáson kívüli közvagyonkezelő alapítványként sok szeletet befogad a kortárs magyar kultúra menedzsmentjéből. Ezt is szeretné hatékony szervezetté formálni. Harmadrészt a MOL Új Európa Alapítvány kuratóriumi tagja, ami most azt jelenti, hogy kábé június közepéig sok pénz fölött fog ő is dönteni.
Kevéssé ismert a fordító Petőfi munkássága, holott például ő ültette magyarra elsőként a Robin Hoodot.
Demeter nagyon szereti a magyar kultúrát, de azzal nem ért egyet, hogy a magyar kultúra értékesebb lenne, mint a román, a szerb, a német vagy a francia, vagy akármelyik másik. Az olyan fajta értékkülönbséget, hogy a miénk jobb, mint a másik, azért nem tartja jónak, mert szerinte ezt nem lehet objektíven megítélni:
“Azt tudom vállalni, hogy nekünk nem azért fontosabb a magyar kultúra, mint a többi, mert jobb, hanem mert a mienk.”
Annak kapcsán, hogy magyar közpénzt csak olyan művészeti produkció kapjon, ami megfelel az Alaptörvényben foglalt értékkészletnek, Demeter elmondta, hogy ezzel alapvetően egyetért. Gulyás Márton itt megkérdezte egyfelől “az apa férfi, az anya nő” családleírás kapcsán, hogy ha számos művészeti alkotás ennél árnyaltabban, komplexebben ábrázolja a családi viszonyokat, akkor ezeket Demeter szerint nem lehet közpénzzel támogatni? Illetve Gulyás arra is rákérdezett, hogy mivel Homérosz költészetében megjelenik a férfiszerelem témája, ennek az újrakiadását annak ellenére sem lenne szabad közpénzből támogatni, hogy része a tantervnek? Demeter szerint a hagyományos családmodell és a férfiszerelem két különböző téma, és a magyar gyermekvédelmi törvény sem tiltja az azonosneműek szerelmét. Azt viszont szerinte négyszer erősítette meg kétharmados többséggel a magyar választói akarat, hogy mit tekint hagyományos családmodellnek.
Gulyás viszont tovább firtatta, hogy miért nem kaphatnak közpénzből támogatást azok a kisebbségek, amik a hagyományos modelleket nem tagadják, viszont művészi módon más élettapasztalatokat is megpróbálnak megfogalmazni. Demeter itt kifejtette, hogy ő a pozíciójában el akar lépni attól, hogy tartalmi kérdésekben kelljen döntenie. Nem döntött arról sem, hogy ki legyen ösztöndíjas, a könnyűzenei, irodalmi, folyóirattámogatásokat is szakmai kuratóriumok véleményezik, ő csak aláír.
A homofóbia, bifóbia és transzfóbia elleni nemzetközi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az LMBTQI-jogokra, illetve azok megsértésére, illetve hogy sikerüljön motiválni az embereket ezeknek a jogoknak az érvényesítésére. Könyvek hírek mellé.
Demeter maga Orbán Viktor kérésére költözött át Erdélyből Magyarországra 2014-ben, és napi döntése, hogy kitart emellett. Azt tagadta, hogy a most alakuló kormányban államtitkári ambíciói lettek volna. Ugyanakkor megerősítette, hogy személyes szabad döntéséből elköteleződött Orbán Viktor mellett, és addig dolgozik ezen a projekten, amíg szükség lesz rá. A PIM-ben teljhatalmat kért a miniszterelnöktől és Kásler Miklóstól, hogy a döntéseit ne kelljen államtitkárokkal és bürokratákkal megvitatnia.
A Válasz Online-on jelent meg Demeter Szilárd véleménycikke szerdán, amiben a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Telex videóinterjújában elhangzó kijelentéseit árnyalta, és jelezte: “A véleményem egy a sok közül, nem is biztos, hogy a legmegalapozottabb.”
A beszélgetés vége felé szóba került Demeter hírhedt 80-20-as kijelentése is, ami szerint a kortárs irodalom 80 százaléka a kukában fogja végezni. Gulyást a maradék 20 érdekelte, hogy mit tart Demeter értékesnek, így kiderült, hogy jelenleg Bereményi Géza könyvéért rajong, és várja, hogy megjelenjen a következő. Szerinte a Nobel-díj előtt a szűk olvasóközönségén túl a “kutya sem figyelt Kertészre”, viszont a díj miatt megkapta a megérdemelt figyelmet. A Facebookról egyébként Demeter akkor jött le, amikor egy Kertész-idézet miatt letiltották három hónapra. Demeter nem tudott olyan kortárs magyar írót mondani, aki az ő értékítélete szerint ma Nobel-díjat érdemelne: Nádast nagy írónak tartja, Krasznahorkait érdekesnek, Bodor Ádám a “szíve csücske” és nagy író, de ő sem éri el szerinte azt a szintet - igaz, szerinte az elmúlt években Nobel-díjasokká váló írók sem ütötték meg a szintet. Az utolsó Nobel-díjas, akivel tudott azonosulni, Márquez volt, aztán hozzátette, hogy Kertész is, de nem azért, mert a mienk, hanem mert nagy író volt.
Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval beszélgetett új kötetéről Szegő János az őszi Margó Fesztiválon. Az értelmezés útvesztőiben a szerző a vele készült interjúkon keresztül engedi magához közelebb az olvasót.
Beszéltek az Erdély-romantikáról is, amit Demeter szerint a második világháború utáni népi írók habosítottak fel, például az általa mesterének nevezett Tamási Áron, illetve Wass Albert is. A kilencvenes években elinduló anyaországi turistaáradat szerinte kompenzált, és sokkal szebbnek látta az erdélyieket, mint amilyenek. Szerinte ez egy hamis Erdély-kép volt, a Tündérkert-mítosz továbbéléséhez viszont szerinte a kormány 2010 után nem járult hozzá, a politikájuk célja a nemzetegyesítés, azaz a “természetes együvé tartozás” érzését próbálják felkelteni.
A teljes beszélgetést itt tudod megnézni:
