Rózsa Dávid: Magyarország könyvtárai kreatív módon reagálnak a veszélyhelyzetre

Rózsa Dávid: Magyarország könyvtárai kreatív módon reagálnak a veszélyhelyzetre

A járványhelyzet okozta ideiglenes lezárások időszakában kreatív megoldásokkal, technológiai innovációkkal jutottak el olvasóikhoz a hazai könyvtárak, amelyek több mint kilencven százaléka újranyitott 2021 májusában. Többek között erről mesélt Rózsa Dávid, aki tavaly március óta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója. Nagyinterjúnkban szó esett még a Könyvtári Intézet könyvtárakat támogató munkájáról, a nemzeti könyvtárban végrehajtott fejlesztésekről, a nagyszabású digitalizálási, webarchiválási és tartalomszolgáltatási projektekről, az újraindításról, az intézmény székhelyén és zirci műemlékkönyvtárában zajló felújításokról, végül az épülőfélben lévő hatalmas piliscsabai archivális raktárról és a majdani költözésről.

Nyitókép: Rózsa Dávid - Fotó: Rózsa Ádám

Forgách Kinga | 2021. június 29. |

Tavaly márciusban, pont a járvány kitörésekor, az első lezárások idején kezdte meg főigazgatói munkáját az OSZK-ban. Most, hogy bő egy év eltelt, hogy látja, milyen szerepet töltöttek, töltenek be a könyvtárak a veszélyhelyzet idején?

Amellett, hogy tavaly március 16. óta, tehát több mint egy éve irányítom a nemzeti könyvtár tevékenységét, rálátásom nyílt arra, hogy országos szinten – és a határon túl – hogyan kezelik a könyvtárak ezt a helyzetet. Az OSZK működteti a Könyvtári Intézetet, amely az országban működő könyvtárak információs központjaként nagyon sokrétű feladatkört lát el. Az egyik ezek közül, hogy segítséget nyújt a járványhelyzet kezeléséhez: folyamatosan monitorozza, gyűjti és disszeminálja azokat a nemzetközi jó gyakorlatokat, amelyeket itthon is érdemes követni, emellett módszertani ajánlásokat tesz az összegyűjtött tudományos információk alapján.

Mondana arra példát, hogy milyen gyakorlatokról, módszertani ajánlásokról van szó?

Kezdem egy kifejezetten gyakorlatias példával. 

Figyelemmel kísérjük a könyvekben és a könyvtárakban előforduló anyagokkal kapcsolatos Covid-laborkísérleteket;

viszonylag pontosan tudjuk, hogy meddig él meg a vírus a papíron, a keménytáblás könyveken vagy egy rézkilincsen. Ennek ismerete fontos munkatársaink és olvasóink egészségének megóvásához is. A vonatkozó kutatások ismeretében vezettük be tavaly tavasszal a háromnapos könyvkarantént, amelynél továbbra sincs jobb és megbízhatóbb, a könyveket is kímélő eljárás. Az első hullám felfutása, majd platója idején, márciustól június közepéig zárva voltak a hazai könyvtárak. November közepéig ismét nyitva tarthattak, amikor a második hullám emelkedése miatt újból be kellett zárniuk, hogy aztán a négymilliomodik oltás beadása után, május 3-án újból megnyithassák kapuikat. Mivel azonban a könyvtárak a falakon kívül is szolgáltattak, nagyon fontos volt, hogy maximális körültekintéssel járjanak el. Emellett a Könyvtári Intézet szemlézte a különböző nemzetközi könyvtárosszervezetek ajánlásait és a külföldi könyvtárak gyakorlatait. Virtuális országjárásunk keretében megyei körképeket készítettünk, és a határon túli magyar könyvtárosok üzeneteit is eljuttattuk a kollégáknak. Összeállítást készítettünk az álhírek és az infodémia jelenségéről, sorvezetőt a könyvtárak újraindításához. Ezek az anyagaink az intézet gyűjtőoldalán visszakereshetők. Az újabb külföldi fejleményeket is figyeljük és összegezzük.

Van arra vonatkozó információja, hogy a hazai könyvtárak hogyan vészelték át a lezárások időszakát?

Ez egy nagymintás, reprezentatív adatfelvétel volt, közel hétszáz hazai könyvtár részvételével. Nemzeti könyvtárként persze nem csak az országterületen belül gondolkodunk, így negyven határon túli könyvtárról is vannak információink. Elsősorban a Felvidékről és Erdélyből érkeztek adatok, de összességében Kárpát-medencei rálátásunk van a könyvtárak tevékenységére. Azt tapasztaltuk, hogy Magyarország könyvtárai – a legkisebb települési könyvtáraktól a felsőoktatási könyvtárakon át egészen a szakkönyvtárakig – kreatív módon kezelték a veszélyhelyzetet. 

A könyvtárak nyolcvanöt százaléka legalább egy újítást, szolgáltatást bevezetett, de még a legalább három újítást bevezető könyvtárak aránya is több mint nyolcvan százalék. 

-

Rózsa Dávid az OSZK főigazgatója (Fotó: Rózsa Ádám)

Pontosan milyen újításokkal találkozhattak az olvasók a könyvtárakban? Mit gondol, van közöttük olyan, amely velünk marad a járvány után is?

Kezdem a legkézenfekvőbbel: biztos vagyok benne, hogy a kulturális intézmények jó része továbbra is alkalmazza majd azokat az előírásokat és használja azokat az eszközöket, amelyek segítenek megóvni a munkatársak és az olvasók egészségét. Érdemes tudatosítani magunkban és látogatóinkban, hogy a kézfertőtlenítés, a távolságtartás, a szellősebb berendezés, a plexifal vagy akár a szinte állandó társunkká szegődött maszk nemcsak a koronavírus, hanem az évről évre menetrendszerűen érkező influenza ellen is jó szolgálatot tesz. 

A nemzeti könyvtár hasznosítani fogja a járványhelyzet tapasztalatait,

és az észszerűség határain belül – kötelező vagy ajánlott jelleggel – élni fog a bevált védőeszközökkel és -intézkedésekkel.

Ami a szolgáltatásokat illeti, a legtöbben a leghagyományosabbat, a könyvkölcsönzést ültették át a pandémiás viszonyok közé. Ablak- és küszöbkönyvtárakat, külső könyvkölcsönző pontokat létesítettek, ahol előre összekészített csomagokat adtak át az olvasóknak. Ez mind olyasmi, amit olyan környezetben is meg lehet tenni, ahol nincsenek különösebben jó infrastrukturális adottságok. Ahol megtehetették, kisteherautóval, autóval, biciklivel vagy gyalogosan szállították házhoz a könyveket. Esztergomban ezt is újragondolták, és ősztől kifejezetten a gyerekek igényeihez összeválogatott könyvcsomagokat vittek ki az óvodákba. Ezt a kezdeményezést Orosházán is átvették, és tudomásom szerint más településeken is készülnek rá. 

Technológiai innovációra is van példánk. Debrecenben a Méliusz Juhász Péter Könyvtár könyvkölcsönző automatát helyezett ki, amely éjjel-nappal biztosítja az érintkezésmentes átvételt.

Először csak egyet a könyvtár épülete elé, majd amikor néhány nap után azt tapasztalták a kollégák, hogy folyamatosan tölteniük kell a masinát, üzembe állítottak még egyet. Hamarosan a város más pontjain is fel fognak tűnni. Debrecen egyébként is az innovatív szolgáltatások egyik hazai motorja: konténerkönyvtáraik már bőven a pandémia előtt megjelentek.

Az említett újításoknak köszönhetően a zárás hónapjai alatt is több százezer olvasóhoz jutottak el a hazai könyvtárak.

 Legújabb, közel ezer intézményt érintő reprezentatív felmérésünkből pedig az is kiviláglik, hogy a könyvtárak több mint kilencven százaléka még májusban újranyitott, és azok az intézmények, amelyek a pandémia idején bevezettek valamilyen új szolgáltatást, legalább vagy közel ekkora arányban tovább is éltetik azt. Ilyen (a százalékok csökkenő sorrendjében) a távoli előjegyzés, hosszabbítás és referenszszolgáltatás biztosítása, a külső könyvkölcsönző pont üzemeltetése és a házhoz szállítás.

A kulturális élet az utóbbi egy évben átköltözött az online térbe. Hogyan alkalmazkodtak ehhez a könyvtárak?

Ahogyan az előadóművészeti produkciók és a múzeumi attrakciók, úgy a hagyományos könyvtári rendezvények, az író-olvasó találkozók, a helyismereti beszélgetések és vetélkedők, a biblioterápiás, a múzeumpedagógiai és a gyerekfoglalkozások is az online világban jutottak el a közönséghez. 

Megjelentek és elterjedtek olyan, a könyvtárak digitális portfóliójából eddig hiányzó műfajok, mint a podcastek vagy az audiovizuális könyv- és programajánlók, felhívások,

amelyek révén új potenciális felhasználók váltak megszólíthatóvá. A közösségi felületeken nagy könyvtári lendületet és rengeteg jó ötletet látok – a teljesség igénye nélkül – Pécstől Gyöngyösig, Nagykanizsától és Győrtől Gödöllőn át Nyíregyházáig. A jó példa szerencsére ragadós; a napokban láttam, hogy a ceglédi könyvtár is helyismereti podcastet indított. Ezek a látványos fejlemények. Nem szabad elfeledkeznünk ugyanakkor arról, hogy egy könyvtár akkor tud értéket közvetíteni és minőségi információt szolgáltatni, ha van honnan merítenie, vagyis, ha gyűjteményét karbantartja, szakszerűen és igényesen feltárja. Ez olyan háttérmunkákat jelent, amelyekről a nagyközönségnek nem feltétlenül kell tudnia, szakmai szempontból mégis elengedhetetlenek. Sok intézményben előrehozták az eredetileg későbbre időzített leltározási munkálatokat (könyvtáros műszóval: állományrevíziót), a távmunkában is végezhető adatbázis-tisztítás és -gazdagítás pedig szinte mindenhol bekerült a pandémiás repertoárba.

Milyen folyamatok zajlottak mindeközben az OSZK-ban?

Nem kifejezés, hogy sűrű év áll mögöttünk. A szervezeti-gazdálkodási megújulás párhuzamosan zajlott a közalkalmazotti jogviszony kivezetésére történő felkészüléssel. Mivel erről viszonylag sok platformon beszéltem már, ezúttal nem taglalnám ennek részleteit. Legfontosabb törekvéseink egyike, hogy házon belül tartsuk az intézmény nagyszerűen képzett és elhivatott szakembereit. Éppen ezért számottevő eredménynek tartom, hogy nagyrészt saját forrásból megindítottuk a bérrendezés folyamatát, és 2020. november 1-jétől jelentős, átlagosan huszonegy százalékos fizetésemelést hajtottunk végre. Ez is közrejátszhatott abban, hogy nőtt az intézmény megtartó ereje: a múlt nyáron az asztalra tett munkáltatói ajánlatok mindössze 4,7 százalékát nem fogadták el, és idén már a fluktuáció is mélyen a korábbi évek azonos időszakáé alatt van. Közben aktívan toborzunk a megerősítendő szakterületekre, hiszen friss ismeretekre, házon kívülről beáramló tapasztalatokra minden szervezetnek szüksége van. Akkor lehetünk méltók Széchényi Ferenc örökségéhez, a hely szelleméhez és a nemes intézményi hagyományokhoz, ha nem hagyjuk, hogy ez utóbbiak megbéklyózzanak bennünket; nem ragadhatunk bele a „mindig is így csináltuk” szokványába. A legkülönbözőbb könyvtártípusokból, kutatóintézetekből és a piaci szektorból is érkeznek hozzánk kitűnő szakértők. Az is örvendetes, hogy az OSZK vonzáskörzete nem korlátozódik a fővárosra: hogy csak néhány példát említsek, az elmúlt egy évben pécsi, szegedi, szentgotthárdi és veszprémi kollégák álltak a nemzeti könyvtár ügye mellé.

Egy 2016-os kormánydöntés értelmében 

jelentős információtechnológiai, infrastrukturális megújulás zajlik az OSZK-ban az Országos Könyvtári Rendszer elnevezésű nagyprojekt keretében.

Ennek számos eleme van. A legnagyobb falat robusztus hálózati, szerver- és tárolókapacitásaink bővítése, illetve kiépítése a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel, a KIFÜ-vel karöltve. Ennek az informatikai fejlesztésnek – és informatikusaink már-már emberfeletti munkabírásának – volt köszönhető az is, hogy múlt tavasszal néhány hét alatt át tudtunk állni a távmunkarendre.

-

Az OSZK műhelyében digitalizálásra előkészített Pray-kódex
Fotó: Kepes Dorottya Borbála

Az informatikai megújulás másik fontos eleme, hogy az OSZK nyolcadik emeletén felépült Európa egyik és Közép-Európa legnagyobb digitalizáló központja.

 Ezt ebben az évben hevítjük üzemi hőfokra. Sok-sok millió oldalt fogunk évente digitalizálni, és amit csak lehet, közzé is tenni. A szerzői jogi és egyéb megkötések nyilván nem minden esetben teszik lehetővé az online publikálást – ilyenkor zárt láncon szolgáltatunk majd. Tipikusan ez lesz a helyzet a nyomdák által január 1-jétől digitalizálási célból beszolgáltatandó plusz kötelespéldányokkal.

Szintén ez év elejétől kormányrendelet által ránk ruházott feladat a webarchiválás, azaz a .hu-s webtér honlapjainak összegyűjtése és megőrzése. Az illékony internetes tartalmak archiválásának kérdésköre nem újdonság, egyidős magával a webbel (az Internet Archive már negyedszázados!). A világ számos országában a nemzeti könyvtár műveli, hiszen digitális kulturális örökségünkről beszélünk. A webaratás során százezernyi oldalról készítünk pillanatfelvételt. A teljes webtérre évente kétszer, egy válogatott körre négyszer kerül sor, míg a kiemelt évfordulók, események kapcsán azok teljes recepcióját megőrizzük. Az új jogszabály amiatt is mérföldkőnek tekintendő, mert kimondja, hogy az OSZK jogosult „a költségvetési támogatás igénybevételével létrehozott archivált webtartalom nyilvános szolgáltatására”.

A tudásközvetítés és a tartalomszolgáltatás digitális átállásáról korábban már szóltam. Ennek szép és kreatív példái jelentek meg nálunk. Visy Beatrix irodalomtörténész kollégánk kezdeményezésre indult meg ez év elején Kalandok a raktárban című ismeretterjesztő sorozatunk, amelyben az előadó egy-egy irodalom- vagy művelődéstörténeti szempontból fontos dokumentum, dokumentumcsoport köré szervezi mondandóját. Mészöly Miklósról, Babitsról, Adyról és az első magyar szakácskönyvről egyaránt hallhattunk előadást. Ősztől online szabadegyetemi formában folytatjuk a sorozatot. A múzeumpedagógiai tevékenység sem szünetelt: a Petőfi Irodalmi Múzeum koordinálásával részt vettünk a Kapocs nevű összközgyűjteményi programban, amely egy-egy téma, szereplő köré csoportosítva könyvtári, levéltári és múzeumi tartalmakat mutat be játékosan tanító formában.

Nagyon fontosnak tartottuk tavasszal és ősszel is, hogy támogassuk a digitális oktatást, elsősorban a Magyar Elektronikus Könyvtár óriási szövegkorpuszára épített tematikus válogatásokkal.

A MEK-be tavaly tavasszal, az első hullám felfutásakor került föl a húszezredik kötet, Fűzfa Balázs irodalomtörténész egyik műve. Mára túlvagyunk a huszonegyezredik kötet feltöltésén is.

Milyen új digitális tartalmakat érhetnek el az olvasók?

A már említett nagyprojekt során kifejlesztett keretrendszerben eddig öt tartalomszolgáltatást indítottunk. Tavaly június 4-ére, a századik trianoni évfordulóra készült el az első, a Fotótér, amelyben első világháborús fényképeket tettünk közzé közkincsként, valamint Szabó Dénes Erdélyt ábrázoló művészfotóit az 1930–1940-es évekből. Utána alapító atyánk, Széchényi Ferenc gróf térképgyűjteményének ezer darabját publikáltuk a Földabroszban. Október 23-án jelentkeztünk az 1956-os szöveges plakátok és röplapok gyűjteményével a Plakáttárban. A Régi Ritka nevű szolgáltatásban egyik nagy adományozónk, Apponyi Sándor gróf csodálatos gyűjteményéből tettünk közzé ezer régi metszetet, amely nélkülözhetetlen forrás az újkori magyar és egyetemes történelem iránt érdeklődőknek. Végül idén január 22-én, a magyar kultúra napján indítottuk el a Hangtárt, amelyben az OSZK több tízezres gramofonlemez-gyűjteményéből publikáltunk kétezerhatszáz felvételt. Más platformon született egy hatodik tartalomszolgáltatásunk is a 2018–2019-es, nagy sikerű korvinakiállítás anyagából.

Ha az OSZK komolyan veszi nemzeti könyvtári küldetését – márpedig komolyan veszi –, stratégiai területként kell tekintenie a digitális tartalomszolgáltatásra, függetlenül a pandémiától, de a dokumentumok típusától is, hiszen csak az online eszközök segítségével juttathatja el kincseit a világ magyarságához. A távmunkavégzés tehát nem oka, sokkal inkább katalizátora volt a digitális tartalomgyártási tevékenységnek, amelyet a járványhelyzet enyhülésével ugyanilyen elánnal kell folytatnunk.

Milyen célokat tűztek ki ezzel kapcsolatban a 2021-es évre?

-

Reményik Sándor Babits Mihályhoz. Budapest, 1940. november 4. OSZK Kézirattár; jelzet: Fond III/1060/2.

Az imént azt mondtam, hogy sűrű év áll mögöttünk – a közeljövőről sem mondhatok mást. Az év irodalomtörténeti szenzációjával kezdve:

befejeződött a nálunk őrzött Babits-levélhagyaték (közel hatezerhétszáz tétel!) digitalizálása,

folyik a feldolgozott anyag revíziója, és augusztus 4-ére, a költő halálának nyolcvanadik évfordulójára elkészül a szolgáltatási felület is. Földesi Ferenc értő projektvezetése mellett adatbázisba kerülnek a gyűjteményről az 1960-as években felvett cédulák és az azok alapján előállt fondjegyzék adatai, de a munka messze túlmutat az elektronikus újrarögzítés keretein: az elmúlt évtizedekben elérhetővé és kutathatóvá vált dokumentumok alapján kollégáink pontosítják a levelek datálását, keltének helyét; szükség (például több feladó) esetén pótolják a hiányzó szerzőségi adatokat.

Névtárunkban immár kilencszázan szerepelnek – a Babits házaspár köré elképesztő kapcsolati háló szövődött.

A digitális kollekció nélkülözhetetlen lesz ennek feltárásában, már csak azért is, mert a levelezés kritikai kiadása egyelőre pont a „vízválasztó” 1927-ig jutott el. Ekkor lett Babits a Baumgarten-alapítvány kurátora, rá két évre pedig a Nyugat főszerkesztője.

A nemzeti könyvtár nagy és sokáig már nem halasztható adóssága a középkori anyag közzététele:

a törlesztést kódextöredékeinkkel és néhány kiemelt kódexünkkel kezdjük meg. Szintén előkészítés alatt áll Széchényi Ferenc leveleinek digitális publikálása a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen. Kéziratos térképek, újkori és modernkori ex librisek, XIX. századi és a Babits házaspár hétköznapjait bemutató fotók, múlt századeleji művészi kivitelű plakátok, gramofonfelvételek ezrei várják a közzétételt – jó minőségben, vízjelmentesen és lehetőség szerint közkincsként, tehát bárki számára, bármilyen céllal felhasználhatóan. Év végén tervezzük elindítani a XX. század történeti emlékezetét reprezentáló, szalagon és kazettán őrzött audiovizuális életútinterjúink válogatását. Ebből adott kis ízelítőt a Törőcsik Marira emlékező két felvétel.

-

Reményik Sándor Babits Mihályhoz. Budapest, 1940. november 4. OSZK Kézirattár; jelzet: Fond III/1060/2.

Nemzetközi perspektívában is izgalmas kutatás-fejlesztési projektünk a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, de a szerzői jog által még védett művek jogszerű digitális szolgáltatásának megalapozása. Ezen a Digitális Bölcsészeti Központtal, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesülettel és más közreműködőkkel együtt dolgozunk.

Melyek a legfrissebb tervek a MEK megújításával kapcsolatban?

A MEK egyértelműen az OSZK legismertebb márkája, az univerzumába tartozó egyéb szolgáltatásokkal (például az Elektronikus Periodikaarchívummal) együtt népszerű és a sajtóban is gyakran hivatkozott tartalom. Technológiáját, munkafolyamatait és a közzététel szellemiségét illetően azonban ráncfelvarrásra szorul. Éppen ezért 

idén a MEK-birodalmat is átköltöztetjük a vadonatúj szoftverkörnyezetbe.

Ehhez kapcsolódó fejlesztés, hogy az OSZK több mint negyven, jelenleg szigetként létező digitális tartalomszolgáltatását egy portálra tereljük, hogy – a mesterséges intelligencia segítségét is bevetve – könnyebb és barátságosabb eligazodási lehetőséget kínáljunk az érdeklődőknek. Egy ilyen felületben óriási potenciál rejlik, hiszen az oszk.hu-s doméncsalád a leglátogatottabb közgyűjteményi oldal Magyarországon. 2020-ban több mint harminc százalékkal nőtt tartalmaink látogatottsága az előző évi adatokhoz képest; minden szolgáltatásunkat összeszámolva havonta 500–700 ezer egyedi felhasználónk és 2–3 millió kattintásunk van. 

Magát a MEK-et naponta több mint hatvanezren keresik fel, de április 11-én, a magyar költészet napján több mint kilencvenezerre kúszott fel a látogatószám.

-

Sárközi György lapja Babits Mihályhoz és Babits Mihálynéhoz. Képes beszámoló egy nyaralásról.
Pertisau, 1938. július 20. OSZK Kézirattár; jelzet: Fond III/1101/4.

Mik a fő célok és tervek most, hogy újra kinyitott a könyvtár?

Az újraindítás nagy feladat, több hónap kihagyás után kell életet lehelni a hagyományos szolgáltatásokba. Először a törzsgyűjteményi olvasótermet és a könyvesboltot nyitottuk meg május 4-én, június 15-én következnek a különgyűjtemények. Itt is lesz egy újdonságunk, hiszen több évtized után végre önálló kutatótermet kapott a Történeti Fénykép- és Videótár. S bár a felújítási munkálatok miatt augusztus közepéig nem használhatók a Palota úti gyorsliftek, valamelyest talán kompenzáljuk olvasóinkat a kényelmetlenségekért azzal, hogy tavalyhoz hasonlóan idén sem tartunk nyári szünetet.

Mindezek mellett folyamatban van a zirci ciszterci apátságban található műemlékkönyvtárunk termeinek és folyosójának felújítása.

Ez a műemlékvédelmi szempontok figyelembevétele, a falkutatás és a restaurálási feladatok miatt az új kutatóterem kialakításánál bonyolultabb és időigényesebb projekt, de néhány hónapnál hosszabb időt ez sem vesz igénybe.

Visszatérve az újraindításra: bár törzsolvasóink egy része azonnal megjelent a könyvtárban, a nyitás első heteiben nagyfokú óvatosságot tapasztalunk a kutatók részéről. Ez nemcsak az alapvetően önkéntes maszkviselésben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy az összlátogatottság most még elmarad a tavaly nyáritól. Megyei könyvtárigazgató kollégáim hasonló tapasztalatokról számolnak be.

-

Az OSZK Történeti Fénykép- és Videótárának új kutatóterme
Fotó: Tóth Péter

Mit lehet tudni a könyvtár költözéséről? Vannak-e már információk arról, hogy hol lesz az OSZK új épülete?

Mielőtt erre rátérek, szólnék néhány szót egy másik hozzánk kötődő, nagy léptékű építési beruházásról, amelyről a sajtó is hírt adott.

Piliscsabán, a Iosephinum szomszédságában ugyanis már javában dolgoznak az OSZK archivális raktárán.

A nemzeti könyvtár dokumentumállományának egyik sajátossága, hogy nagysága – elsősorban a beáramló dupla, sőt, 2021-től tripla kötelespéldánysornak köszönhetően – szélsebesen nő. Az archivális vagy vaspéldányok ráadásul nem is selejtezhetők (könyvtárosul: apaszthatók), hanem megőrzendők az idők végezetéig. A tárolás hogyanja mindig is kardinális kérdés volt az OSZK számára. Erre nyújt megoldást több évtizedre, reményeink szerint akár száz évre szólóan az új raktárépület, ahová központunkból és a város különböző pontjain található bérleményeinkből 2023-ban elkezdjük átszállítani a dokumentumok százezreit. Június 1-jén jártam az építkezésen; a lenyűgözően masszív alapokon hamarosan megkezdik a falak felhúzását.

Ami az új könyvtárépület kérdését illeti, erről még többet cikkeztek az elmúlt években. A témában megjelent írások közös tulajdonsága, hogy igyekeztek gondolatfutamokat vagy elméleti lehetőségeket tényként tálalni. Nem szeretnék muníciót adni a további találgatásokhoz, annál is kevésbé, mert én a szakmai tartalom és a helyigény megadásáért felelek, az alkalmas telek megtalálása az ezzel megbízott miniszteri biztos feladata. Azt azonban e helyütt is érdemes rögzíteni, hogy gondoljunk bármily szeretettel vagy nosztalgiával a palota F épületére, 

nem szólnak erős érvek a várban maradás mellett.

-

Az OSZK zirci műemlékkönyvtárának nagyterme (Fotó: Rózsa Dávid)

Talán kevesen tudják, hogy fennállásának első negyven éve alatt az OSZK-nak ide-oda kellett vándorolnia, nem volt méltó otthona. Utána 1846-ban beköltözött a Magyar Nemzeti Múzeum épületébe, de ott is más gyűjteményekkel kellett osztoznia a helyen; másfél évtizedig ki sem nyitott az intézmény, miközben raktárai villámgyorsan megteltek. Az OSZK felköltöztetéséről hosszú vitákat lezárva 1959-ben született meg a döntés. 1960-ban kezdődött meg a romok eltakarítása és a nagy átalakítás, amelynek során sok-sok egyéb, a kor műszaki színvonalának megfelelő megoldás mellett a belső udvarokon felhúztak két tizenegy emeletes betontornyot a hegy gyökeréig nyúló tartóoszlopokkal, és kiépítették az összes raktárt és olvasótermet összekötő, az egész épületen végigkígyózó teleliftrendszert. Végül 1985-ben vehette birtokba új székhelyét az OSZK. Utánozhatatlan az itteni történelmi miliő, tisztelettel adózunk a közép- és kora újkori művelődéstörténeti előzményeknek (gondoljunk csak a legismertebb példákra, Hess András budai könyvműhelyére és az itt 1473-ban napvilágot látott első hazai ősnyomtatványra vagy Mátyás király világhírű korvináira, amelyek a vatikáni után a második legnagyobb gyűjteményt alkották a maguk korában), de egy modern, szolgáltatáscentrikus és közönségbarát könyvtár szükségleteit ez az épület nem tudja kielégíteni. Hetven évvel ezelőtt és a beköltözés után is tudta ezt a szakma és a mindenkori intézményvezetés.

Az OSZK-nak nem volt még kifejezetten könyvtári célra épített otthona fennállásának több mint kétszáz esztendeje alatt.

Bízom benne, hogy belátható időn belül ez is megvalósul, lehetőleg olyan helyen, ahol a legifjabb generációk és az egyetemi hallgatók is könnyen megközelíthetik. Elérhető közelségben a jövő kutatói: ennél többet és jobbat nem is kívánhatnék magunknak.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Idén nem tart nyári szünetet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Idén nem tart nyári szünetet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a tagkönyvtárak július 5-től szeptember 5-ig érvényes nyári nyitvatartásáról a bibliotéka honlapján lehet tájékozódni - közölte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) hétfőn az MTI-vel.

...
Nagy

Kincsek az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárból

Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Ennek jártunk utána.

...
Hírek

Hamvas Béla bútoraiból rendeztek be olvasósarkot a szentendrei könyvtárban

Szombattól Hamvas Béla eredeti bútorait is használhatják a látogatók a nevét viselő szentendrei könyvtárban kialakított olvasósarokban - mondta az MTI-nek Tóth Máté igazgató.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

A hét könyve
Kritika
Keresztury helyettünk is letegezte a halált
...
Kritika

Hányféle arca volt Polcz Alaine-nek?

Közel 140 fotóval mesél Polcz Alaine életéről Szávai Géza új képaláírás-kötete. Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban egy sajátos fényképalbum, amelyben a szerző szó szerint és átvitt értelemben is a saját lencséjén keresztül mutatja be az író és pszichológus személyét és egy különleges barátság történetét.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Nyáry Luca: Mégiscsak az 1989-es generáció nevelte fel a miénket

Milyen generációs párhuzamok és szakadékok vannak a z és az x generáció között? Hogyan látja ma egy 20 éves a rendszerváltást? Ezekről a társadalmi és generációs kérdésekről beszélgettünk Nyáry Lucával, aki ezúttal nem könyvet, hanem ifjúsági sorozatot készít, 89 címmel.

...
Nagy

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés

A dörzsölt szélkakas című új kötetét áthatja a közéleti fókusz, de nemcsak erről beszélgettünk Mérő Lászlóval. Mesterséges intelligencia és sci-fi, sakk és a Fradi B-Közép is szóba került. Interjú.

...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

...
Kritika

A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel

Jesmyn Ward regénye nem Katrina-regény, vagy nem csak az, családról, a vérségi kötelék erejéről, a szeretet sokféle arcáról is szól univerzális erővel. A csontok megmaradnak nálunk a hét könyve. 

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára