2016-ra már több mint 130 országban emlékeznek meg a világnapról, köztük 2005 óta Magyarországon is. A világnap dátumául azért május 17-ét tették meg az alapítók, mert 1990-ben ezen a napon mondta ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy „a homoszexualitás nem betegség, zavar vagy perverzió”.
A világnap alkalmából három olyan, a közelmúltban megjelent kötetet ajánlunk, ami segíthet lebontani a tőlünk eltérő szexuális irányultságú vagy identitású emberekkel szembeni lappangó vagy nyílt ellenérzéseket és félelmeket.
Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése
A regény egy kamaszlányról szól, akit az 1990-es évek elején az Isteni Ígéret bentlakásos keresztény iskolában akarnak heteroszexuálissá változtatni. Ritter Andrea pszichológus írt nekünk a könyvről, szakmai oldalról megvilágítva a kamaszkorban ébredő irányultság és elfogadás stációit, valamint a társadalmi környezet erre adott egyik válaszát is. Az átnevelő terápia kapcsán ezt írta:
“A jéghegy-modell keretében a nevelők isteni alapon feszegetik a vélt okokat, a kisgyermekkori traumákat, hogy kiderítsék: azok hogyan vezettek az azonos neműek iránti vonzódáshoz, ami – eszerint – Istentől kapott erőfeszítéssel legyőzhető. Ha a terápia vallásos részétől elvonatkoztatunk, a modell hasonlít a pszichológia azóta meghaladott melegségmagyarázó, traumaközpontú megközelítéséhez, amely szerint minden ilyen érzet egy elszenvedett trauma következménye. A „másság” egyben tehát kóros eset is, aminek megregulázására való a történet szerint az Isteni Ígéret Keresztény iskola. Nem árt tudni, hogy az USA-ban 2018-ban mindenhol betiltották a reparatív, vagyis helyreállító terápiás módszert.”
Nádasdy Ádám: Szakállas Neptun
A nyelvész, műfordító, költő Nádasdy első széppróza kötetének, A szakállas Neptunnak a szereplői meleg férfiak a 60-70-80-as években, a témája pedig a szerelem és a vonzalom ellentmondásossága. A kötet hősei „éppúgy ölelnek és civódnak, vágyakoznak és féltékenykednek, bántanak és megbántódnak, mint bármely párkapcsolat résztvevői. Csak éppen a sérülési felület nagyobb és a kockázatvállalás súlya nehezebb. Titkok, tabuk és nehezen kimondható szavak vonják körbe ezeket a szerelmeket, amelyeknek nem tud nem része lenni a lelepleződéstől és a környezet ítéletétől való félelem” - írtuk, amikor a kötetet a hét könyvének választottuk. Itt bele is olvashatsz.
Vay Blanka: Saját ketrec
Az egykori politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni. „Ha minden félelemtől és aggodalomtól szabadon választhatna, holnap hogy kelne fel, férfiként vagy nőként?” - emlékezett vissza a nagy kérdésre Saját ketrec című könyvében, ami 2021-ben a top50-es listánkra is felkerült (itt beleolvashatsz). A részben önéletrajzi, részben esszéisztikus fejezeteket is tartalmazó kötetben nemcsak a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit, terheit és megkönnyebbüléseit elemezte, hanem körbejárta a nemi szerepek, elvárások és privilégiumok ellentmondásait, előnyeit és hátrányait is. Interjúnkban ezekről is kérdeztük:
Az egykori politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni. A Saját ketrecben lendületes, közvetlen stílusban veszi számba nemcsak a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit, terheit és megkönnyebbüléseit, hanem körbejárja a nemi szerepek, elvárások és privilégiumok ellentmondásait is. Interjú.
