Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából megújul a PIM állandó kiállítása is, a múzeum a blogján pedig elindított egy Petőfi 200 sorozatot, amelyben legutóbb Rózsafalvi Zsuzsannával, a Kézirattár főosztályvezetőjével jelent meg interjú. Ebben elhangzott az is, hogy az új kiállításra a múzeum szakemberei átvizsgálják a gyűjteményeket, hogy eldönthessék, milyen műtárgyak, aprónyomtatványok, folyóiratok, kéziratok, illetve relikviák kerülnek majd az új kiállítás anyagába.
Rózsafalvi Zsuzsanna szerint az egyes kötetek kiadástörténetével szembesülni volt talán a legérdekesebb, vagyis azzal, hogy milyen megállapodások, szerződések álltak egy-egy kiadvány mögött. "Izgalmas volt elmélyedni a fordító Petőfi életművében is: kevéssé ismert, hogy Petőfi német közvetítéssel, francia regényeket fordított, vagy hogy ő ültette magyarra elsőként a Robin Hoodot" - tette hozzá. De a szakembereknek érdekes volt azt is megfigyelni, hogy a Petőfivel kapcsolatban álló kiadóktól milyen módon kerültek bizonyos nyomtatványok többek között a Petőfi Társasághoz vagy esetleg a Jókai-hagyatékba.
Az interjúban felmerült az is, hogy miként lehet egy-egy kötet jelentőségét megállapítani, mire Rózsafalvi Zsuzsanna megjegyezte, hogy ami a laikus szemével értékesnek tűnik, gyűjteményi szemmel lehet hétköznapi is. Példaként az 1874-es Athenaeum-féle Petőfi-összkiadást és annak utánnyomott variánsait hozta fel, amely egy szép és reprezentatív kötet, de lényegében tömegkiadvány volt a maga idejében.
A teljes interjú ITT olvasható.
