A Magamat rajzolom középre központi figurája, Alapi Gergely nem író. Mégis az íróasztalnál találja magát, rajzol, rendezget, lassanként rábírja magát, hogy szembenézzen az emlékeivel. Hét évig tart a múlt átdolgozása, végigkíséri Alapi fiatal felnőttkorát - miközben a többi történetszálon utazás közben látjuk, és visszatérünk a gyerekkorba, Szegedre, az 1980-as évekbe. Milyenek voltak a felnőttek, akik Gergelyt nevelték? Mit akartak, mit csináltak és mit mondtak? Az elején Gergely se tudja, de aztán kertészkedés közben apránként minden kiderül.
Berta Ádám: Magamat rajzolom középre (részlet)
OTTHON KIZÁRÓLAG indiánkönyveket olvastam, egész délután, hétvégén egész nap, és ezekben folyton előkerült a vadászkés. Vadászkése mindenkinek volt, a sápadtarcúaknak és az indiánoknak is. A műanyag playmobil indián- és cowboyfiguráimnak is volt vadászkésük. Én is akartam egyet. Az indiánkönyvekből kiderült, hogy a vadászkés nyele szarvasagancsból van. Álltam a sport-játék-kempingüzlet kirakata előtt, nézegettem a legnagyobb, csehszlovák gyártmányú bicskát, aminek műbőr tokja volt. A tok hátsó oldalán később ejtettem két bevágást, hogy övre fel lehessen fűzni. Ez a csehszlovák bicska lesz az én vadászkésem. A markolatát csont vagy csontutánzat díszítette, én mindenesetre szarvasagancsnak hívtam. 128 Ft-ba került, ami nekem bizony sok pénznek tűnt akkoriban, de a zsebpénzemből kifizettem, és hazavittem.
Amikor faterasz és muterosz legközelebb annyira összeveszett, hogy dulakodni kezdjenek, a bicska ott volt a szobámban.
Két pengéje volt, a rendes nagy késpenge és egy kisebb, fűrészfogú. A nagy pengét ha kinyitottad, bekattant egy gomb, ami aztán megtartotta, és a kés nem tudott becsukódni. Csak úgy lehetett becsukni, ha külön előre benyomtad a gombot, ez biztosította, hogy ne csukódjon az éles penge véletlenül az ujjadra. Tényleg nagy és éles kés volt. Faterasz és muterosz miattam dulakodott, faterasz valamiért mérges lett rám, muterosz meg akart védeni tőle. A szobámban voltam, aztán muterosz is bejött, faterasz az előszobában rekedt, igyekezett ránk törni az ajtót. A veszélyérzetem jelzett, elővettem a rejtekhelyéről a vadászkést. Kinyitottam és szolgálatkészen muterosz felé nyújtottam, aki hiába nyomta az ajtót belülről, faterasz volt az erősebb. Gondoltam, a kés segítségével muterosz majd meg tudja akadályozni, hogy faterasz bejöjjön, és megverjen engem vagy mindkettőnket. Hülye vagy, nézett rám muterosz, tekintetével jelezve, hogy ez nem a megfelelő fajsúly, arányt tévesztettem. Színészkedve játszottam el a teljes elképedést. Ahelyett, hogy normálisan becsuktam és eltettem volna a bicskát, a földre ejtettem. Muterosz és faterasz nemsokára megkötötte a békét, faterasz bejöhetett a szobába, a szoba közepén ölelkeztek. Közben muterosz feltűnés nélkül a talpa alá akarta fogni a nyitott kést, és betolni valami bútor alá, ahol faterasz nem fogja észrevenni. Faterasz azonban figyelmes lett a fura sasszézó lépésre, meglátta a nyitott bicskát, és újra dühbe gurult. Tekintete elsötétült, azonosította a vadászkés tulajdonosát, felém indult, hogy veréssel torolja meg, amiért kést nyitottam a korábbi dulakodás során.
Muterosz a szoba harmadik pontjából indult meg, rohanvást, hogy összeütközzön faterasszal, és ezzel kitérítse őt az útjából, hogy faterasz ne érhessen el engem.
Azt hiszem, ugyanennek a veszekedésnek egy másik pontján történt, hogy kint voltunk a konyhában. A konyhaasztal nem körülülhető asztal volt, hanem a gáztűzhely és a kamra közé, az ablak alá, a helyiség teljes hosszában beragasztott pult, amihez csak egy oldalról, sorban három ember tudott odaülni. Bebújtam a konyhaasztal alá, a fűtőtesthez. Muterosz elém állt, hogy védjen, faterasz muterosszal hadakozott, azt akarta, muterosz a továbbiakban már ne akadályozza meg, hogy ő elérhessen engem, és kiszedjen, és megverhessen. Rugdalt befelé faterasz az asztal alá muterosz lába mellett jobbról-balról, én meg bujkáltam.
Playmobilból rengeteg volt. Lovakat is kaptam, amikre nyerget lehetett tenni. Sok cowboy és sok indián, és még seriff is volt a playmobil figurák között. Az indiánoknak műanyag tolldíszük volt, a cowboyoknak műanyag cowboykalapjuk. Övükről pisztolytáska lógott. Különféle pisztolyokat lehetett belerakni. A zöld vagy kék pisztolyt nem tartottam olyan élethűnek, mint a feketét. Néhány tomahawk, egy dárda vagy gerely, jó pár kés, ezekből is volt mindenféle színű, emlékszem egy világoskékre.
Azok voltak a jó fegyverek, amik tökéletesen illettek a figurák markába.
A színes pisztolyokat valahogy túl kicsire fröccsöntötték, a pisztolytáskában is lötyögtek, és a figurák markából kipottyantak. A fejükre a szőke vagy barna vagy fekete műanyag hajat külön lehetett rányomni. A lábuk csak együtt hajlott, kilencven fokban. Ültek vagy álltak.
Ugyanabban a sport-játék-kempingboltban, ahonnan a bicska származott, egy ranchot vagy farmházat is kaptam a playmobilokhoz. A cowboyok védik a farmot, az indiánok megpróbálják bevenni. Az indiánoknak tüzes nyilaik is vannak. A farmnak van cölöpkerítése, emelete, teteje, külön istálló. Egy csomó része van. Ha az indiánoknak sikerül feljutni az istálló tetejére, az ablakon be tudnak mászni a gazda hálószobájába.
