Joe Hill a Fekete telefonnal is bizonyítja, hogy "egy lesből támadó rohadék"

Joe Hill a Fekete telefonnal is bizonyítja, hogy "egy lesből támadó rohadék"

A Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Az évek során számos művéből készült mozifilm vagy sorozat (Szarvak, NOS4A2), a Fekete telefonból Scott Derrickson (Sinister, Doctor Strange) forgatott mozifilmet Ethan Hawke főszereplésével. Olvass bele a kötetbe!

Könyves Magazin | 2022. január 19. |

Joe Hill
Fekete telefon
Ford. Uram Tamás, Pék Zoltán,  Gabo, 2022, 400 oldal
-

A tizenhárom éves John Finney életveszélybe került. Valaki már két éve vadászik a Galesburgben lakó fiúkra, elrabolja őket, és soha többé nem kerülnek elő. Most pedig a jelek szerint Finney csatlakozik hozzájuk: pszichopata elrablója bezárta egy alagsorba, amelyet féltucat meggyilkolt gyerek vére szennyez be. A helyiségben rajta kívül van még egy ősrégi telefon, amely már jó ideje nincs csatlakoztatva a hálózathoz, éjszakánként mégis cseng, és a gyilkos előző áldozatai szólnak bele a kagylóba. Ők pedig mindent megtesznek azért, hogy Finney ne jusson az ő sorsukra. A film bemutatóját 2022 júniusára tolták:

Joe Hill: Fekete telefon

ELŐSZÓ

Christopher Golden

(Uram Tamás fordítása)

A modern horror nem gyakran kifinomult. A borzongatás művészetét gyakorló írók előszeretettel mennek a nyaki verőérre, megfeledkezve arról, hogy a legfélelmetesebb ragadozók lesből támadnak. Természetesen abban sincs semmi rossz, ha valaki a nyaki verőérre megy, de az igazán gyakorlott és tehetséges íróknak egy trükknél több van a tarsolyukban.

Mellesleg a 20. századi kísértetek [1] történetei közül nem mindegyik horror. Némelyik szomorkásan természetfölötti, némelyik komor, felkavaró fikció az irodalmi fősodorból, az egyikben pedig éppenséggel nyoma sincs durvaságnak, sőt, kimondottan kedves hangulatú. Viszont mind kifinomult, felebarátaim. Joe Hill egy lesből támadó rohadék. Még az a sztori is kifinomult, amelyikben egy kölyök hatalmas rovarrá alakul át, és lássuk be, ez azért nem gyakori.

Első találkozásunkkor Joe Hillnek csak a neve jött szembe velem a The Many Faces of Van Helsing („Van Helsing megannyi arca”) című, Jeanne Cavelos által szerkesztett antológia tartalomjegyzékében. És bár magam is szerepeltem novellával a kötetben, bevallom, egyetlen társam írását se olvastam el – és így jelentem meg aztán a csoportos dedikáláson a cambridge-i (Massachusetts) Pandemonium áruházban. Joe Hill volt ott, Tom Monteleone, Jeanne és jómagam.

Addig a pontig egyetlen szót sem olvastam tőle, a nap előrehaladtával azonban mind kíváncsibb lettem Joe Hillre. A legérdekesebb, ami a beszélgetéseinkből kiderült, számomra az volt, hogy noha imádta a horrortörténeteket, korántsem kizárólag ezek iránt rajongott. Fősodorbeli novellákat közölt „irodalmi” magazinokban (és higgyék el, az idézőjel használata bőven jogos), és díjakat nyert velük. 

Más kérdés, hogy időről időre azon kapta magát, hogy megint visszatért a horror és a dark fantasy műfajához.

Mindannyiunk örömére. Ha valaki most még nem így érezne, hamarosan így fog.

Végül persze amúgy is sort kerítettem volna a The Many Faces of Van Helsing elolvasására, de nagyrészt a személyes találkozás hatására előrevettem a listán. A kötetben található Hill-novella, az „Abraham fiai”, borzongató, aprólékos vizsgálódás, melynek tárgya az a folyamat, ahogy két fiúban – mint előbb-utóbb minden gyerekben – megszületik a felismerés, hogy az apjuk nem tökéletes. Engem az Isten haragja című, mélységesen felkavaró függetlenfilm legjavára emlékeztetett. Az „Abraham fiai” kiváló történet, amely a kezükben tartott kötet közepe táján kerül sorra, és annyira megszerettem, hogy kedvem támadt felkutatni Joe Hill más munkáit is. Csakhogy Joe kizárólag novellákat publikált, és azokat is leginkább olyan lapokban, amelyek nem kerültek rutinszerűen a kezembe. Mindenesetre megjegyeztem magamban, hogy a jövőben odafigyeljek a nevére.

Amikor Peter Crowther megkérdezte, elolvasnám-e a 20. századi kísérteteket, hogy előszót írjak hozzá, tudtam, hogy nem szabad igent mondanom. Az írói munkámon és a családi életemen túl alig jut időm valamire, viszont az az igazság, hogy ezt a kötetet mindenképpen el akartam olvasni. Hajtott a kíváncsiság, ki akartam deríteni, hogy Joe Hill tényleg olyan jó-e, mint ahogy az „Abraham fiai” alapján sejthető.

Hát nem.

Sokkal, de sokkal jobb.

Kötetünk címe rengeteg szempontból találó. Sok történetben szerepelnek kísértetek ilyen-olyan formában, mások pedig a huszadik század lenyomatát őrzik. A „Meghalljátok a sáska ciripelését”-ben a szerző az 1950-es évek science-fiction és szörnyfilm termésének beható ismeretét és imádatát ötvözi az atomfegyverekkel szembeni – és az említett filmeket átható – félelmekkel. A végeredmény egyszerre akasztófahumorú és szívmelengető.

Leginkább azonban az író hangvételében érhető tetten a cím jól eltaláltsága. Eleganciájával és érzékeny stílusával a kötet egy korábbi korszakot idéz meg, benne olyan kiválóságokkal, mint Joan Aiken és Ambrose Bierce, Beaumont és Matheson, és Rod Serling.

Legjobb írásaiban Hill az olvasót is segítségül hívja az éppen aktuális jelenet kiteljesítéséhez, elvárja tőlünk a szükséges érzelmi válaszreakciót, hogy a történet igazán hatásos lehessen. És mesterien ügyes ennek a reakciónak a kiváltásában. Ezek interaktív történetek, amelyek mintha csak az által léteznének, hogy az olvasó felfedezi őket. Igényt tartanak az együttműködésünkre, hogy eljussanak a végkifejletükig. A kötet nyitónovellájában, a „Legjobb új horror”-ban lehetetlen nem ráismerni bizonyos sémákra, és előre kitalálni, hová tart a történet, ám ahelyett, hogy ez kudarc volna, éppenséggel a novella legnagyobb erénye. Ha az olvasó nem érzi át maga is azt a bizonyos, már-már fásult várakozást, a sztori nem működhet.

Hill a saját bőrünkön érezteti velünk a „20. századi kísértet” bensőségességét és a „Fekete telefon” kétségbeesett hangulatát – így az olvasó a történet részévé válik, és osztozik az élményben a főszereplőkkel.

Úgy tűnik, az írók közül túlontúl sokan gondolják azt, hogy a horrorban nincs helye valódi érzelmeknek, és inkább sablonos érzelmi válaszreakciókat alkalmaznak, amelyek nem adnak több lehetőséget a beleélésre, mint egy-egy tömör rendezői utasítás valami színdarab szövegkönyvében. Nem úgy Joe Hillnél. Eléggé különös módon erre az egyik legjobb példa a „Bobby Conroy feltámad holtából”, amely nem is horrortörténet, jóllehet George Romero klasszikus filmjének, a Holtak hajnalának a forgatásán játszódik.

Szívesen beszélnék a kötetben található összes történetről, de ha az ember olyasmit ír, ami egy könyv elejére kerül, fennáll a veszély, hogy túl sokat talál elárulni. Annyit mondhatok, hogy 

ha lehetséges volna kitörölni az agyamból annak az emlékét, hogy elolvastam ezeket a történeteket, boldogan megtenném,

mert így részem lehetne a gyönyörűségben, hogy megint elsőre olvashassam őket.

A „Jobb, mint otthon” és a „Holtában a fa” igazi szépségek. „Az özvegy reggelije” szívbe markoló pillanatfelvétel egy másik korszakról és egy utat tévesztett férfiról.

A „20. századi kísértet” ugyanúgy nosztalgikus érzéseket ébreszt a szívünkben, mint a kedvenc Alkonyzóna-epizódjaim közül jó néhány. A „Meghalljátok a sáska ciripelését” amolyan szerelemgyerek: William Burroughs, Kafka és az Ők! mozifilm édeshármasának gyümölcse. Az „Utolsó lélegzet” csipetnyi bradburys ízesítést kapott. Ezek a történetek mind csodálatosak, némelyikük pedig meghökkentően jó. Az „Apám maszkja” annyira fura és felkavaró, hogy valósággal kótyagos lettem tőle.

A kötet záró darabja, az „Önkéntes alávetés” az egyik legjobb kisregény, melyet valaha olvastam, és Joe Hill elbeszélői érettségének bizonyítéka. Olyan ritkán történik meg, hogy egy író ennyire kiforrottan debütáljon a szélesebb nyilvánosság előtt. És amikor mégis… nos, bevallom, zavarodottságom áldozataként két ellentétes késztetés között őrlődöm: elragadtatást érezzek vagy megpróbáljam a szart is kiverni a pasasból. Ennyire jó írás az „Önkéntes alávetés”.

A „Pop Art” viszont… a „Pop Art” minden mást felülmúl. A legeslegjobb novella, amit az utóbbi években olvastam, és röpke néhány oldalon ízelítőt kapunk Joe Hill művészetének különlegességéből: a rejtelmességből, a gyengédségből, az összetettségből.

Egy újonnan érkezett szerző szárnypróbálgatásainak láttán rajongók és kritikusok óhatatlanul sokat beszélnek még az írások ígéretességéről és a bennük rejlő lehetőségekről.

A 20. századi kísértetek történetei máris megannyi megvalósult ígéret.

Christopher Golden
Bradford, Massachusetts
2005. január 15.
Átdolgozva: 2007. március 21.

[1] A novelláskötet külföldön eredetileg ezen a címen jelent meg, de a 2021-es filmadaptáció apropóján érkező új kiadás már új címen került boltokba. Mivel az előszó és a köszönetnyilvánítás még a régi kiadáshoz íródott, ezekben a szövegekben megtartottuk az eredeti címet. (A szerk.)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Oleg Navalnij kalandjai az Orosz Postával - avagy amikor Brezsnyev még mozgatta a szemöldökét

Oleg és Alekszej Navalnijt a bíróság 2014 decemberében ítélte el sikkasztás vádjával.  Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletet megalapozatlannak találta, ám Oleg leülte a teljes büntetést - 1278 napot. Könyvének nagy részét a munkatáborban írta, részletes illusztrációkkal látva el fanyar humorú beszámolóját. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mit mond a taxis a világhírű színésznek?

A forgatókönyvíróként és színészként is világhírű Ethan Hawke közel húsz év után jelentkezik új regénnyel, amely voltaképp a színház világához írt szenvedélyes szerelmes levél. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?