Joe Hill a Fekete telefonnal is bizonyítja, hogy "egy lesből támadó rohadék"

Joe Hill a Fekete telefonnal is bizonyítja, hogy "egy lesből támadó rohadék"

A Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Az évek során számos művéből készült mozifilm vagy sorozat (Szarvak, NOS4A2), a Fekete telefonból Scott Derrickson (Sinister, Doctor Strange) forgatott mozifilmet Ethan Hawke főszereplésével. Olvass bele a kötetbe!

Könyves Magazin | 2022. január 19. |

Joe Hill
Fekete telefon
Ford. Uram Tamás, Pék Zoltán,  Gabo, 2022, 400 oldal
-

A tizenhárom éves John Finney életveszélybe került. Valaki már két éve vadászik a Galesburgben lakó fiúkra, elrabolja őket, és soha többé nem kerülnek elő. Most pedig a jelek szerint Finney csatlakozik hozzájuk: pszichopata elrablója bezárta egy alagsorba, amelyet féltucat meggyilkolt gyerek vére szennyez be. A helyiségben rajta kívül van még egy ősrégi telefon, amely már jó ideje nincs csatlakoztatva a hálózathoz, éjszakánként mégis cseng, és a gyilkos előző áldozatai szólnak bele a kagylóba. Ők pedig mindent megtesznek azért, hogy Finney ne jusson az ő sorsukra. A film bemutatóját 2022 júniusára tolták:

Joe Hill: Fekete telefon

ELŐSZÓ

Christopher Golden

(Uram Tamás fordítása)

A modern horror nem gyakran kifinomult. A borzongatás művészetét gyakorló írók előszeretettel mennek a nyaki verőérre, megfeledkezve arról, hogy a legfélelmetesebb ragadozók lesből támadnak. Természetesen abban sincs semmi rossz, ha valaki a nyaki verőérre megy, de az igazán gyakorlott és tehetséges íróknak egy trükknél több van a tarsolyukban.

Mellesleg a 20. századi kísértetek [1] történetei közül nem mindegyik horror. Némelyik szomorkásan természetfölötti, némelyik komor, felkavaró fikció az irodalmi fősodorból, az egyikben pedig éppenséggel nyoma sincs durvaságnak, sőt, kimondottan kedves hangulatú. Viszont mind kifinomult, felebarátaim. Joe Hill egy lesből támadó rohadék. Még az a sztori is kifinomult, amelyikben egy kölyök hatalmas rovarrá alakul át, és lássuk be, ez azért nem gyakori.

Első találkozásunkkor Joe Hillnek csak a neve jött szembe velem a The Many Faces of Van Helsing („Van Helsing megannyi arca”) című, Jeanne Cavelos által szerkesztett antológia tartalomjegyzékében. És bár magam is szerepeltem novellával a kötetben, bevallom, egyetlen társam írását se olvastam el – és így jelentem meg aztán a csoportos dedikáláson a cambridge-i (Massachusetts) Pandemonium áruházban. Joe Hill volt ott, Tom Monteleone, Jeanne és jómagam.

Addig a pontig egyetlen szót sem olvastam tőle, a nap előrehaladtával azonban mind kíváncsibb lettem Joe Hillre. A legérdekesebb, ami a beszélgetéseinkből kiderült, számomra az volt, hogy noha imádta a horrortörténeteket, korántsem kizárólag ezek iránt rajongott. Fősodorbeli novellákat közölt „irodalmi” magazinokban (és higgyék el, az idézőjel használata bőven jogos), és díjakat nyert velük. 

Más kérdés, hogy időről időre azon kapta magát, hogy megint visszatért a horror és a dark fantasy műfajához.

Mindannyiunk örömére. Ha valaki most még nem így érezne, hamarosan így fog.

Végül persze amúgy is sort kerítettem volna a The Many Faces of Van Helsing elolvasására, de nagyrészt a személyes találkozás hatására előrevettem a listán. A kötetben található Hill-novella, az „Abraham fiai”, borzongató, aprólékos vizsgálódás, melynek tárgya az a folyamat, ahogy két fiúban – mint előbb-utóbb minden gyerekben – megszületik a felismerés, hogy az apjuk nem tökéletes. Engem az Isten haragja című, mélységesen felkavaró függetlenfilm legjavára emlékeztetett. Az „Abraham fiai” kiváló történet, amely a kezükben tartott kötet közepe táján kerül sorra, és annyira megszerettem, hogy kedvem támadt felkutatni Joe Hill más munkáit is. Csakhogy Joe kizárólag novellákat publikált, és azokat is leginkább olyan lapokban, amelyek nem kerültek rutinszerűen a kezembe. Mindenesetre megjegyeztem magamban, hogy a jövőben odafigyeljek a nevére.

Amikor Peter Crowther megkérdezte, elolvasnám-e a 20. századi kísérteteket, hogy előszót írjak hozzá, tudtam, hogy nem szabad igent mondanom. Az írói munkámon és a családi életemen túl alig jut időm valamire, viszont az az igazság, hogy ezt a kötetet mindenképpen el akartam olvasni. Hajtott a kíváncsiság, ki akartam deríteni, hogy Joe Hill tényleg olyan jó-e, mint ahogy az „Abraham fiai” alapján sejthető.

Hát nem.

Sokkal, de sokkal jobb.

Kötetünk címe rengeteg szempontból találó. Sok történetben szerepelnek kísértetek ilyen-olyan formában, mások pedig a huszadik század lenyomatát őrzik. A „Meghalljátok a sáska ciripelését”-ben a szerző az 1950-es évek science-fiction és szörnyfilm termésének beható ismeretét és imádatát ötvözi az atomfegyverekkel szembeni – és az említett filmeket átható – félelmekkel. A végeredmény egyszerre akasztófahumorú és szívmelengető.

Leginkább azonban az író hangvételében érhető tetten a cím jól eltaláltsága. Eleganciájával és érzékeny stílusával a kötet egy korábbi korszakot idéz meg, benne olyan kiválóságokkal, mint Joan Aiken és Ambrose Bierce, Beaumont és Matheson, és Rod Serling.

Legjobb írásaiban Hill az olvasót is segítségül hívja az éppen aktuális jelenet kiteljesítéséhez, elvárja tőlünk a szükséges érzelmi válaszreakciót, hogy a történet igazán hatásos lehessen. És mesterien ügyes ennek a reakciónak a kiváltásában. Ezek interaktív történetek, amelyek mintha csak az által léteznének, hogy az olvasó felfedezi őket. Igényt tartanak az együttműködésünkre, hogy eljussanak a végkifejletükig. A kötet nyitónovellájában, a „Legjobb új horror”-ban lehetetlen nem ráismerni bizonyos sémákra, és előre kitalálni, hová tart a történet, ám ahelyett, hogy ez kudarc volna, éppenséggel a novella legnagyobb erénye. Ha az olvasó nem érzi át maga is azt a bizonyos, már-már fásult várakozást, a sztori nem működhet.

Hill a saját bőrünkön érezteti velünk a „20. századi kísértet” bensőségességét és a „Fekete telefon” kétségbeesett hangulatát – így az olvasó a történet részévé válik, és osztozik az élményben a főszereplőkkel.

Úgy tűnik, az írók közül túlontúl sokan gondolják azt, hogy a horrorban nincs helye valódi érzelmeknek, és inkább sablonos érzelmi válaszreakciókat alkalmaznak, amelyek nem adnak több lehetőséget a beleélésre, mint egy-egy tömör rendezői utasítás valami színdarab szövegkönyvében. Nem úgy Joe Hillnél. Eléggé különös módon erre az egyik legjobb példa a „Bobby Conroy feltámad holtából”, amely nem is horrortörténet, jóllehet George Romero klasszikus filmjének, a Holtak hajnalának a forgatásán játszódik.

Szívesen beszélnék a kötetben található összes történetről, de ha az ember olyasmit ír, ami egy könyv elejére kerül, fennáll a veszély, hogy túl sokat talál elárulni. Annyit mondhatok, hogy 

ha lehetséges volna kitörölni az agyamból annak az emlékét, hogy elolvastam ezeket a történeteket, boldogan megtenném,

mert így részem lehetne a gyönyörűségben, hogy megint elsőre olvashassam őket.

A „Jobb, mint otthon” és a „Holtában a fa” igazi szépségek. „Az özvegy reggelije” szívbe markoló pillanatfelvétel egy másik korszakról és egy utat tévesztett férfiról.

A „20. századi kísértet” ugyanúgy nosztalgikus érzéseket ébreszt a szívünkben, mint a kedvenc Alkonyzóna-epizódjaim közül jó néhány. A „Meghalljátok a sáska ciripelését” amolyan szerelemgyerek: William Burroughs, Kafka és az Ők! mozifilm édeshármasának gyümölcse. Az „Utolsó lélegzet” csipetnyi bradburys ízesítést kapott. Ezek a történetek mind csodálatosak, némelyikük pedig meghökkentően jó. Az „Apám maszkja” annyira fura és felkavaró, hogy valósággal kótyagos lettem tőle.

A kötet záró darabja, az „Önkéntes alávetés” az egyik legjobb kisregény, melyet valaha olvastam, és Joe Hill elbeszélői érettségének bizonyítéka. Olyan ritkán történik meg, hogy egy író ennyire kiforrottan debütáljon a szélesebb nyilvánosság előtt. És amikor mégis… nos, bevallom, zavarodottságom áldozataként két ellentétes késztetés között őrlődöm: elragadtatást érezzek vagy megpróbáljam a szart is kiverni a pasasból. Ennyire jó írás az „Önkéntes alávetés”.

A „Pop Art” viszont… a „Pop Art” minden mást felülmúl. A legeslegjobb novella, amit az utóbbi években olvastam, és röpke néhány oldalon ízelítőt kapunk Joe Hill művészetének különlegességéből: a rejtelmességből, a gyengédségből, az összetettségből.

Egy újonnan érkezett szerző szárnypróbálgatásainak láttán rajongók és kritikusok óhatatlanul sokat beszélnek még az írások ígéretességéről és a bennük rejlő lehetőségekről.

A 20. századi kísértetek történetei máris megannyi megvalósult ígéret.

Christopher Golden
Bradford, Massachusetts
2005. január 15.
Átdolgozva: 2007. március 21.

[1] A novelláskötet külföldön eredetileg ezen a címen jelent meg, de a 2021-es filmadaptáció apropóján érkező új kiadás már új címen került boltokba. Mivel az előszó és a köszönetnyilvánítás még a régi kiadáshoz íródott, ezekben a szövegekben megtartottuk az eredeti címet. (A szerk.)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Oleg Navalnij kalandjai az Orosz Postával - avagy amikor Brezsnyev még mozgatta a szemöldökét

Oleg és Alekszej Navalnijt a bíróság 2014 decemberében ítélte el sikkasztás vádjával.  Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletet megalapozatlannak találta, ám Oleg leülte a teljes büntetést - 1278 napot. Könyvének nagy részét a munkatáborban írta, részletes illusztrációkkal látva el fanyar humorú beszámolóját. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mit mond a taxis a világhírű színésznek?

A forgatókönyvíróként és színészként is világhírű Ethan Hawke közel húsz év után jelentkezik új regénnyel, amely voltaképp a színház világához írt szenvedélyes szerelmes levél. Olvass bele!

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

Szeifert Natália negyedik könyve varázslatos teret épít olvasója köré, ahol az emberi élet végső kérdései olyan hangtalanul, összetetten, mégis természetesen vannak jelen, akárcsak maga a táj. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

...
Podcast

Vigh Bori: Sokan azt gondolják, hippik vagyunk, pedig a digitális nomádok az egyik legtudatosabb csoport

A Delonghival közös podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast májusi vendége Vigh Bori digitális nomád.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

Hírek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

...
Hírek

Meghalt Vangelis

...
Hírek

Megmenekült és megújult a Hévíz folyóirat

...
Szórakozás

Megvan, ki játssza Coriolanus Snow-t az Éhezők viadala előzményfilmjében

...
Hírek

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...
Szórakozás

Julianne Moore főszereplésével készül az új Atwood-adaptáció

...
Hírek

Ősszel jelennek meg Alan Rickman naplói

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!