November 15-én rendezték az első Futurotheca fesztivált, melynek célja, hogy közelebb hozza a nonfiction köteteket az olvasókhoz. A Budapest Music Center termeit négy téma köré csoportosulva töltötték meg a szakemberek beszélgetései és előadásai. A technológia hívószó alatt igazán változatos program állt össze, amelyre Franciaországtól Spanyolországig érkeztek előadók, a szekció házigazdája pedig Valuska László volt.
A Könyves Magazin lapigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Futurotecha nemcsak fesztivál, hanem egy platform is a magazinban, ahol további cikkeket lehet olvasni a témában. A szekció megnyitásaként a kosárlabdaedzője szavait idézte, aki azt a tanácsot adta neki, hogy „ha már szép nem vagy, hülye ne legyél”. „Erre egyfajta válaszként olvasó lettem!” – jelentette ki Valuska, aki hozátette, hogy az olvasás cselekvés.
Lehetőséget ad arra, hogy változtassunk az éltünkön, változtassunk a jövőnkön”.
Ennek jegyében állt össze a program.
AI-jal a hosszabb életért
Az utóbbi évek egyre többet emlegetett kifejezése a longevity, vagyis a hosszú és egészségben eltöltött élet. Az AI fejlődésével a technológia már konkrétan a kezünkbe adja ennek az eszközeit. Erre hozott gyakrolati példákat workshopján a Samsung Promóter Live Shopping előadója, Fehér Tamás.
Megfelelően használva az okoseszközök ugyanis a mentális és fizikai egészségünkhöz is hozzájárulhatnak.
Telefonunkkal, okosóránkkal vagy akár okosgyűrűnkkel nyomon követhetjük hétköznapi vagy sportolási aktivitásainkat, alvási szokásainkat és általános egészségi állapotunkat. A Galaxy AI elemzi az adatokat, személyre szabott tanácsokat kínálva a hosszú, egészséges élet érdekében, miközben a Gemini, a Google asszisztense, intelligensen kiegészíti ezt a folyamatot, hogy minden napunk tudatosabban és kiegyensúlyozottabban teljen.
Statisztikai megoldások filozófiai kérdésekre
Keszthelyi Gabriella matematikussal Milyen színű a valószínű? című könyvéről (olvass bele itt!) Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövet beszélgetett. Annak ellenére, hogy mindketten tudósok, ügyeltek arra, hogy a közönség laikus tagjai is értsenek minden részletet. Így megtudhattuk, mi a haranggörbe, és hogyan értelmezzük helyesen a mindennapjainkban a statiszikai eredményeket.
Keszthelyi Gabriella és Papp Eszter, Futurotheca
A moderátor elsősorban a kötetben található anekdotákra kérdezett rá, például arra, hogyan járult hozzá egy döglött lazac az MRI hibáinak feltárásához.
Arra is kaptunk hasznos tippeket, hogy ha egy vetélkedőn három lehetőség közül kell választani, hogyan nyerhetünk a legnagyobb eséllyel.
Zárásként már-már a filozófia vizeire eveztünk. Arra a kérdésre, hogy léteznek-e örökifjú dolgok, Keszthelyi Gabriella azonnal rávágta, hogy a poharak. Hiszen ezeket nem amiatt szoktuk kidobni, mert elöregszenek, hanem mert eltörnek. Hasonlóan örökifjúak azok a gépek, amelyeknek folyton cserélik az elkopó alkatrészeit.
Színes számok és idegen nyelvek
Daniel Tammet szám- és nyelvzseni előadásában arról mesélt, hogy annak ellenére, hogy Angliában született és nevelkedett, soha nem érezte az angolt anyanyelvének. Akkor gondolta először, hogy hazatalált, amikor kilencévesen a húga finn nyelvkönyvét olvasgatta, és a szavak barátságosabbak, ismerősebbek voltak számára, mint a saját nyelve. Később is ilyen hazatalálás-élményt élt át, amikor nyelveket tanult.
Az előadása kezdetén magyarul köszöntötte a hallgatóságot, sőt közben is be-beszúrta egy-egy kifejezés magyar megfelelőjét, holott mindössze néhány hete foglalkozik a nyelvvel.
A számok iránti lelkesedése a Pí számjegyeinek megtanulásában és recitálásában csúcsosodott ki. Megbabonázta a tény, hogy ez a szám végtelen, és mivel télen épp ráért, 22 514 számjegyig bemagolta. Ennek felmondása öt órán át tartott a Cambridge Egyetemen matematikusok felügyelete mellett: ahogy ő fogalmazott, igazán lírai élmény volt neki és a közönségének is.
Daniel Tammet, Futurotheca
Első, Kék napon születtem című könyvében saját autizmusáról írt, a legújabb kötetében, ami már a tizedik, más autizmus spektrumon lévő személyek élményeit oszja meg. A Kilenc elme című kötetbe bele is olvashatsz.
Jóslás helyett lehetőségek
A jövőbeli események megjóslása, legyenek azok katasztrófák vagy épp szerencsés történések, évezredek óta az emberiség egyik kedvelt témája. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a Térkép a jövőhöz című könyv (itt olvashatsz bele) szerzője szerint ez nem lehetetlen, a módszerek tekintetében azonban új megközelítést ajánl. Előadásában hangsúlyozta, nem egyetlen jövő létezik, hanem több lehetséges jövő, amelyek alakulása a mi jelenbeli cselekedeteinktől függ.
Jóslás helyett az előrelátást ajánlja, ami egy evolúviós ugrás volt az emberiség számára a civilizáció kezdetén. A reneszánszban a ciklikus jövő helyett a fejlődés lehetősége is megcsillant, ennek a csúcsa pedig a 20. század közepe lett. Az információs technológia megjelenésével két erő közé kerültünk. Az egyik a FOMO és a jövősokk, vagyis félünk, hogy lemaradunk valamiről, ezért folyton online vagyunk, miközben döbbenten figyeljük az új technológiát.
Ezt a feszültséget úgy oldjuk fel, hogy visszatértünk a rövidtávú gondolkodáshoz: csak éljük túl a mai napot!
Ebből tudatosan kell kitörni, és a változást saját magunkban kell kezdenünk. Kapcsolatot kell kialakítanunk a jövőbeli énünkkel.
Meskó Bertalan, Futurotheca
Meskó azt is elárulta, legtöbbször azt kérdezik meg tőle, lesz-e világvége. A szakértő úgy véli, hogy nem a klímaválság, a háború vagy a gépek lázadása jelentik a jövőre legnagyobb veszélyt, hanem a remény elvesztése, hogy a világ jobb lehet.
Mennyire kiszámítható a jövőnk?
A következő panelbeszélgetés egyik résztvevője, Jesús Martín-Fernández idegsebész és kognitív idegtudós személyesen nem tudott elutazni Budapestre, de digitálisan részt vett az eseményen. Az online bejelentkező orvos mellett Daniel Tammet és Meskó Bertalan válaszoltak Papp Eszter kérdéseire.
Daniel Tammet, Meskó Bertalan, Jesús Martín-Fernández és Papp Eszter, Futurotheca
A szakértők arról meséltek, milyen izgalmas változásokra számítanak a jövőben a saját területükön – vagy akár a művészetben. Mit várnak az AI elterjedésétől és fejlődésétől? Hogyan hajthatják ezt a saját hasznukra?
Abban mindhárman egyetértettek, hogy a mesterséges intelligencia csupán egy eszköz, amit nekünk kell megfontoltan használnunk.
Meskó Bertalan a sakkot hozta fel példaként, amiben a nagymesterek is használják gyakorlásra a számítógépeket, de ez nem elsorvasztotta, hanem magasabb szintre emelte a játékot.
Egy felmatricázott agy
Jesús Martín-Fernández spanyol idegsebész és kognitív idegtudós online jelentkezett be, és mesélt a munkájáról, melynek során arra törekszik, hogy az agyműtétek közben a páciens agyi funkciói közül a lehető legkevesebb sérüljön. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a műtét közben a beteg éber állapotban van, és az orvosok kis jelzésekkel látják el az agya különféle területeit, amely az empirikus tapasztalatok alapján a végtagok mozgásáért, a beszédkészségért vagy épp az érzelmek felismeréséért felel.
Fotókat is mutatott az apró matricákkal ellátott, felnyitott agyról, amelyben a jelzések mentén manőverezve metszik ki a tumort.
Az eredmény pedig az, ahogy egy videóban be is mutatta, hogy az agyműtéten átesett, az agyi állománya jelentős részét elvesztő beteg néhány nappal a műtét után már énekel, mosolyog, koordináltan mozog. Vagyis a műtét után is megmarad az életminősége.
A 89 olyan, mint a hóesés
Daniel Tammet később Keszthelyi Gabriellával (aki szintén rajta van a spektrumon) beszélgetett, ahol szó esett arról, hogy nem minden autizmus spektrumon lévő személy számzseni. Ahogy a matematikusok jó része sincs rajta a spektrumon. Tammet különleges szinesztéziával rendelkezik, ahol a számokat színesnek látja, vagy épp képekként jelennek meg neki: a 11 gyönyörű és fényes, a 89 olyan, mint a hóesés, a 4 szerény.
Daniel Tammet és Keszthelyi Gabriella, Futurotheca
Az autizmus spetrum zavarral élőknek csupán kis százaléka savant, vagyis mutat szinte emberfeletti képességeket egy-egy szűk területen, ahogy Tammet a számokat vagy a nyelveket illetően.
Az autizmus leghíresebb filmes ábrázolásáról, az Esőemberről megtudtuk, hogy valójában az ihletője, Kim Peek nem is volt rajta az autizmus spektrumon.
Tammet felhívta a figyelmet arra, hogy a neurodivergens személy ábrázolása a médiában gyakran hajlik a zsenikép felé, ez azonban sok spektrumon élőt, akik nem rendelkeznek ilyen „szuperképességgel”, eltávolít. Éppen emiatt a könyvében az autizmus spektrumon élők komplexitására, különbözőségére hívja fel a figyelmet.
A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.
A technológia szekció támogatója a Samsung.
Fotók: Kováts Zsófia