Mit mond a taxis a világhírű színésznek?

Mit mond a taxis a világhírű színésznek?

A forgatókönyvíróként és színészként is világhírű Ethan Hawke közel húsz év után jelentkezik új regénnyel, amely voltaképp a színház világához írt szenvedélyes szerelmes levél. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. január 05. |

William Harding színész. Házassága összeomlóban, de ő még reménykedik a békülésben. Ügyetlenül és időnként komikusan próbálja helyreállítani romokban heverő életét - elsősorban whiskyvel és szexszel. Ám egy szerepálom valódi esélyt kínál fel a számára: ifjabb Henry Percy komoly kihívást jelentő karakterét játszhatja el a IV. Henrikben. A darabot egy zseniális rendező viszi színpadra, és minden idők egyik legfelvillanyozóbb, valamint legnarcisztikusabb Falstaffja játszik benne... Az íróként is káprázatosan tehetséges Ethan Hawke elemi erejű, felkavaró regénye a szégyenről, a szépségről, a hitről és a művészet morális hatalmáról.

Ethan Hawke
A sötétség ragyogó sugara
Ford. Szieberth Ádám, Athenaeum, 2021, 600 oldal
-

Ethan Hawke: A sötétség ragyogó sugara (részlet)

Fordította: Szieberth Ádám

PROLÓGUS

S rendülve bár…*

* A IV. Henrik király I. és II. részéből származó idézeteket Lévay József fordításában közöljük. (A ford.)



Ha végzel a forgatással, mindig elfelejtenek kocsit hívni. Az elején minden flottul megy – hoz-visz a bazi nagy szedán, jó a lakosztály, kapod a napidíjat –, de ha végeztél, le se szarnak.

Szeptember első vasárnapján, késő délután értem haza úgy, hogy másnap kezdtük próbálni a IV. Henriket. Pontosabban nem hazaértem, hanem csak New Yorkba, mert nem mentem haza. Beültem a JFK-n, a nemzetközi érkezési váró előtt egy taxiba, és mondtam a sofőrnek, hogy a Mercury Hotelbe megyünk.

A fickó megbámult a tükörben.

– William Harding? – kérdezte enyhe indiai akcentussal.

– Ja – feleltem.

– Igaz, amit beszélnek magáról és a nejéről?

Mivel a dél-afrikai Fokvárosból érkeztem, még nem tudatosult bennem, hogy micsoda médiacirkusz övezi széthulló életemet. A sofőr szemében a hallgatásom beismerő vallomással ért fel.

– A magafajták nagyon ki tudnak akasztani – mondta a tükörnek. – Megvan mindenük, de… de nekik ez sem elég. 

Maga mohó ember, barátom, jól mondom? A mohóság hajtja, igaz?

Közben kiértünk a sztrádára.

– Nem is ismer – mondtam halkan.

– Tessék?! – ordított rám a sofőr.

– Nem is ismer – mondtam még egyszer, hangosabban.

– Ismerem én magát! Régebben nagyon szerettem ám a filmjeit. 

Láttam, hogy barna szeme az arcomat és a ruhámat vizslatja.

– Nagy moziőrült vagyok ám! És azt hittem, hogy maga más, mint az a sok talmi gyöngyszem. Tetszett az a futurista filmje, a zenéje is. Ááá, hogy az mekkora zene! Meg amelyikben az orosz lánnyal játszott, az nagyon szexi film volt, de jó film is, okos film! Szóval az tetszett. De a magafajta el van kényeztetve, ezért nehezére esik úgy élni, hogy értelme is legyen. Azt csinálja, amit szeret, megfizetik érte, és még díjakat is kap. Maga szerint nekem van otthon egyetlen árva díjam is?! És vajon miért nincs? Mert nem érdemlem meg?

– Inkább az utat nézze, cimbora – szóltam rá.

– Ha legközelebb panaszkodni támad kedve, jusson eszébe, hogy a kutya se kíváncsi magára! – mondta erre az én taxisom. – Van egy tizenhét éves kölyköm, na, az naphosszat keseríti az életemet. Pedig a számlákat én fizetem az utolsó centig. Két helyen melózok, és ha azt hiszi, hogy hallgatni fogom itt a nyavalygását, akkor eltévesztette a házszámot. Hallja, amit mondok? Ne várja, hogy krokodilkönnyeket hullassak magáért, barátom.

Tizennyolc évesen forgattam az első filmemet. (Akkor ott, a taxiban harminckettő voltam.) Mivel kábé egyfolytában híres vagyok, amióta a felnőtt eszemet tudom, jó ideje együtt kell élnem azzal, hogy rám ismer mindenféle idegen. Többnyire ügyesen passzolom a dolgot: eszméletlenül jól tudok úgy csinálni, mintha mi sem történne. Muszáj. Hiszen ha valaki azt mondaná önöknek, hogy bármerre jár, mindenütt azt hallja, hogy az élete fejleményeiről és a volt szeretőiről pusmognak a háta mögött, könnyen lehet, hogy téveszmés, paranoiás skizofrénnek néznék az illetőt. Számomra viszont ez a rögvalóság.

– Miért nem a szívjóságot, a tisztességet, a belső értékeket ünnepeljük? Miért? – folytatta a taxis. – Miért nem keresünk valakit, aki nem műanyag ember, és miért nem tesszük ki őt a People magazin címlapjára, hadd fogyjon belőle húszmillió példány? Miért nem egy alázatos emberre dob ki húszmillió találatot a Google? Miért nincsenek olyan díjátadó gálák, ahol felnőtt emberek mondják el a felnőttes gondolataikat, például arról, hogy mi végre jöttünk e világra? Persze nem mindenért maga a hibás – nyugtatott meg. – Ha engem hívnának meg az Entertainment Tonightba, én is akkora seggfej lennék, mint maga? Ez itt a nagy-nagy kérdés.

– Nem tudom – mondtam.

Nem akartam hazamenni. Ha nincsenek a gyerekeim, a városba se jöttem volna vissza vagy húsz-harminc évig. New Yorkba visszatérni olyan volt, mintha bedugnám a fejem egy ügyesen megkötött hurokba. 

A sofőröm elvitt a Harminckettedik utca és az Első sugárút sarkára. Útközben idézett a Bhagavad-gítából, beszélt Eli Manningről és a New York Giantsről, valamint elmondta, hogy a szex nem fontos. Megtudtam, hogy ő tizennyolc éve hűséges a feleségéhez, aki leszbikus.

Én nem szóltam semmit. Farkasszemet néztem vele a tükörben, és bólogattam.

– Ha a felesége elhagyja magát, az teljesen oké – folytatta a kiselőadást. – Maga megszegett egy szent fogadalmat, meggyalázta a frigyüket, és most tiszteletben kell tartania a felesége döntését, barátom. Tiszteletben kell tartanunk egymás szabadságát – ezzel mindenki egyet is ért, már ameddig ez a szabadság nem okoz neki fájdalmat. Mert ha a másik fájdalmat okoz nekünk, akkor már nincs többé ínyünkre a szabadsága, és arról kezdünk beszélni, hogy a mi exünk egy őrült, egy dilinyós, avagy „problémái vannak”. Pedig se nem őrült, se nem problémás, csak neki is van szabad akarata.

A taxisom itt felnevetett, majd megállt a fél háztömb hosszan elnyúló Mercury Hotel előtt. Az ódon, rejtelmes épület mintha egy gótikus rémregényből lépett volna elő: olyan hely benyomását kelti, ahol az ember megőrül, majd főbe lövi magát – ez sokakkal meg is történt. Már gyerekkoromban is romantikus képzeteim fűződtek a közvetlenül a polgárháború után épült Mercuryhoz. Hajdan híres írók, költők, zenészek, festők éltek és dolgoztak itt, ma már azonban nem több, mint egy eléggé lepukkant és kopott szálloda. Tele van tokiói és német turistákkal; kizárólag a hírnevéből él.

– Ha tiszteli azt a nőt, akkor hagyja, hogy rátaláljon a maga útjára. Most nem ő a fontos, hiszen gyerekeik vannak. A fiának szüksége van magára, és a lányának is. Nagyon kérem, zuhanyozzon le, attól mindjárt jobb lesz a szaga. Úgy öltözik, mint egy csavargó, és bűzlik a piától meg a cigitől. Irány az elvonó!

– Legyen már egy kicsit könyörületes, oké? – szólaltam meg fejcsóválva. – Hosszú volt a repülőút.

Aztán átdugdostam a pénzt a golyóálló üveg nyílásán.

– Még valami – szólalt meg a sofőr. – Lőhetek egy fotót?

Beléptem a hotel ajtaján, majd a recepció felé vettem az irányt. Az előcsarnok falát meleg, csokoládébarna színű fatábla burkolat borította, a légtérben terjengő szag az öreg fákat övező, lágy mohaszőnyeget idézte. A plafont ékesítő freskó felhőn lovagoló kerubokat ábrázolt. Barátságosnak tűntek az angyalkák, de nem volt világos, hogy az élőket üdvözlik, vagy a holtakat.

– Ejha, nézzenek oda! Hester Prynne, személyesen! – szólalt meg Bart Asher, a tulaj, aki hetvennégy évesen sem tágított a recepcióról. – Olvastam a Postban, hogy csúnyán elcsesztél mindent, amit el lehet, és rögtön felcsillant a szemem. Sejtettem, hogy hamarosan viszontlátunk.

– Van szobátok? – kérdeztem.

– Van. New York City legjobb szobája – felelte büszkén Bart.

Megmutatta a 714-est, amelynek szellős bútorzatát az Eisenhower-érából itt felejtett nappaligarnitúra uralta. A nagy, vastag fapárkányzatokkal díszített, magas mennyezetű helyiség sötét volt, de meghitt és komfortos. A homályos ablakokon piszkossárga fény szűrődött be. Volt konyha, dolgozószoba és két hálószoba: egy nekem, egy a gyerekeknek.

– Mennyi lesz? – kérdeztem.

– Meddig maradsz?

– Mekkora esélyt ad a házasságomnak a Post?

Bart a sporttáskáimra pillantott. Miután szemügyre vette a plüssállatokat és az afrikai kifestőket, fölnézett, majd kedvesen rám mosolygott.

– Romantikus lélek vagyok – mondta. – Ingyen megkapod a szobát egy hónapra. Amíg újra összejöttök.

– És ha nem jövünk össze újra?

Bart erre csak ennyit mondott:

– Jöjjetek össze újra.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 30-21.

Itt az év vége, így elkezdtük összegyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott, a 30-21. helyezettek között akad verseskötet, elbeszélés, non-fiction és nagyregény is. 

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 50-41.

Itt az év vége, mi pedig listába gyűjtöttük az idei kedvenc olvasmányainkat. Vannak köztük regények, verseskötetek, a magyar és világirodalom mellett pedig előretört a non-fiction is. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2021 legjobb könyve - itt az első adag, 50-41-ig!

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Könyvtavasz

Zseniális állatok: van, amelyik popcorn-szagot áraszt

...
Könyvtavasz

Az életközépi válság nem tart örökké

...
Könyvtavasz

Dániel András megmutatja, hogy a horgászat egyáltalán nem unalmas, sőt!

...
Könyvtavasz

Mindannyiunkra hatással van, hogy a nők hogyan élik meg a szülést

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Zöld

A háború miatt már több mint 3000 delfin elpusztulhatott a Fekete-tengerben

...
Szórakozás

Hallgasd meg Taylor Swifttől az Ahol a folyami rákok énekelnek betétdalát!

...
Hírek

Ukrán író nyerte a 2022-es német békedíjat

...
Hírek

Aldous Huxley a saját vízióját a jövőről jobbnak találta Orwellénél

...
Hírek

Tompa Andrea és Nemes Nagy Ágnes kötete is felkerült egy rangos német toplistára

...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Hírek

Lappangó Weöres Sándor-vers került elő

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...
Kritika

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve, amely a Ragnarököt övező északi mondák izgalmas újragondolása. A világvége-vízió mesél szerelemről, sorsról, árulásról, hatalomról, bűnhődésről és az önmagunkhoz való visszatalálás erejéről is.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

...
Ruff Orsolya

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

...
Laborczi Dóra

Hová tűnt Fekete István országa?