Vajon tényleg a dánok a világ legboldogabb emberei? Egy könyv, amit Orbán Viktor is ajánl
Helen Russell
Egy év a világ legboldogabb országában - Hogyan éljünk dán módra
HVG Könyvek, 2020, 354 oldal
-

Helen Russell egy női magazin szerkesztőjeként dolgozik Londonban, és látszólag mindene megvan. A soha véget nem érő munka, a hosszú ingázás és a hiábavaló küzdelem a teherbe esésért azonban lassan felőrli. Amikor a férje állást kap Dánia vidéki részén, Helen meglepő felfedezést tesz: a véget nem érő telek, a pácolt hering és a mennyei péksütemények földje nem csak a statisztikák szerint a legboldogabb hely a világon. Helen elhatározza, hogy – az oktatástól és a gyerekneveléstől kezdve a dán konyhán, lakberendezésen át a téli depresszió leküzdéséig – egy év alatt kideríti a dán boldogság titkát. Szórakoztató és elgondolkodtató könyvéből megtudhatjuk, mit csinálnak jól (és mit rosszul) a dánok.

Helen Russell újságíró és a MarieClaire.co.uk volt szerkesztője. Jelenleg Dániában él és Skandináviával kapcsolatos témákban ír cikkeket a The Guardiannak, valamint állandó rovata van Dániáról a Telegraphban.

Helen Russell: Egy év a világ legboldogabb országában - Hogyan éljünk dán módra

A dán gyerekek hatéves koruktól az államilag finanszírozott folkeskoléba (szó szerint „népiskola”, állami iskola) járnak, ahová ugyanazzal a huszonvalahány gyerekkel fognak járni a következő tíz évben. A dánok úgy vélik, az, hogy az iskolás idejük zömét ugyanazokkal töltik, megnyugtató a gyerekeknek, és biztonságos, kiszámítható környezetben ismerkedhetnek

a dán oktatás fontosabb alappilléreivel: az egyenlőséggel és az önállósággal.

Ennek részeként a jyllandi gyerekek tanulnak állampolgári ismereteket, és ezzel kapcsolatban megkeres Legóember egyik kollégája, hogy tartsak előadást a lánya iskolájában. Abból az optimista felvetésből indultak ki, hogy mint „külföldi” és író, a) el tudok mondani egy összetett mondatot, és b) megvilágíthatom, milyennek tűnik Dánia a világ többi része előtt, így hát megtisztelve érzem magam, és elfogadom a felkérést.

Érdeklődve fedezem fel, hogy a dán tinik, akikkel találkozom, mind hihetetlenül magabiztosak és lazák. Keresztnevükön szólítják a tanárokat, és az órán minden adandó alkalommal hangosan közbeszólnak és vitatkoznak. Miután alaposan megizzasztanak, Karen Bjerg Petersen segítségét kérem az Aarhusi Egyetem oktatáskutatási tanszékéről, hogy még többet tudjak meg a dán megközelítésről.

– Mi gondolkozni és döntéseket hozni tanítjuk a gyerekeket, nem csak azért, hogy átmenjenek a vizsgákon – szögezi le rögtön. – Nálunk az oktatás a gyerek szociális és kognitív kompetenciáinak fejlesztéséről és a tapasztalatalapú tanulásról szól. Arra biztatjuk őket, hogy legyenek kritikusak a rendszerrel szemben. Azt is elmondja, hogy az oktatást és a demokráciát a II. világháború óta kötik össze.

– A gyerekeket kezdték arra biztatni, hogy gondolkozzanak, és szálljanak szembe a hatalommal, ha nem értenek egyet azzal, amit mondanak nekik. Dánia német megszállása után ez prioritássá vált, és a dánok tudatosan figyelnek erre. 

Mi olyan állampolgárokat akarunk, akik demokraták, és akiknek vannak saját ötleteik, ezért Dániában az önképzés fontos része a tanulásnak.

– Szóval Hitler arra késztette a dánokat, hogy tanítsák meg az iskolásaiknak megkérdőjelezni a hatalmat?

– Többé-kevésbé. 

A gyerekek önállóságának és önkifejezésének ez a hangsúlyossága a kívülálló számára túlságosan lazának tűnhet. Megmondom, milyen furcsa számomra, hogy a gyerekek nem viselnek egyenruhát, és a keresztnevükön szólítják a tanárokat. Az én gyerekkoromban, ha sikerült kiderítened egy tanár keresztnevét, az felért a Szent Grállal. Hatalmat adott. Megsúgtuk egymásnak, és csaknem hisztérikus röhögésben törtünk ki, megrészegültünk saját merészségünktől, és megnyugtatott a tudat, hogy Mrs. Plews, a háztartástan-tanárnőnk fele olyan ijesztő, mióta tudjuk, hogy a keresztneve Sue.

– A dán gyerekeknél is megtalálható ugyanez a tisztelet… vagy félelem… a tanáraik felé?

– Még mindig nagy a tisztelet – mondja Karen –, de az az elv, hogy egyenrangú vagy a tanároddal akkor is, ha gyerek vagy, akkor is, ha idősebb nálad. 

Lehet, hogy egy tanár nagy tudású, de a gyerekeknek is jár a tisztelet.

Ez a gondolat nagyon idegen egy volt zárdaiskolai növendék számára, ezért még emésztenem kell.

– Tehát a diákok és tanárok között nincs rangsor? 

– Így van. Jante törvénye itt is működik – mondja. – Mindenki egyenrangú, és senki sem jobb a másiknál.

Ugyanez igaz a diákokra és a szüleikre, és Karen elmondja, hogy Dániában egy vezérigazgató jó eséllyel ugyanabba az iskolába küldi a gyerekeit, mint egy bolti eladó vagy egy titkárnő. Ahogy ő fogalmaz: – Nem szeretünk felvágni. Nagyon gazdag társadalom vagyunk, ezért fontos, hogy ha kimegyünk a világba, a gyerekeink ne azt hajtogassák, hogy „Csináld azt, amit mi! Mi mindent tudunk!” Ehelyett a dán gyerekeknek azt a fajta toleranciát tanítják, amelyet még májusban ismertem meg. 

Az iskolai élet része a pénteki  hyggeidő, amire a gyerekek felváltva hoznak be sütit, és megbeszélnek minden lelki problémát.

– A két gyerekem például az iskolai zaklatásról beszélgetett a pénteki hyggén. A tanárnő nagyon higgadtan beszélt róla, világossá tette előttük, hogy mindenkinek jár a tisztelet, és mindenki egyenlő. Azt mondta a gyerekeknek: lehet, hogy nem kedvelsz mindenkit, akivel találkozol, de tiszteletben kell tartanod, hogy mások, mint te.

Heti egy vagy két óra kötelező testnevelés van, de a dán gyerekek elsősorban iskola után sportolnak, amikor a szülők önkéntes alapon különböző klubokat működtetnek az asztali tenisztől a táncig, a színháztól a futballig és a gimnasztikáig. Nyilvánvaló, hogy a dán klubőrület már gyerekkorban elkezdődik.

– A gyerekek sok mindent csinálhatnak iskola után, attól függ, mi érdekli a szülőket – meséli Karen. Megemlítem neki Amerikai Anyut, aki nappal marketingmenedzser, de esténként kézilabdát oktat, és egy író kollégát, aki gimnasztika segédedzőként is tevékenykedik. 

– Nagyon jó rendszer, és segít megtanítani a gyerekeknek, hogy az önkénteskedéssel a társadalommal szembeni kötelességüket teljesítik – mondja Karen.

Emellett hozzájárulhat a szülők boldogságához is. A Stony Brook és az Arizonai Állami Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az önkénteskedés csökkenti a stresszt, és olyan, jó érzést okozó hormonokat szabadít fel, mint az oxitocin és a progeszteron. 

Miután a dánoknak több mint 53 százaléka részt vesz valamiféle önkéntes munkában, csak úgy röpködnek a boldogsághormonok.

A folkeskole után a gyerekek vagy végeztek az iskolával, vagy folytathatják a tanulást további három évig a gymnasiumban, vagyis a középiskolában. Ennek végén a dán tanulók vizsgát tesznek, hogy továbbmehessenek a felsőoktatásba. Az érettségit hedonisztikus rituáléval ünnepelik: nyitott teherautókon – vagy mifelénk traktor vontatta pótkocsikon – furikáznak matrózsapkában, és minden osztálytárs házánál isznak egyet, míg a huszadik sör után ki nem dőlnek, nemegyszer a házunk előtt lévő tengerparton. Kedves jyllandi szülők, ha nem tudjátok, hol a gyerek, nézzetek körül Istenhátamögött Alsón.

Ezek a látókör-szélesítő tanulmányi élmények ingyenesek a dán és az EU-s állampolgároknak – és a tizennyolc évnél idősebb dánoknak havonta 906–5839 korona közötti összeget fizet az állam, hogy tanuljanak, attól függően, hány évesek és mit akarnak tanulni, otthon laknak-e vagy sem, és mekkora a szülők jövedelme.

– Szerintünk a tanulás minden ember joga, ezért nem szabad pénzt kérni érte – mondja Karen.

Tizennégy éves kortól tizennyolcig a dán tinik járhatnak efterskoléba is. Ez egy fizetős, bentlakásos iskola, ami a legtöbbször sportra, színjátszásra vagy képzőművészetre fókuszál. A dán gyerekek 15 százaléka magániskolába jár, habár Dániában a magániskola sem teljesen magán. A tandíj kétharmadát az állam fizeti, és elvárás, hogy az iskolák igazodjanak a nemzeti tanterv főbb alapelveihez.

Amint az egy jóléti államban várható, sok dán nem szívesen vásárol pénzért előnyöket a gyerekének. Ahogy az egyik ismerősöm fogalmazott, akinek a gyereke magániskolába jár:

– Egy kicsit ellenkezik Jante törvényével. Jylland apró játékvárosának, Billundnak is saját fizetős iskolája van 2013 óta, amikor is a Lego, a környék legnagyobb munkáltatója megalapította az első iskoláját. A Lego milliárdos tulajdonosa, Kjeld Kirk Kristiansen azért hozta létre az iskolát, hogy kiszolgálja a játékgyártó egyre több külföldi dolgozója közül azokat, akiknek a dán iskolarendszer már kicsit túl skandináv. A játékos tanuláson van a hangsúly (dán módra), de nemzetközi érettségivel kombinálva. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Orbán Viktor megosztotta, mit ajánl nyári olvasmányként

A hivatalos Facebook-oldalán egy fotón látható szerény ajánlás mindössze négy kötetre terjed ki, igaz, a nyárnak is mindjárt vége így augusztus derekán.

...
Beleolvasó

Új válasz egy ősi kérdésre: vajon hogyan gondolkodunk?

Hogyan ​gondolkodunk? A legkézenfekvőbb válasz szerint szavakkal. Őseink azonban nem beszéltek. A csecsemők sem tudnak még beszélni – ennek ellenére gondolkodnak. Olvass bele Barbara Tversky izgalmas könyvébe!

...
Beleolvasó

Milyen okok állnak az Y generáció kiégésének hátterében?

Mi áll a fiatal felnőttek kiégésének hátterében? Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című sikerkkönyve a milleniálok fásultságának okait kutatja. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

2000 oldalas aktája volt róla az FBI-nak, éjszaka írt, volt ifjúsági miniszter és egy darabig prédikátor is. Ismerd meg a Ha a Beale utca mesélni tudna szerzőjét.

...
Szórakozás

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Az év második felében is rengeteg adaptáció kerül a mozikba, streaming-csatornákra – most ezekből mutatunk meg párat, olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók.

...
Szórakozás

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni. A legújabb netflixes feldolgozásban Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Eszterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

...
Forgách Kinga

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

...
Balkányi Nóra

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!

...
Hírek

Nézz körül Benneték otthonában a BBC-s Büszkeség és balítéletből!

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

...
Szórakozás

Caitriona Balfe már a próbavideóján bizonyította, mekkorát alakít majd az Outlanderben

...
Szórakozás

Peter Jackson komolyan fontolgatta a hipnózist A Gyűrűk Ura után

...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.