Vajon tényleg a dánok a világ legboldogabb emberei? Egy könyv, amit Orbán Viktor is ajánl
Helen Russell
Egy év a világ legboldogabb országában - Hogyan éljünk dán módra
HVG Könyvek, 2020, 354 oldal
-

Helen Russell egy női magazin szerkesztőjeként dolgozik Londonban, és látszólag mindene megvan. A soha véget nem érő munka, a hosszú ingázás és a hiábavaló küzdelem a teherbe esésért azonban lassan felőrli. Amikor a férje állást kap Dánia vidéki részén, Helen meglepő felfedezést tesz: a véget nem érő telek, a pácolt hering és a mennyei péksütemények földje nem csak a statisztikák szerint a legboldogabb hely a világon. Helen elhatározza, hogy – az oktatástól és a gyerekneveléstől kezdve a dán konyhán, lakberendezésen át a téli depresszió leküzdéséig – egy év alatt kideríti a dán boldogság titkát. Szórakoztató és elgondolkodtató könyvéből megtudhatjuk, mit csinálnak jól (és mit rosszul) a dánok.

Helen Russell újságíró és a MarieClaire.co.uk volt szerkesztője. Jelenleg Dániában él és Skandináviával kapcsolatos témákban ír cikkeket a The Guardiannak, valamint állandó rovata van Dániáról a Telegraphban.

Helen Russell: Egy év a világ legboldogabb országában - Hogyan éljünk dán módra

A dán gyerekek hatéves koruktól az államilag finanszírozott folkeskoléba (szó szerint „népiskola”, állami iskola) járnak, ahová ugyanazzal a huszonvalahány gyerekkel fognak járni a következő tíz évben. A dánok úgy vélik, az, hogy az iskolás idejük zömét ugyanazokkal töltik, megnyugtató a gyerekeknek, és biztonságos, kiszámítható környezetben ismerkedhetnek

a dán oktatás fontosabb alappilléreivel: az egyenlőséggel és az önállósággal.

Ennek részeként a jyllandi gyerekek tanulnak állampolgári ismereteket, és ezzel kapcsolatban megkeres Legóember egyik kollégája, hogy tartsak előadást a lánya iskolájában. Abból az optimista felvetésből indultak ki, hogy mint „külföldi” és író, a) el tudok mondani egy összetett mondatot, és b) megvilágíthatom, milyennek tűnik Dánia a világ többi része előtt, így hát megtisztelve érzem magam, és elfogadom a felkérést.

Érdeklődve fedezem fel, hogy a dán tinik, akikkel találkozom, mind hihetetlenül magabiztosak és lazák. Keresztnevükön szólítják a tanárokat, és az órán minden adandó alkalommal hangosan közbeszólnak és vitatkoznak. Miután alaposan megizzasztanak, Karen Bjerg Petersen segítségét kérem az Aarhusi Egyetem oktatáskutatási tanszékéről, hogy még többet tudjak meg a dán megközelítésről.

– Mi gondolkozni és döntéseket hozni tanítjuk a gyerekeket, nem csak azért, hogy átmenjenek a vizsgákon – szögezi le rögtön. – Nálunk az oktatás a gyerek szociális és kognitív kompetenciáinak fejlesztéséről és a tapasztalatalapú tanulásról szól. Arra biztatjuk őket, hogy legyenek kritikusak a rendszerrel szemben. Azt is elmondja, hogy az oktatást és a demokráciát a II. világháború óta kötik össze.

– A gyerekeket kezdték arra biztatni, hogy gondolkozzanak, és szálljanak szembe a hatalommal, ha nem értenek egyet azzal, amit mondanak nekik. Dánia német megszállása után ez prioritássá vált, és a dánok tudatosan figyelnek erre. 

Mi olyan állampolgárokat akarunk, akik demokraták, és akiknek vannak saját ötleteik, ezért Dániában az önképzés fontos része a tanulásnak.

– Szóval Hitler arra késztette a dánokat, hogy tanítsák meg az iskolásaiknak megkérdőjelezni a hatalmat?

– Többé-kevésbé. 

A gyerekek önállóságának és önkifejezésének ez a hangsúlyossága a kívülálló számára túlságosan lazának tűnhet. Megmondom, milyen furcsa számomra, hogy a gyerekek nem viselnek egyenruhát, és a keresztnevükön szólítják a tanárokat. Az én gyerekkoromban, ha sikerült kiderítened egy tanár keresztnevét, az felért a Szent Grállal. Hatalmat adott. Megsúgtuk egymásnak, és csaknem hisztérikus röhögésben törtünk ki, megrészegültünk saját merészségünktől, és megnyugtatott a tudat, hogy Mrs. Plews, a háztartástan-tanárnőnk fele olyan ijesztő, mióta tudjuk, hogy a keresztneve Sue.

– A dán gyerekeknél is megtalálható ugyanez a tisztelet… vagy félelem… a tanáraik felé?

– Még mindig nagy a tisztelet – mondja Karen –, de az az elv, hogy egyenrangú vagy a tanároddal akkor is, ha gyerek vagy, akkor is, ha idősebb nálad. 

Lehet, hogy egy tanár nagy tudású, de a gyerekeknek is jár a tisztelet.

Ez a gondolat nagyon idegen egy volt zárdaiskolai növendék számára, ezért még emésztenem kell.

– Tehát a diákok és tanárok között nincs rangsor? 

– Így van. Jante törvénye itt is működik – mondja. – Mindenki egyenrangú, és senki sem jobb a másiknál.

Ugyanez igaz a diákokra és a szüleikre, és Karen elmondja, hogy Dániában egy vezérigazgató jó eséllyel ugyanabba az iskolába küldi a gyerekeit, mint egy bolti eladó vagy egy titkárnő. Ahogy ő fogalmaz: – Nem szeretünk felvágni. Nagyon gazdag társadalom vagyunk, ezért fontos, hogy ha kimegyünk a világba, a gyerekeink ne azt hajtogassák, hogy „Csináld azt, amit mi! Mi mindent tudunk!” Ehelyett a dán gyerekeknek azt a fajta toleranciát tanítják, amelyet még májusban ismertem meg. 

Az iskolai élet része a pénteki  hyggeidő, amire a gyerekek felváltva hoznak be sütit, és megbeszélnek minden lelki problémát.

– A két gyerekem például az iskolai zaklatásról beszélgetett a pénteki hyggén. A tanárnő nagyon higgadtan beszélt róla, világossá tette előttük, hogy mindenkinek jár a tisztelet, és mindenki egyenlő. Azt mondta a gyerekeknek: lehet, hogy nem kedvelsz mindenkit, akivel találkozol, de tiszteletben kell tartanod, hogy mások, mint te.

Heti egy vagy két óra kötelező testnevelés van, de a dán gyerekek elsősorban iskola után sportolnak, amikor a szülők önkéntes alapon különböző klubokat működtetnek az asztali tenisztől a táncig, a színháztól a futballig és a gimnasztikáig. Nyilvánvaló, hogy a dán klubőrület már gyerekkorban elkezdődik.

– A gyerekek sok mindent csinálhatnak iskola után, attól függ, mi érdekli a szülőket – meséli Karen. Megemlítem neki Amerikai Anyut, aki nappal marketingmenedzser, de esténként kézilabdát oktat, és egy író kollégát, aki gimnasztika segédedzőként is tevékenykedik. 

– Nagyon jó rendszer, és segít megtanítani a gyerekeknek, hogy az önkénteskedéssel a társadalommal szembeni kötelességüket teljesítik – mondja Karen.

Emellett hozzájárulhat a szülők boldogságához is. A Stony Brook és az Arizonai Állami Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az önkénteskedés csökkenti a stresszt, és olyan, jó érzést okozó hormonokat szabadít fel, mint az oxitocin és a progeszteron. 

Miután a dánoknak több mint 53 százaléka részt vesz valamiféle önkéntes munkában, csak úgy röpködnek a boldogsághormonok.

A folkeskole után a gyerekek vagy végeztek az iskolával, vagy folytathatják a tanulást további három évig a gymnasiumban, vagyis a középiskolában. Ennek végén a dán tanulók vizsgát tesznek, hogy továbbmehessenek a felsőoktatásba. Az érettségit hedonisztikus rituáléval ünnepelik: nyitott teherautókon – vagy mifelénk traktor vontatta pótkocsikon – furikáznak matrózsapkában, és minden osztálytárs házánál isznak egyet, míg a huszadik sör után ki nem dőlnek, nemegyszer a házunk előtt lévő tengerparton. Kedves jyllandi szülők, ha nem tudjátok, hol a gyerek, nézzetek körül Istenhátamögött Alsón.

Ezek a látókör-szélesítő tanulmányi élmények ingyenesek a dán és az EU-s állampolgároknak – és a tizennyolc évnél idősebb dánoknak havonta 906–5839 korona közötti összeget fizet az állam, hogy tanuljanak, attól függően, hány évesek és mit akarnak tanulni, otthon laknak-e vagy sem, és mekkora a szülők jövedelme.

– Szerintünk a tanulás minden ember joga, ezért nem szabad pénzt kérni érte – mondja Karen.

Tizennégy éves kortól tizennyolcig a dán tinik járhatnak efterskoléba is. Ez egy fizetős, bentlakásos iskola, ami a legtöbbször sportra, színjátszásra vagy képzőművészetre fókuszál. A dán gyerekek 15 százaléka magániskolába jár, habár Dániában a magániskola sem teljesen magán. A tandíj kétharmadát az állam fizeti, és elvárás, hogy az iskolák igazodjanak a nemzeti tanterv főbb alapelveihez.

Amint az egy jóléti államban várható, sok dán nem szívesen vásárol pénzért előnyöket a gyerekének. Ahogy az egyik ismerősöm fogalmazott, akinek a gyereke magániskolába jár:

– Egy kicsit ellenkezik Jante törvényével. Jylland apró játékvárosának, Billundnak is saját fizetős iskolája van 2013 óta, amikor is a Lego, a környék legnagyobb munkáltatója megalapította az első iskoláját. A Lego milliárdos tulajdonosa, Kjeld Kirk Kristiansen azért hozta létre az iskolát, hogy kiszolgálja a játékgyártó egyre több külföldi dolgozója közül azokat, akiknek a dán iskolarendszer már kicsit túl skandináv. A játékos tanuláson van a hangsúly (dán módra), de nemzetközi érettségivel kombinálva. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Orbán Viktor megosztotta, mit ajánl nyári olvasmányként

A hivatalos Facebook-oldalán egy fotón látható szerény ajánlás mindössze négy kötetre terjed ki, igaz, a nyárnak is mindjárt vége így augusztus derekán.

...
Beleolvasó

Új válasz egy ősi kérdésre: vajon hogyan gondolkodunk?

Hogyan ​gondolkodunk? A legkézenfekvőbb válasz szerint szavakkal. Őseink azonban nem beszéltek. A csecsemők sem tudnak még beszélni – ennek ellenére gondolkodnak. Olvass bele Barbara Tversky izgalmas könyvébe!

...
Beleolvasó

Milyen okok állnak az Y generáció kiégésének hátterében?

Mi áll a fiatal felnőttek kiégésének hátterében? Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című sikerkkönyve a milleniálok fásultságának okait kutatja. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.