Jürgen Matthäus történész egy 84 éves rejtélyt oldott meg az AI segítségével, ugyanis a holokauszt egyik legismertebb képén sikerült azonosítania az elkövetőt, osztotta meg a hírt a Der Spiegel. A kép eredetileg 1941-ben készült, viszont annak ellenére, hogy rengeteg könyvben szerepel, a közelmúltig ismeretlen volt, hogy hol és mikor készült, továbbá, hogy kiket ábrázol.
A kutatás szerint a kép eredetileg 1941. július 28-án készült a mai Ukrajna területén, a Kijevtől 150 kilométerre fekvő bredicsevi fellegvárban. Ez a nácik érkezését megelőzően több évszázadig a zsidó élet egyik legfontosabb központja volt. A kép már magát a mészárlást örökíti meg.
A rejtély megoldását a tettes egyik rokona segítette.
A hosszú kutatás
Matthäus a közelmúltig a washingtoni Holokauszt Múzeum kutatási osztályának vezetője volt, évek óta foglalkozik a kép felderítésével. A fénykép először 1961-ben Adolf Eichmann, a deportálások egyik fő szervezőjének bírósági eljárásakor került elő.
Akkor az United Press International hírügynökség adta közre a képet: azt írták, azon egy lengyel zsidó kivégzése látható egy német katona által, valahol Lengyelországban. A kép eredetileg 1945-ből származik egy felszabadított holokauszttáborból.
A kép Utolsó zsidó Vinniciában néven terjedt el, és idővel a holokauszt egyik leghíresebb képévé vált.
Matthäusnak úgy sikerült fényt derítenie az igazságra, hogy a képen látható katona egyik rokona jelentkezett, hogy szerinte a felesége nagybátyja szerepelhet rajta. A rokon az összehasonlításhoz képeket is adott az egykori katonáról. Matthäus egy kutatószervezethez fordult, akik több információval összevetve és a mesterséges intelligencia segítségével megállapították, hogy a képen valóban a nagybáty, Jakobus Onnen látható.
Onnen 1906-ban született és 25 évesen, Hitler hatalomra kerülése előtt lépett be az SA-ba, előtte francia, angol és testnevelő tanár volt. A képen látható áldozatok sajnos a mai napig nem ismertek.
A hírhez könyveket is ajánlunk.
Galló Olga: Tíz hónap Babilon
Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták, Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották, viszont útközben a mai Wroclaw városában sikerült megmenekülnie és elrejtőznie. 1945 februárja és májusa között viszont a szovjet hadsereg körülzárta és ostrom alá vette a várost 84 napig. Galló közel két évtizeddel később a város ostromát és a lágerben töltött napjait megörökíti naplójában, amit nagyon sokáig nem tudott kiadni.
A könyvet teljes, cenzúrázatlan változatában legutóbb a szerző unokája, Fullajtár Andrea segítségével kiadta a Magvető kiadó.
Részletet is osztottunk meg és a bemutatón is jártunk.
Danny Orbach: Szökevények - A náci zsoldosok története a hidegháború alatt
A második világháború vége után a győztes szövetséges hatalmak megfogadták, hogy minden náci katonát levadásznak és bíróság elé állítanak. A háborút követő években viszont feltűnően sok náci kém bukkant fel a világ különböző pontjain, legyen szó akár jugoszláv kikötőkről, egyiptomi vidéki klubokról vagy spanyol várakról.
A hidegháború alatt a hatalmak egyfajta lehetőséget láttak a náci kémekben, kusza befolyás- és információhálózat alakult ki a különböző titkosszolgálatok között.
Danny Orbach, az izraeli hírszerzés egykori tagja régi dokumentumok, Moszad-akták és államilag titkosított papírok alapján tárja fel az egykori náci szökevények történetét. A kötetből részletet osztottunk meg.
Fotó: Wikipédia
