A világ, ahogyan addig ismertük a 20. század közepén romba dőlt: a II. világháború, a Harmadik Birodalom, a holokauszt, a szovjet népirtások és a Japánra ledobott atombombák is egy olyan világot mutattak, amelyben az emberi kegyetlenség minden értelmet felülír. Ma is számtalan kérdésünk van, hogy mi miért fordult elő a történelemben. Sally Carson angol szerző már 1934-ben előre látta a náci fenyegetést, és figyelmeztetni is akart, de aztán elsüllyedt a történelem gördrében.
A Görbe kereszt a náci Németország kialakulását és megerősödését mutatja be egy család szemszögéből. Hogyan látta egy angol írónő a nácizmus kezdetét? Milyen volt a német fiatalok élete az 1930-as évek Bajorországában? És hogyan olvassunk egy népirtást sikeresen megjósoló művet?
Egy sok évre elfeledett alkotás
A Görbe kereszt Sally Carson legismertebb műve. A megjelenéskor komoly szakmai elismerésnek örvendett, de témája miatt cenzúrázták is, végül az utókor szinte teljesen elfelejtette. Egészen mostanáig, amikor újra kiadták, cenzúrázatlan változatban.
A történet a fiktív német Kluger családot követi, a fókuszban Lexa és zsidó szerelme, Moritz áll. Az aprólékosan építkező cselekményszál a család mindennapjaiba enged betekintést és nagyjából egy évet ölel fel. Ezalatt az idő alatt a náci párt egyre hatalmasabb, magához csalogatja a dolgozni és cselekedni kívánó fiatalokat, felvonulásokat szervez. Mindenki Hitler beszédeit ismételgeti. A férfi családtagok párttagok lesznek, katonák, majd tisztek. Közben a zsidóknak a jogai – köztük a Moritzé is – egyre inkább csorbulnak. Eleinte a munkájukat veszik el, később már a boltban sem szolgálják ki őket, végül pedig üldözik és megölik őket. Mindeközben pedig látszólag zavartalanul zajlik az élet, a fiatalok strandolnak, síelnek, barátságot és szerelmi kapcsolatok köttetnek. A párt pedig mintha az egyetlen út lenne a jövő felé:
„Úgy nőttél fel, hogy nem volt sok bizodalmad az ígéretekben, de nem lehetett örökké kételkedni.
Megérte kockáztatni, hiszen mindenütt látszottak az eredmények a maguk kézzelfogható valójában. Nem lehettél eléggé hálás a náci pártnak (…).
A Moritzért és saját magadért való aggódásod közepette, a szorongás közepette, amit a gondolat váltott ki, hogy egy ilyen hatalmas tüzet talán sosem lehet majd eloltani, nem tudtad ezt elfelejteni.”
A kötet játéka, hogy egyszerre szemlélteti a pártideológia hatását a társadalomra és a hétköznapi emberek banális egyszerűségét is. Eleinte felszabadító élmény a pártra szavazni, majd kényszer és kötelesség. Az erkölcsi konfliktus is ebből bomlik ki: hogyan képesek tömegek egyik napról a másikra másképp gondolkodni?
A Hitler ámokfutását előrevetítő Görbe kereszt hamarosan magyarul is érkezik.
Melodráma próféciára hangolva
Közép- és Nyugat-Európában nagyon sok mű született a holokauszt tapasztalatáról. Elég csak az idén 50 éves Sorstalanságra vagy a Könyves szerint a tavalyi év könyvére, a Mozgóképre gondolnunk (és akkor a láger irodalmat még nem is említettük). Rengetegszer tettük már fel azt a kérdést, hogy miként történhetett mindaz a szörnyűség, ami végbement Harmadik Birodalom alatt.
A Görbe kereszt egy kívülálló alkotása, amely szinte tökéletesen követi a görög tragédiák szerkezetét. Kevés helyszínen, kevés karakterrel, lineárisan bontakozik ki a történet, amiben a szerepek már a kezdetektől világosak: az erkölcsileg és etikailag rendíthetetlen főszereplő, az okos és tehetséges, de a körülmények miatt mártírrá váló szerelme, a családcentrikus és a náci ideológiának behódoló testvérek, és a múlt terhei miatt cinikussá vált öregek.
Röviden: itt csak az gonosz, sáros (és náci), akit a történet eleve annak szánt. Nincsenek árnyalatok, sem valódi erkölcsi tétek.
A kötet célja, hogy megmutassa, hogyan engedhette egy társadalom hatalomra jutni Hitlert. Viszont a történet közepén kibontakozó szerelmi szál száműzi mindazt, ami miatt formabontóvá vagy prófétikussá válhatna a mű. Látjuk, hogy a munkanélküliség miatt a fiatalok a pártot választják, és megértjük, hogy az I. világháború miatt apátiába süllyedt felnőttek mellett az új generáció tettrekész. Viszont ezeken túl nem kerülünk közelebb ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk a nácik kegyetlenségére. Valójában egy halálra ítélt szerelemről szóló történettel van dolgunk, amiben a náci ideológia csak ürügyként szolgál.
Párhuzamként érdemes megemlíti Hans Fallada Mi lesz veled emberke? című kötetét, ami a weimari Németország társadalmát mutatja be egy gazdasági (és társadalmi) válság közepén.
Itt ugyan még nincsenek nácik, de tökéletesen megértjük belőle, hogyan tudhatott Hitler hatalomra kerülni.
Igaz, Falladának mindenképp előnyére vált, hogy ő nem kívülállóként írt minderről: belülről ismerte a német társadalmat.
Hogyan olvassunk egy regényt, ami megjósolta a lehetetlent?
A Görbe kereszt tehát bár sokkal inkább emlékeztet egy klasszikus, romantikus angol regényhez, amiben az elbeszélő túlságosan szorosan tartja az olvasó kezét és a fordulatokat előre sejtjük, de a regény fontos kérdéssel szembesít.
Mégpedig azzal, hogy észrevesszük-e, amikor már nincs visszaút, amikor egy autoriter rendszert tartunk hatalmon, ami mások elnyomásából kovácsol politikai hasznot.
Ugyanis a nagy pusztítások és tragédiák előtt mindig van egy pont, amikor még minden visszafordítható vagy legalábbis annak látszik.
Fotó: Wikipédia
