Egyelőre a kritikusoknak is fejtörést okoz, hogy Werner Herzog csak tréfának, polgárpukkásztásnak szánta vagy valóban komolyan gondolta az új könyvét, ami az AI-ról és a palermói malacokról egyaránt beszél.
Hamis Nérók és parókák
A 83 éves Herzog most megjelent The Future of Truth című, hetedik könyve a The Guardian kritikusa szerint épp olyan különös és megbabonázó, mint a filmjei. A kötet lerúgja magáról a szokásos elképzeléseket és konvenciókat a felépítésében, narratív ívében, a valóság és képzelet összemosásában. Ironikus módon, hiszen épp az igazság a központi kérdése.
A kötetben Herzog aktuális témákat is felhoz, mint a mesterséges intelligenica, az álhírek vagy a technológia térnyerése.
11 rövidke fejezetben tárgyalja a tények, az igazság és a 21. századi igazság fogalmai közötti kapcsolatot, majd az egész történelemből hoz példákat állításai alátámasztására. Az álhírek például már az ókorban is terjedtek, amire a Nero halála után magukat a császárnak kiadó imposztorokat hozza fel példaként. Őket pedig a következő lépésben már az Elvis-imitátorokhoz hasonlítja.
Herzog erős állításokat fogalmaz meg változatos témákban. Kifejti, hogy megveti a cinéma vérité-t, mert szerinte nem megvilágítja, hanem elhomályosítja az igazságot. Illetve kijelenti, hogy inkább meghal, mint hogy parókát viseljen.
Az igazság a malacon túl
A kötetnek két fő gondolatát sikerült kibogarásznia a kritikusnak: az igazság keresése fontosabb, mint a megtalálása, maga a kutatás közelebb visz az igazsághoz. A másik pedig, hogy a puszta tények csupán unalmas, „könyvelőknek szóló igazság” feltárására alkalmasak. Ez azonban nem olyan hasznos, mint az „eksztatikus igazság”, amelyet azáltal érhetünk el, ha segítünk az embereknek megérteni, hogy mi folyik az életben.
Ez utóbbit sajátos hasonlatokkal segíti, a más bolygók meghódítására induló űrhajósokat például egy Palermo csatornáiban élő malacról szóló legendával illusztrálta.
A könyvben kifejtett nézetei többségében ismerősek lesznek a korábbi munkáiból, interjúiból. Az újdonságot az AI-ról szóló részek jelentik. A deepfake szerinte azért veszélyes, mert míg a régebbi formátumok esetében az intelligens elme képes megkülönböztetni a hamisat a valóditól, az AI olyan új és erős, hogy annál ez a képességünk nem működik.
Herzog elutasítja, hogy könyvét önsegítő kötetként vagy az igazság természetéről szóló filozófiai munkaként kezeljék.
Bár ad tanácsot az olvasóknak, mégpedig: fejlessze a kritikai érzékét, sétáljon és olvasson sokat!
A 128 oldalas kötet október 16-án jelenik meg angolul. A magyar kiadásról egyelőre nincs információnk, de a szerző korábbi könyvei a 21. század Kiadó gondozásában jelentek meg.
Nyitókép: Penguin books, Wikipedia