Kvantumtechnológiai kutatásokért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat
chk

Kvantumtechnológiai kutatásokért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat

Idén egy brit, egy francia és egy amerikai tudós kapja a fizikai Nobel-díjat. Kutatásaik lehetőséget teremtettek a következő generációs kvantumtechnológia fejlesztésére.

A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat. A díjazottak kísérletei bebizonyították, hogy a kvantummechanikai tulajdonságok makroszkopikus méretben is konkrétan megmutatkozhatnak.

Az elismerést az alábbi témában kapták: „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben”, jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden Stockholmban.

Az Egyesült Államokban dolgozó három tudós eredményei lehetőséget teremtettek a következő generációs kvantumtechnológia fejlesztésére, beleértve a kvantumkriptográfiát, a kvantumszámítógépeket és a kvantumérzékelőket.

A kitüntetés 11 millió svéd koronával (388 millió forinttal) jár, amelyet a tudósok között egyenlő arányban osztanak fel. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Két könyvet ajánlunk a hírhez.

Mike Barfield: Nyomozás a fizika titkai után 

Mike Barfield 
Nyomozás a fizikia titkai után 
Scolar, 2025
-

Végső soron mindent a fizika törvényei szabályoznak. A világ működését irányító törvényszerűségek megismerésének eszköze a fizika tudománya.

A könyv szemléletes magyarázatokkal és egyszerű kísérletekkel segít megérteni e törvényszerűségeket, felfedezésük történetét pedig vicces képregények formájában ismerteti. A fizika és alapkérdéseit és törvényeit sorra vevő kötet kicsiknek és nagyoknak is érdekes és szórakoztató olvasmány, egyben remek kiegészítője az általános iskolai tananyagnak.

Hannah Fry: Emberek és gépek

hannah fry
Emberek és gépek
Ford. Dembinszky Zsófia, HVG, 2021, 264 oldal

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést.

De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Hannah Fry matematikus ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.

(MTI)

Nyitókép. Nobel Prize, Facebook