Zelda Williams, a 2014-ben elhunyt Robin Williams lánya felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az édesapjáról számos olyan videó kering az interneten, amelyeket halála után, az AI segítségével készítettek. A színésznőként és rendezőként is ismert nő arra kérte az embereket az Instagram-sztorijában, hogy ne küldjenek neki több ilyen videót.
„Ne hidd, hogy látni akarom vagy meg fogom érteni, mert nem így van és nem is fogom… De kérlek, ha van benned egy csepp tisztesség, akkor ne tedd ezt vele, velem, sőt mindenkivel, pont. Ez hülyeség, idő- és energiapazarlás, és hidd el, ez NEM az, amit ő akarna” – írta.
Hozzátette, hogy az őrületbe kergeti, hogy a valódi emberek örökségét leegyszerűsítik arra, hogy „ez nagyjából úgy néz ki és hangzik, mint ők, szóval ez elég”, csak azért, hogy mások szörnyű TikTok-szemetet gyárthassanak belőlük.
„Ti nem művészetet hoztok létre, hanem undorító, túlfeldolgozott hotdogokat készítetek emberek életéből, művészetéből, zenéjéből, lenyomjátok ezeket mások torkán, remélve, hogy lájkokat kaptok mindezért. Undorító.
És az ég szerelmére, ne nevezzétek ezt »jövőnek«, az AI csak újrahasznosítja és visszaköpi a múltat, hogy újra elfogyasszák.”
Williams nem először szólalt fel ez ellen a jelenség ellen: már 2023-ban is „iszonyatos Frankenstein-szörnynek” nevezte a mesterséges intelligencia által létrehozott képmásokat, és elmondta, mélyen megrázta, amikor először meghallotta édesapja AI-generált hangját.
Egy szélesebb trend része
A Robin Williamsről készült deepfake-videók egy szélesebb körű trend részét képezik, amelynek középpontjában az AI slop áll – szórakoztatás céljából létrehozott, alacsony minőségű tartalom –, amelyet a szabadon használható generatív AI-alkalmazások gyors növekedése táplál. A TikTokon nemrég megjelent több Robin Williams-videó az OpenAI új videógeneráló alkalmazásával, a Sora 2-vel készült.
Az OpenAI a Guardian megkeresésére elmondta, hogy a tartalomtulajdonosok egy űrlap segítségével jelezhetik, ha a szerzői jogok megsértését tapasztalják: „Együttműködünk a jogtulajdonosokkal, hogy kérésükre letiltsuk a Sora szereplőit, és reagáljunk a eltávolítási kérelmekre.”
Három könyvet ajánlunk a mesterséges intelligencia témájában.
Yuval Noah Harari: Nexus – Az információs hálózatok rövid története a kőkorszaktól az MI-ig
A 21. században a mesterséges intelligencia válhat a hazugságok új hálózatának középpontjává, és azt is megakadályozhatja, hogy a jövő nemzedékei akár csak megkíséreljék leleplezni hazugságait és fikcióit. A történelem azonban nincs előre megírva, és a technológia fejlődése is tőlünk függ:
ha tájékozottak vagyunk, és jól döntünk, elkerülhetjük a legrosszabb végkifejleteket.
Ha ugyanis nem tudnánk változtatni a jövőn, akkor mi értelme volna egyáltalán beszélni róla? Erről ír Yuval Noah Harari történész a kötetben, amibe itt bele is olvashatsz.
Toby Walsh: A mesterséges intelligencia legrövidebb története
A mesterséges intelligencia váratlanul, szinte egyik napról a másikra vált a mindennapjaink meghatározó részévé, és úgy látszik, nem is tűnik el egyhamar. Viszont az AI jelenlegi állapotát hosszas matematikai, logikai és technikai fejlődés előzte meg. Hogyan néztek ki az első gépek? Hogyan működtek az első robotok? Toby Walhs brit informatikus, a University of New South Wales AI intézetének fő kutatójának átfogó könyve, A mesterséges intelligencia legrövidebb története közérthető és szórakoztató módon mutatja be a mesterséges intelligencia kialakulásának történetét.
Ethan Mollick: Társintelligencia
A mesterséges intelligencia bizonyos munkákat és területeket át fog venni az embertől, vagy éppen kiegészítésként, segítéségként vesz majd részt benne. Ez szinte biztosan mondható. Pont ezért fontos, hogy megértsük, hogyan tudjuk használni, hogy tudunk együtt dolgozni és gondolkodni a gépiesített intelligenciával.
Ethan Mollick hétköznapi példákon keresztül szemlélteti, milyen változásokat hozhat az AI az oktatásban és a gazdaságban, közben pedig arra buzdít minket, hogy ne vetélytársként, hanem munkatársként tekintsük rá.
Nem kell minden sci-fi lázálmot készpénznek venni, gondolkodhatunk úgy is a jövőről, ahol a gép és az ember egy közös egységet alkot, és a mesterséges intelligencia az emberi fejlődés eszközeként van jelen. Mollick optimista könyve mindenképp erre sarkall minket.
Nyitókép: Wikipedia