Tompa Andrea: A nők jobban ki tudják fejezni a fájdalmukat, amikor az életükről mesélnek

Tompa Andrea: A nők jobban ki tudják fejezni a fájdalmukat, amikor az életükről mesélnek

Az augusztusban megrendezett zalai Margófeszt második napjának vendége volt Tompa Andrea, aki Valuska Lászlóval beszélgetett az idén megjelent, Sokszor nem halunk meg című regényéről, történelemről, családi emlékezetről, névadásról és felejtésről.

ko | 2023. szeptember 07. |

A beszélgetésben felelevenítették a könyv nyitóképét, melyből a egész történet kibontakozik: egy aggódó nő bebugyolált csecsemőt visz az utcán, ami tulajdonképpen egy mentőakció, hiszen az 1944-ben a kolozsvári gettóba zárt anya a cselédre bízza a gyermekét.

A csecsemők fenyegetettsége ősi toposz a kultúrában, mondta Tompa, mint ahogy azt is, hogy az irodalom mindig a kicsi, az érzékelhető felől indul, úgy, hogy abból a nagy perspektíva is láthatóvá váljon. Szó esett még a nevekről, a név és a identitáskeresés összefüggéseiről, a családi emlékezetről és a felejtésről is. A regényben a szerző azoknak kívánt emléket állítani,

"akiknek egyetlen adatuk van a világon, hogy megszülettek"

- és semmi más nyomuk nem maradt. Elmondta azt is, hogy különleges élmény volt a főhőst alkotó szerepben látni, és azt is, hogy a nők jobban ki tudják fejezni a fájdalmukat, amikor az életükről beszélnek.

tompa andrea
Sokszor nem halunk meg
Jelenkor, 2023, 588 oldal
Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg könyv

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz

A Sokszor nem halunk meg három nagy szakaszban meséli el a csecsemő, a kamasz és a felnőtt Nagy Matild történetét, aki egész életében – gyerekként, iskolásként és színésznőként is – azokat a fogódzókat keresi, amelyek segítségével megtalálhatja saját magát. Tompa Andreával az emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is beszélgettünk.

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

Sorsok és nyelvek fonódnak össze Tompa Andrea új regényének lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. Ez a hét könyve.

...

Mikor publikálták először Tompa Andreát?

Tompa Andrea a hétvégén a Facebookon mutatta meg azt a levelet, amelyet kisiskolásként vetett papírra, és amelyből kiderül, hogy a tanítója már akkor be akarta küldeni az egyik fogalmazását egy lapnak.

...

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!

Felültünk az Ithaka IC-re, hogy Ulysses és a szabadság nyomába eredjünk

Felültünk az Ithaka IC-re, hogy Ulysses és a szabadság nyomába eredjünk

Szabadság, irodalom, közösség és tomboló nyár – röviden így lehetne összefoglalni a Bloomsday Fesztiválon begyűjtött élményeket.

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Az utolsó nagy felfedezés az óceánok mélyére visz – 5 érdekesség David Attenborough Óceán című könyvéből

Kiemeltek
...

Fehér Renátó: Nem vagyok jó irodalom

Most elolvashatod, hogyan emlékezett meg Fehér Renátó James Joyce csillagos egéről.

...

Ki lesz 2025 legjobb elsőkönyvese? – eddig lehet nevezni a 11. Margó-díjra

A győztes az elismerés mellé egymillió forintot kap, valamint a Bookline 15 millió forint értékű médiakampánnyal segíti a könyv népszerűsítését.

...

Kiss Tibor Noé: Szeretni lehet, de felejteni nem

Kiss Tibor Noét kérdeztük honvágyról, személyességről és erőszakról, de nem kerültük ki a transzneműség témáját sem. Interjú.