Podcast tompa andrea jelenkor kiadó margófeszt margófeszt2023

Tompa Andrea: A nők jobban ki tudják fejezni a fájdalmukat, amikor az életükről mesélnek

Az augusztusban megrendezett zalai Margófeszt második napjának vendége volt Tompa Andrea, aki Valuska Lászlóval beszélgetett az idén megjelent, Sokszor nem halunk meg című regényéről, történelemről, családi emlékezetről, névadásról és felejtésről.

A beszélgetésben felelevenítették a könyv nyitóképét, melyből a egész történet kibontakozik: egy aggódó nő bebugyolált csecsemőt visz az utcán, ami tulajdonképpen egy mentőakció, hiszen az 1944-ben a kolozsvári gettóba zárt anya a cselédre bízza a gyermekét.

A csecsemők fenyegetettsége ősi toposz a kultúrában, mondta Tompa, mint ahogy azt is, hogy az irodalom mindig a kicsi, az érzékelhető felől indul, úgy, hogy abból a nagy perspektíva is láthatóvá váljon. Szó esett még a nevekről, a név és a identitáskeresés összefüggéseiről, a családi emlékezetről és a felejtésről is. A regényben a szerző azoknak kívánt emléket állítani,

"akiknek egyetlen adatuk van a világon, hogy megszülettek"

- és semmi más nyomuk nem maradt. Elmondta azt is, hogy különleges élmény volt a főhőst alkotó szerepben látni, és azt is, hogy a nők jobban ki tudják fejezni a fájdalmukat, amikor az életükről beszélnek.

tompa andrea

Sokszor nem halunk meg

Jelenkor, 2023, 588 oldal

Megveszem

Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg könyv

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz

A Sokszor nem halunk meg három nagy szakaszban meséli el a csecsemő, a kamasz és a felnőtt Nagy Matild történetét, aki egész életében – gyerekként, iskolásként és színésznőként is – azokat a fogódzókat keresi, amelyek segítségével megtalálhatja saját magát. Tompa Andreával az emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is beszélgettünk.

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

Sorsok és nyelvek fonódnak össze Tompa Andrea új regényének lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. Ez a hét könyve.

Mikor publikálták először Tompa Andreát?

Tompa Andrea a hétvégén a Facebookon mutatta meg azt a levelet, amelyet kisiskolásként vetett papírra, és amelyből kiderül, hogy a tanítója már akkor be akarta küldeni az egyik fogalmazását egy lapnak.

Podcast

Még több podcast

„Az életre szóló szerelem nem biztos, hogy kapcsolatként is működik” – László Viktória a TBR podcastben

Zilahi Anna: Kimozdulni abból a meggyőződésből, hogy az ember a világ közepe

Orvos-Tóth Noémi: Még mindig azt sulykoljuk a lányokba, hogy a női lét maga a szenvedés

Akinek nem kellett marketing, hogy befusson – Kicsoda Taylor Jenkins Reid sztárszerző?

Hollywoodi csillogás, összetett női hősök és a BookTok ereje: ez lenne a titok?

Szerzőink

Borbély Zsuzsa

Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti

Széles-Horváth Anna

Mi köze Bob Marley halálának az orvostudomány vakfoltjaihoz?

Kiemeltek

Illendő-e előnyt keresni a tragédiában? Singer Magdolnával a poszttraumás növekedésről

„Az ember megküzdő képessége csodálatra méltó, bárhogyan is éri el a megbékélést” – interjú Singer Magdolna íróval, gyásztanácsadóval.

Szécsi Noémi: Az anyák nem kuriózumok többé a művészetben

Miért kellett választaniuk a nőknek az anyaság és művészet között? Szécsi Noémi művészettörténeti esszéjéből kiderül.

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Új rokon

Egy távoli amerikai rokon él-hal a magyar konyháért, egy rosszul átsütött fánk mégis mindent megváltoztat. A Kovács ikrek tárcasorozatának első része.