Podcast tompa andrea jelenkor kiadó margófeszt margófeszt2023

Tompa Andrea: A nők jobban ki tudják fejezni a fájdalmukat, amikor az életükről mesélnek

Az augusztusban megrendezett zalai Margófeszt második napjának vendége volt Tompa Andrea, aki Valuska Lászlóval beszélgetett az idén megjelent, Sokszor nem halunk meg című regényéről, történelemről, családi emlékezetről, névadásról és felejtésről.

A beszélgetésben felelevenítették a könyv nyitóképét, melyből a egész történet kibontakozik: egy aggódó nő bebugyolált csecsemőt visz az utcán, ami tulajdonképpen egy mentőakció, hiszen az 1944-ben a kolozsvári gettóba zárt anya a cselédre bízza a gyermekét.

A csecsemők fenyegetettsége ősi toposz a kultúrában, mondta Tompa, mint ahogy azt is, hogy az irodalom mindig a kicsi, az érzékelhető felől indul, úgy, hogy abból a nagy perspektíva is láthatóvá váljon. Szó esett még a nevekről, a név és a identitáskeresés összefüggéseiről, a családi emlékezetről és a felejtésről is. A regényben a szerző azoknak kívánt emléket állítani,

"akiknek egyetlen adatuk van a világon, hogy megszülettek"

- és semmi más nyomuk nem maradt. Elmondta azt is, hogy különleges élmény volt a főhőst alkotó szerepben látni, és azt is, hogy a nők jobban ki tudják fejezni a fájdalmukat, amikor az életükről beszélnek.

tompa andrea

Sokszor nem halunk meg

Jelenkor, 2023, 588 oldal

Megveszem

Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg könyv

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz

A Sokszor nem halunk meg három nagy szakaszban meséli el a csecsemő, a kamasz és a felnőtt Nagy Matild történetét, aki egész életében – gyerekként, iskolásként és színésznőként is – azokat a fogódzókat keresi, amelyek segítségével megtalálhatja saját magát. Tompa Andreával az emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is beszélgettünk.

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

Sorsok és nyelvek fonódnak össze Tompa Andrea új regényének lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. Ez a hét könyve.

Mikor publikálták először Tompa Andreát?

Tompa Andrea a hétvégén a Facebookon mutatta meg azt a levelet, amelyet kisiskolásként vetett papírra, és amelyből kiderül, hogy a tanítója már akkor be akarta küldeni az egyik fogalmazását egy lapnak.

Podcast

Még több podcast

Puskás Panni: Az első novellámat remegve küldtem el az Élet és Irodalomnak

Ismernünk kell a Földet, hogy változtatni tudjunk – a Zöld könyv podcast könyvajánlója

Ezeket te is megteheted a Föld védelméért – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

A feminista író, akit a fasiszták el akartak törölni, Elena Ferrante pedig újra felfedezte

Alba de Céspedes a 20. századi olasz irodalom egyik kiemelkedő alakja: küzdött a fasizmus ellen, baloldali és feminista nézeteit írásaiban sem titkolta. Börtönbe zárták, bestseller könyvét betiltották, ma pedig talán népszerűbb, mint valaha – ez pedig részben Elena Ferrante érdeme.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander

A 18. századi „olvasási járvány”, ami öngyilkosságokhoz vezetett

A spiritualitás fogja megoldani az ökológiai válságot? – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

Borbély Zsuzsa

Egy Jókai-regényben független nő nem lehet boldog

Kiemeltek

Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?

A gyerekkorról nemcsak nosztalgikusan, hanem őszintén is lehet beszélni. Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötete a hét könyve.

„A halál nem fájhat ennyire” – Totth Benedek írása egy még el nem készült regényből

Olvasd el a részletet, ami a Könyves magazin nyomtatott különszámában jelent meg először.

Petőfi és Szendrey Júlia szerelme: miért választja egy finom úri kisasszony a szegény költőt?

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy már mindent megírtak Petőfi Sándorról és Szendrey Júliáról, pedig Gyimesi Emese kötete teljesen más fényben mutatja meg ezt a kapcsolatot.