Ishiguro eltemetett óriásáról Guillermo Del Toro forgat animációs filmet

Ishiguro eltemetett óriásáról Guillermo Del Toro forgat animációs filmet

sa | 2023. március 01. |
Kazuo Ishiguro
Az eltemetett óriás
Ford. Falcsik Mari, Európa, 2018, 542 oldal
-

A nagy kritikai sikert aratott Pinocchio után Guillermo Del Toro visszatér az animációhoz, és a Nobel-díjas Kazuo Ishiguro 2015-ös regényét, Az eltemetett óriást dolgozza fel. A Deadline nyomán a Tor azt írja, hogy a Del Toro a Netflixnek készít stop-motion animációt a ShadowMachine animációs és produkciós céggel. A rendező a film producere és Dennis Kelly mellett társírója is lesz.

Stop-motion animáció

Ez egy olyan animációs eljárás, amikor a látottakat képkockánként rögzítik, és utána a kockákat mozgóképpé dolgozzák össze. A hagyományos filmfelvétellel szemben nem az események valós idejében történik a rögzítés (tehát nem például mozgó bábokat filmeznek le), hanem állóképek fotóit fűzik egymás után. A számítógépes technológia mostani fejlettsége előtt így készült a legtöbb animációs film, de ma is láthatunk különleges darabokat. Így készült például A halott menyasszony, a Coraline és a titkos ajtó, Frankenweenie - Ebcsont beforr vagy a Kubo és a varázshúrok is.

Del Toro a Deadline-nak azt nyilatkozta, hogy azért választották a stop-motion technikát, mert azzal összetett történeteket mondhatnak el és határok nélküli világokat építhetnek.

Az eltemetett óriásban egy idős házaspár, Axl és Beatrice történetét ismerjük meg, akik az Arthur király utáni Angliában bolyonganak. Ezen a földön mindenki elveszítette a hosszú távú memóriáját, így a házaspár is úgy indul meglátogatni a fiukat egy közeli településen, hogy nem tudják könnyen felidézni az arcvonásait. Az út során aztán sokféle emberrel találkoznak és többféle kihívással kell szembenézniük. A regény a hét könyve volt nálunk, cikkünket itt olvashatod róla.

Sárkányok, ogrék és koboldok lakják az amnéziás Britanniát
Tovább olvasok

A bemutató dátumáról még nincs hír, de mivel a stop-motion technika sok munkával jár, várhatóan még évek telnek el, mire láthatjuk a filmet.
Közben várható egy másik Ishiguro-feldolgozás is: a Ne engedj el… című regényéből ezúttal sorozatot készítenek. A könyv egy bentlakásos, sajátos szabályokkal működő iskolában játszódik, amelynek diákjai tudják, hogy különlegesek – ám, hogy miben, azt csak évekkel később értik meg. A regény 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé.

Kazuo Ishiguro szerint a mesterséges intelligencia újfajta irodalmat hozhat el

A Nobel-díjas írónak nemrég jelent meg angolul új regénye, a Klara and the Sun, amelynek narrátora egy robot. Egy interjúban azt mondta a mesterséges intelligenciáról, hogy az akár meg is újíthatja majd az irodalmat. 

Tovább olvasok

Kazuo Ishiguro legutóbbi regénye, a Klara és a Nap 2021-ben 10. volt az év könyve listánkon. A regényről, amit Barack Obama is felvett a nyári olvasmánylistájára, Steven Spielberg pedig megvásárolta a megfilmesítési jogait, akkor azt írtuk: "Falcsik Mari fordításában olvasható regény olyan, mintha disztópia lenne, de valójában nem az, mert a technológia, a mesterséges intelligencia vagy a robotizáció a hétköznapi életünk része, ahogy azt sem kell részletezni, hogy változtatta meg a személyközi kommunikációt a technológia folyamatos változása. Ishiguro Klaraja rajongja a Napot, minden apró részletet megfigyel, nyitottan fordul a világhoz, hiszen majdnem a nulláról tanulja azt, csupán egy alap adatmennyiséget programoztak be neki korábban. A technika világában fontos kérdés, hogy mi tesz valamit vagy valakit emberivé, hogyan viszonyulunk az emlékekhez, ha azok egyébként egy tabletről letölthetőek."

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Sorozat készül Kazuo Ishiguro regényéből

Jó tíz évvel a Ne engedj el… filmes feldolgozása után most sorozat készül a Nobel-díjas író regényéből.

...
Hírek

Barack Obama Franzent és Ishigurót is olvasott 2021-ben

Már hagyománynak számít, hogy az év utolsó napjaiban Barack Obama megosztja, mik voltak számára a legmeghatározóbb könyvek. 

...
Hírek

Kazuo Ishiguro szerint a mesterséges intelligencia újfajta irodalmat hozhat el

A Nobel-díjas írónak nemrég jelent meg angolul új regénye, a Klara and the Sun, amelynek narrátora egy robot. 

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

Polc

Bevezetés a városi magány mesterségébe

...

A totális diktatúra receptje: a biztonságra hivatkozva építsd le a szabadságot

...

Ukrajnában a költészet ott kezdődik, ahol a szókincs véget ér

...

A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket

...
ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

...
Gyerekirodalom

Mi köze van Petőfinek Sherlockhoz, és mit keres Szendrey Júlia a forradalom élén?

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.