Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

ld | 2022. szeptember 06. |

Az elmúlt évszázadok során Mary Shelley Frankensteinje olyan zavaros teremtésmítoszt szült, mint amilyen a szerző saját szörnyetege: a könyv szerzőségéről tudományos viták folytak, amelyeket a mélyen gyökerező szexizmus (tudniillik, hogy egy 18 éves lány biztosan nem írhatott volna ilyen könyvet!) és Shelley társasága - “nagy költő” útitársai: Percy Shelley és Lord Byron - ösztönzött. Amit azonban néha figyelmen kívül hagynak, az a körülmények bizarr együttállása. Ez késztette ugyanis arra Mary-t, hogy tollat ragadjon. Vulkánkitörések, lappangó vágyak, túlságosan ambiciózus kirándulás és gátlástalan kiadók ütköztek össze abban a történetben, ami az irodalomtörténet legtermékenyebb - és legszerencsétlenebb - vakációja lett.  

Két nagy formátumú költő útnak indult, és a kalandnak köszönhetően az irodalom két legmaradandóbb karaktere született meg, amelyek közül egyiket sem ők alkották. 

A nyaralásra Mary shelley így emlékszik vissza a Frankenstein előszavában:

“1816 nyarát Genf környékén töltöttem. Az évszak hideg volt és esős, esténként körülültük a lángoló fahasábokat, és német kísértethistóriákkal szórakoztunk, mert véletlenül épp azok kerültek a kezünk ügyébe. E mesék fölkeltették bennünk a játékos utánozhatnékot. Két barátunk (egyikük tollából a közönség szívesen fogadna bármi mesét, mint akármit, amit én valaha is írni remélhetek) és jómagam megállapodtunk, ki-ki megír egy-egy, természetfölötti jelenségeken alapuló történetet.

Az idő azonban váratlanul jóra fordult, és az én két barátom magamra hagyott, elutazott az Alpokba, s a csodálatos tájon teljesen kiment a fejükből még az emléke is minden kísértetlátomásnak. 

Az alábbi mese az egyetlen, amely elkészült a három közül.”

A “két barát” a két költő, Lord Byron és Percy Shelley, Mary élettársa voltak. Az utazó társaságot pedig egy páva, egy majom és egy kutya egészítette ki. Jelen volt még Claire Clairemont, Mary mostohahúga, aki nagyon szerette volna újraéleszteni a Byronhoz fűződő románcát; valamint egy Polidori nevű orvos, aki Byront kísérte. (Nem mellesleg azért, hogy egy kiadó megbízásából szaftos bulvárregényt írjon a nyaralásból a költő tudta nélkül.) Megérkezésük után Shelley és Byron a kezdeti kínos helyzetet leküzdve gyorsan költői barátságot alakítottak ki, és szegény Mary-t teljesen figyelmen kívül hagyták.  

Az időjárás azonban nem kedvezett a nyaralóknak. Az előző évben az indonéziai Tambora vulkán kitört, és olyan hamufelhőt hozott létre, amely eltörpült a két évszázaddal későbbi Eyjafjallajokull nyaralást pusztító törmelékei mellett. A Tambora hamufelhője gyakorlatilag ellopta Észak-Európa nyarát - egy 1816. júliusi genfi időjárásjelentés szerint "a tölgyfáknak még egyetlen levelük sincs" -, és június közepén kezdődtek az igazán borzalmas előrejelzések. Mary felidézte a "szinte örökös esőt", amelyet hatalmas zivatarok szakítottak meg. A borongás állandósult.

A vidám csapat kénytelen volt a kristálytiszta hegyi tájat egy nappalira cserélni Byron villájában.

Az idő eltöltésére rengeteg bort és laudánumot - folyékony ópiumot - fogyasztottak, és az általános delíriumérzet fokozására hátborzongató verseket kezdtek el hangosan felolvasni egymásnak.

"Néhány németből franciára fordított kísértettörténet-kötet került a kezünkbe" - jegyezte fel 15 évvel később Mary. Ez mámorító kombinációnak bizonyult: Percy Shelley végül sikoltozva távozott a szobából, miután azt hallucinálta, hogy Mary mellbimbói démoni szemekké változtak. 

Ennek ellenére a tréfálkozás folytatódott. Byron kihívás elé állította barátait: írjanak egy saját szellemtörténetet. A megmérettetés váratlan eredményt hozott: Byron, aki vitathatatlanul a legképzettebb és legelismertebb író volt a csapatból, egy meglehetősen gyenge vámpírtörténettel rukkolt elő. Percy Shelley, a szintén érdemes költő, gyorsan feladta a feladatot, miután belekezdett egy gyermekkorán alapuló történetbe. A velük utazó doktornak sikerült kreatív írói képességeit kamatoztatnia, amikor megidézte "A vámpír" című történetet, amely később Bram Stokert ihlette Drakula megalkotására. Polidori főszereplője, a vérszívó, nőcsábász Lord Ruthven figyelemre méltó hasonlóságot mutat Byronnal.

Mégis Mary alkotása lett az, amelyről az utazás a leghíresebb. A tudományos-fantasztikus irodalom eredőjének tekinthető Frankenstein-figura tehát méltóan gótikus körülmények között keletkezett. Miután végighallgatta Shelleyt és Byront, akik azt boncolgatták, hogy vajon a holttestek megelevenedhetnek-e, Marynek - talán nem meglepő módon - nyugtalan éjszakája volt. Naplóit egyesek úgy értelmezik, hogy álmatlanságban szenvedett, mások rémálmokat látott, amelyekben "egy ember förtelmes fantáziáját látta kinyújtózva, majd valamilyen erős motor működésére az élet jelei mutatkoztak". Bármelyik esetről is legyen szó, a következő viharos éjszakára már volt egy története, amelyet felolvasott a csoportnak:

"Egy sivár novemberi éjszakán [én] igyekeztem a lét szikráját belevinni az élettelen lénybe, amely a lábam előtt hevert...".

Öt nappal később a két költő látszólag lemondott a szellemtörténet-író versenyről, és inkább egy nyolcnapos kirándulásnak hódoltak Montreaux-ba, ami azzal járt, hogy a viharos visszaúton majdnem elsüllyedt a hajójuk. Mary eközben a Frankensteinnel bogarászott, és ezzel magára vonta Polidori nemkívánatos figyelmét, aki, miután Shelleyvel és Byronnal is összeveszett, a vámpír karakterét viszonzatlan szerelme alanyával, Mary-vel együtt dolgozta ki, miközben egy kificamodott bokát ápolt. 

Az utazás vitathatatlanul nagyhatású lett: a két rémtörténet mellett Shelley megírta két legjobb versét, Byron pedig a Childe Harold harmadik énekét, azt az elbeszélő költeményt, amely sztárrá tette. 

Egy évvel később született meg a Frankenstein (kiadói címe: Frankenstein; avagy a modern Prométheusz), Shelley előszavával. Mary nevét levették róla, és azok a kritikusok, akik nem tudták, hogy ő írta, lényegesen kedvesebbek voltak, mint azok, akik tudták. A könyv megosztónak bizonyult a kritikákban, de az olvasók falták, és a Frankenstein utat talált a színpadra, ami előfutára volt azoknak a filmes és televíziós adaptációknak, amelyek azóta is őrzik Mary örökségét.

Mary 1818-tól kezdve két egymást követő nyáron veszítette el gyermekeit. Ez mélységesen depresszióssá tette, és egyre inkább eltávolodott a férjétől. A Frankenstein-nyaralás szenvedésekkel teli életének egyik csúcspontja maradt. 

Forrás: Penguin.co

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Frankenstein szörnyét az afrikai rabszolgák ihlették

...
Hírek

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

Mary Shelley Frankensteinjének első kiadása 1,17 millió dollárért (~350 millió forintért) kelt el egy aukción, ezzel pedig világrekordot döntött: ekkora összegért még nem csaptak le soha női szerző könyvére.

...
Hírek

Mary Shelley otthonában nem találunk sötét romantikát, de így is érdemes beköltözni

Eladó Mary Shelley hajdani otthona - a család tagjai azt követően laktak itt, hogy hazatértek európai körútjukról.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből