Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

ld | 2022. szeptember 06. |

Az elmúlt évszázadok során Mary Shelley Frankensteinje olyan zavaros teremtésmítoszt szült, mint amilyen a szerző saját szörnyetege: a könyv szerzőségéről tudományos viták folytak, amelyeket a mélyen gyökerező szexizmus (tudniillik, hogy egy 18 éves lány biztosan nem írhatott volna ilyen könyvet!) és Shelley társasága - “nagy költő” útitársai: Percy Shelley és Lord Byron - ösztönzött. Amit azonban néha figyelmen kívül hagynak, az a körülmények bizarr együttállása. Ez késztette ugyanis arra Mary-t, hogy tollat ragadjon. Vulkánkitörések, lappangó vágyak, túlságosan ambiciózus kirándulás és gátlástalan kiadók ütköztek össze abban a történetben, ami az irodalomtörténet legtermékenyebb - és legszerencsétlenebb - vakációja lett.  

Két nagy formátumú költő útnak indult, és a kalandnak köszönhetően az irodalom két legmaradandóbb karaktere született meg, amelyek közül egyiket sem ők alkották. 

A nyaralásra Mary shelley így emlékszik vissza a Frankenstein előszavában:

“1816 nyarát Genf környékén töltöttem. Az évszak hideg volt és esős, esténként körülültük a lángoló fahasábokat, és német kísértethistóriákkal szórakoztunk, mert véletlenül épp azok kerültek a kezünk ügyébe. E mesék fölkeltették bennünk a játékos utánozhatnékot. Két barátunk (egyikük tollából a közönség szívesen fogadna bármi mesét, mint akármit, amit én valaha is írni remélhetek) és jómagam megállapodtunk, ki-ki megír egy-egy, természetfölötti jelenségeken alapuló történetet.

Az idő azonban váratlanul jóra fordult, és az én két barátom magamra hagyott, elutazott az Alpokba, s a csodálatos tájon teljesen kiment a fejükből még az emléke is minden kísértetlátomásnak. 

Az alábbi mese az egyetlen, amely elkészült a három közül.”

A “két barát” a két költő, Lord Byron és Percy Shelley, Mary élettársa voltak. Az utazó társaságot pedig egy páva, egy majom és egy kutya egészítette ki. Jelen volt még Claire Clairemont, Mary mostohahúga, aki nagyon szerette volna újraéleszteni a Byronhoz fűződő románcát; valamint egy Polidori nevű orvos, aki Byront kísérte. (Nem mellesleg azért, hogy egy kiadó megbízásából szaftos bulvárregényt írjon a nyaralásból a költő tudta nélkül.) Megérkezésük után Shelley és Byron a kezdeti kínos helyzetet leküzdve gyorsan költői barátságot alakítottak ki, és szegény Mary-t teljesen figyelmen kívül hagyták.  

Az időjárás azonban nem kedvezett a nyaralóknak. Az előző évben az indonéziai Tambora vulkán kitört, és olyan hamufelhőt hozott létre, amely eltörpült a két évszázaddal későbbi Eyjafjallajokull nyaralást pusztító törmelékei mellett. A Tambora hamufelhője gyakorlatilag ellopta Észak-Európa nyarát - egy 1816. júliusi genfi időjárásjelentés szerint "a tölgyfáknak még egyetlen levelük sincs" -, és június közepén kezdődtek az igazán borzalmas előrejelzések. Mary felidézte a "szinte örökös esőt", amelyet hatalmas zivatarok szakítottak meg. A borongás állandósult.

A vidám csapat kénytelen volt a kristálytiszta hegyi tájat egy nappalira cserélni Byron villájában.

Az idő eltöltésére rengeteg bort és laudánumot - folyékony ópiumot - fogyasztottak, és az általános delíriumérzet fokozására hátborzongató verseket kezdtek el hangosan felolvasni egymásnak.

"Néhány németből franciára fordított kísértettörténet-kötet került a kezünkbe" - jegyezte fel 15 évvel később Mary. Ez mámorító kombinációnak bizonyult: Percy Shelley végül sikoltozva távozott a szobából, miután azt hallucinálta, hogy Mary mellbimbói démoni szemekké változtak. 

Ennek ellenére a tréfálkozás folytatódott. Byron kihívás elé állította barátait: írjanak egy saját szellemtörténetet. A megmérettetés váratlan eredményt hozott: Byron, aki vitathatatlanul a legképzettebb és legelismertebb író volt a csapatból, egy meglehetősen gyenge vámpírtörténettel rukkolt elő. Percy Shelley, a szintén érdemes költő, gyorsan feladta a feladatot, miután belekezdett egy gyermekkorán alapuló történetbe. A velük utazó doktornak sikerült kreatív írói képességeit kamatoztatnia, amikor megidézte "A vámpír" című történetet, amely később Bram Stokert ihlette Drakula megalkotására. Polidori főszereplője, a vérszívó, nőcsábász Lord Ruthven figyelemre méltó hasonlóságot mutat Byronnal.

Mégis Mary alkotása lett az, amelyről az utazás a leghíresebb. A tudományos-fantasztikus irodalom eredőjének tekinthető Frankenstein-figura tehát méltóan gótikus körülmények között keletkezett. Miután végighallgatta Shelleyt és Byront, akik azt boncolgatták, hogy vajon a holttestek megelevenedhetnek-e, Marynek - talán nem meglepő módon - nyugtalan éjszakája volt. Naplóit egyesek úgy értelmezik, hogy álmatlanságban szenvedett, mások rémálmokat látott, amelyekben "egy ember förtelmes fantáziáját látta kinyújtózva, majd valamilyen erős motor működésére az élet jelei mutatkoztak". Bármelyik esetről is legyen szó, a következő viharos éjszakára már volt egy története, amelyet felolvasott a csoportnak:

"Egy sivár novemberi éjszakán [én] igyekeztem a lét szikráját belevinni az élettelen lénybe, amely a lábam előtt hevert...".

Öt nappal később a két költő látszólag lemondott a szellemtörténet-író versenyről, és inkább egy nyolcnapos kirándulásnak hódoltak Montreaux-ba, ami azzal járt, hogy a viharos visszaúton majdnem elsüllyedt a hajójuk. Mary eközben a Frankensteinnel bogarászott, és ezzel magára vonta Polidori nemkívánatos figyelmét, aki, miután Shelleyvel és Byronnal is összeveszett, a vámpír karakterét viszonzatlan szerelme alanyával, Mary-vel együtt dolgozta ki, miközben egy kificamodott bokát ápolt. 

Az utazás vitathatatlanul nagyhatású lett: a két rémtörténet mellett Shelley megírta két legjobb versét, Byron pedig a Childe Harold harmadik énekét, azt az elbeszélő költeményt, amely sztárrá tette. 

Egy évvel később született meg a Frankenstein (kiadói címe: Frankenstein; avagy a modern Prométheusz), Shelley előszavával. Mary nevét levették róla, és azok a kritikusok, akik nem tudták, hogy ő írta, lényegesen kedvesebbek voltak, mint azok, akik tudták. A könyv megosztónak bizonyult a kritikákban, de az olvasók falták, és a Frankenstein utat talált a színpadra, ami előfutára volt azoknak a filmes és televíziós adaptációknak, amelyek azóta is őrzik Mary örökségét.

Mary 1818-tól kezdve két egymást követő nyáron veszítette el gyermekeit. Ez mélységesen depresszióssá tette, és egyre inkább eltávolodott a férjétől. A Frankenstein-nyaralás szenvedésekkel teli életének egyik csúcspontja maradt. 

Forrás: Penguin.co

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Frankenstein szörnyét az afrikai rabszolgák ihlették

...
Hírek

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

Mary Shelley Frankensteinjének első kiadása 1,17 millió dollárért (~350 millió forintért) kelt el egy aukción, ezzel pedig világrekordot döntött: ekkora összegért még nem csaptak le soha női szerző könyvére.

...
Hírek

Mary Shelley otthonában nem találunk sötét romantikát, de így is érdemes beköltözni

Eladó Mary Shelley hajdani otthona - a család tagjai azt követően laktak itt, hogy hazatértek európai körútjukról.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Száz év magány sorozatot akár Márquez is készíthette volna 

Megfontolt, alapos és csodálatosan furcsa adaptáció készült a Netflixre.

...
Szórakozás

Nincs magyar film az Oscar-jelöltek között

Nem izgulhatunk a Semmelweisért a márciusi gálán, de a fontosabb kategóriák bejelentése még hátravan. 

...
Szórakozás

Az Outlander gyártója készít tévésorozatot a Vér és hamu könyvekből

Sorozatfeldolgozást kap a „Trónok harca vámpírokkal".

Kiemeltek
...
Podcast

2024 legjobb könyvei! Kibeszélő!

Megjelent a Könyves Magazin 50-es listája, alaposan átbeszéljük, hallgassátok! 

...
Könyves Advent

Könyves társasjátékok ovisoknak

Kufliktól Babarókáig társasok a kedvenc könyveitek alapján!

...
Beleolvasó

„Kieszem bánatból az egész alpesi vidéket” - Olvass bele Jaroslav Hašek humoros útinaplójába!

...
Nagy

Jón Kalman Stefánsson: A költészetre nincsenek hatással az idő törvényei

Költészet, halál, édesanyja korai elvesztése – és kutyák. Interjú Jón Kalman Stefánssonnal.

Szerzőink

...
Borbély Zsuzsa

A bolti sorozatgyilkosságoktól a Fenyő-gyilkosságig Doszpot Péterrel

...
Tasi Annabella

A Száz év magány sorozatot akár Márquez is készíthette volna 

...
Könyves Magazin

Visky András: A gyermekeink tartottak életben bennünket (Podcast)

Hírek
...
Hírek

Simon Márton: Ez a város egy elhagyott pornóforgatókönyv (videó!)

...
Hírek

Láng Zsolt Mészöly Miklós-díjat kap

...
Promóció

Könyvek, melyek segíthetnek kellő motivációt adni a testmozgáshoz

...
Hírek

„Rémes diák voltam" – árulta el Murakami a díszdoktorrá avatásán

...
Promóció

Hogyan válasszunk tökéletes mesekönyvet?

...
Hírek

Öngyilkos merénylők akarták megölni Ferenc pápát három éve