Németországban tényleg létezik egy Frankenstein-kastély, ahol egy őrült tudós lakott

Tudott-e Mary Shelley a 17. századi német alkimistáról, Johann Konrad Dipple von Frankensteinről, aki megszállottan kereste a halhatatlanság titkát, és a pletykák szerint hátborzongató kísérleteket végzett a temetőből származó holttesteken? 

ld | 2022. október 26. |

A németországi Mühltalban van ez a kastély, ahol Dipple ezeket a kísérleteket végezte és állítólag még abban is hitt, hogy „egy tölcsér, tömlő és kenőanyag segítségével át tudja vinni a lelket egyik holttestből a másikba”. Mary Shelley Frankensteinjének karaktere kísértetiesen hasonlít Dipple-re, azt azonban egyelőre nem tudhatjuk, vajon a kastély és/vagy a Dipple-legenda ihlette-e meg Shelley-t - írja a Lithub. (A mühtali kastélyt egyébként tényleg Frankenstein-kastélynak hívják, mivel már az 1250-es évektől "a Frankenstein urak nemes családja" lakta - olvasható a kastély honlapján. Itt egyébként azt is írják, hogy több forrás mellett innen merített Mary Shalley: Dippel lehetett a legérdekesebb karakter a Frankenstein-történet számára. A kastélyban végzett kísérletei, amelyek során holttestekből új emberi lényt akart létrehozni, adhatták az indíttatást Mary regényének megírásához.

Azt azonban tudjuk, hogy Shelley 1814-ben kirándulást tett a Rajna mentén és meglátogatta Gernsheim városát, amely körülbelül tíz mérföldre van a Frankenstein-kastélytól. 

Az elmúlt évszázadok során Mary Shelley Frankensteinje olyan zavaros teremtésmítoszt szült, mint amilyen a szerző saját szörnyetege: a könyv szerzőségéről tudományos viták folytak, amelyeket a mélyen gyökerező szexizmus (tudniillik, hogy egy 18 éves lány biztosan nem írhatott volna ilyen könyvet!) és Shelley társasága - “nagy költő” útitársai: Percy Shelley és Lord Byron - ösztönzött - írtuk korábban a Frankenstein keletkezési körülményeiről szóló cikkünkben. Ebben az utazás során tapasztalhatott körülmények bizarr együttállásáról is szó volt, mivel valószínűleg több ilyen tényező késztethette Maryt arra, hogy tollat ragadjon. Vulkánkitörések, lappangó vágyak, túlságosan ambiciózus kirándulás és gátlástalan kiadók ütköztek össze abban a történetben, ami az irodalomtörténet legtermékenyebb - és legszerencsétlenebb - vakációja lett. Melynek során két nagy formátumú költő indult útnak - Lord Byron és Percey Shelley -, és a kalandnak köszönhetően az irodalom két meghatározó karaktere (Frankenstein és Drakula) született meg, amelyek közül egyiket sem ők alkották.

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Tovább olvasok

De mindössze két évvel az utazása után, 1816 nyarán Mary Shelley megírta híres regényét, amelyet ma a gótikus irodalom klasszikusának és a horrorregény egyik legkorábbi példájának tartanak. (Sőt, a csillagászok pontosan meghatározták azt az órát, amikor az ihlet lecsapott.) Lehetséges, hogy ez csak véletlen egybeesés volt? Nos, igen. Németországban gyakori név, és Shelley soha nem említett semmiféle kapcsolatot. A hasonlóság mégis kísérteties a két karakter között.

Borítókép forrása: Burg Frankenstein

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

...

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

Mary Shelley Frankensteinjének első kiadása 1,17 millió dollárért (~350 millió forintért) kelt el egy aukción, ezzel pedig világrekordot döntött: ekkora összegért még nem csaptak le soha női szerző könyvére.

...

Egy gótikus rémmese Irakból, melyben paradox módon Frankenstein a legkevésbé érdekes

KÖNYVHÉT
...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

Hírek
...

Ezt lehet tudni eddig a Percy Jackson és az olimposziak 3. évadáról

...

Liszt Ferenc levelezése és Jókai Mór sci-fi regénye is elérhetővé vált

...

A Heated Rivalry sztárja fogja játszani az új Carley Fortune-adaptáció főszerepét

...

Kijött az előzetes a Bret Easton Ellis felnövéstörténetéből készült adaptációhoz

...

Színházi előadás készül Biró Zsombor Aurél regényéből

...

Orbán János Dénes szerint lincshangulat uralkodik: visszavásárolná a műveit a KMTG-től

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Garaczi László még 70 évesen sem tud veszíteni

Garaczi László még 70 évesen sem tud veszíteni

Születésnapi interjú és pingpongozás a 70 éves Garaczi Lászlóval.

Kiemeltek
...

Kik nyerik a 2026-os Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat? Bemutatjuk a jelentkezőket! (2. rész)

Bemutatjuk a Mastercard-Alkotótárs jelentkezőit.

...

Nádas Péter: Ezen az egész végeérhetetlen képtelenségen nevettünk, ami akkor az életünket be akarta keríteni

Hogyan találkozott először Nádas Péter és Esterházy Péter? Visszaemlékezés.

...

Lovasi András: Nem akarok sem fiatalos, sem trendi lenni, az érvényességet keresem

Interjú Lovasi Andrással fontos magyar szavakról, kormányváltásról, Kossuth-díjról, öregedésről.