Németországban tényleg létezik egy Frankenstein-kastély, ahol egy őrült tudós lakott

Tudott-e Mary Shelley a 17. századi német alkimistáról, Johann Konrad Dipple von Frankensteinről, aki megszállottan kereste a halhatatlanság titkát, és a pletykák szerint hátborzongató kísérleteket végzett a temetőből származó holttesteken? 

ld | 2022. október 26. |

A németországi Mühltalban van ez a kastély, ahol Dipple ezeket a kísérleteket végezte és állítólag még abban is hitt, hogy „egy tölcsér, tömlő és kenőanyag segítségével át tudja vinni a lelket egyik holttestből a másikba”. Mary Shelley Frankensteinjének karaktere kísértetiesen hasonlít Dipple-re, azt azonban egyelőre nem tudhatjuk, vajon a kastély és/vagy a Dipple-legenda ihlette-e meg Shelley-t - írja a Lithub. (A mühtali kastélyt egyébként tényleg Frankenstein-kastélynak hívják, mivel már az 1250-es évektől "a Frankenstein urak nemes családja" lakta - olvasható a kastély honlapján. Itt egyébként azt is írják, hogy több forrás mellett innen merített Mary Shalley: Dippel lehetett a legérdekesebb karakter a Frankenstein-történet számára. A kastélyban végzett kísérletei, amelyek során holttestekből új emberi lényt akart létrehozni, adhatták az indíttatást Mary regényének megírásához.

Azt azonban tudjuk, hogy Shelley 1814-ben kirándulást tett a Rajna mentén és meglátogatta Gernsheim városát, amely körülbelül tíz mérföldre van a Frankenstein-kastélytól. 

Az elmúlt évszázadok során Mary Shelley Frankensteinje olyan zavaros teremtésmítoszt szült, mint amilyen a szerző saját szörnyetege: a könyv szerzőségéről tudományos viták folytak, amelyeket a mélyen gyökerező szexizmus (tudniillik, hogy egy 18 éves lány biztosan nem írhatott volna ilyen könyvet!) és Shelley társasága - “nagy költő” útitársai: Percy Shelley és Lord Byron - ösztönzött - írtuk korábban a Frankenstein keletkezési körülményeiről szóló cikkünkben. Ebben az utazás során tapasztalhatott körülmények bizarr együttállásáról is szó volt, mivel valószínűleg több ilyen tényező késztethette Maryt arra, hogy tollat ragadjon. Vulkánkitörések, lappangó vágyak, túlságosan ambiciózus kirándulás és gátlástalan kiadók ütköztek össze abban a történetben, ami az irodalomtörténet legtermékenyebb - és legszerencsétlenebb - vakációja lett. Melynek során két nagy formátumú költő indult útnak - Lord Byron és Percey Shelley -, és a kalandnak köszönhetően az irodalom két meghatározó karaktere (Frankenstein és Drakula) született meg, amelyek közül egyiket sem ők alkották.

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Tovább olvasok

De mindössze két évvel az utazása után, 1816 nyarán Mary Shelley megírta híres regényét, amelyet ma a gótikus irodalom klasszikusának és a horrorregény egyik legkorábbi példájának tartanak. (Sőt, a csillagászok pontosan meghatározták azt az órát, amikor az ihlet lecsapott.) Lehetséges, hogy ez csak véletlen egybeesés volt? Nos, igen. Németországban gyakori név, és Shelley soha nem említett semmiféle kapcsolatot. A hasonlóság mégis kísérteties a két karakter között.

Borítókép forrása: Burg Frankenstein

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

...

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

Mary Shelley Frankensteinjének első kiadása 1,17 millió dollárért (~350 millió forintért) kelt el egy aukción, ezzel pedig világrekordot döntött: ekkora összegért még nem csaptak le soha női szerző könyvére.

...

Egy gótikus rémmese Irakból, melyben paradox módon Frankenstein a legkevésbé érdekes

Hírek
...

Mit hagyott maga után a világjárvány? – érkezik a Fóbia folytatása

...

Most az egyszer címmel új Nádas Péter-könyv jön

...

Szentségtörés? Megújultak a Roxfort-házak címerei

...

Morcos és jóképű orvosokkal jön A szerelem képlete filmváltozata

...

Nyáry Krisztián: A diszlexia fejlődési eltérés, nem pedig társadalmi státusz

...

Ők kapták 2026-ban a sci-fi és fantasy irodalom lergrangosabb díját

Boldog sárga: Nádas Péter halálára 

Boldog sárga: Nádas Péter halálára 

Nádas Péter a halála előtt egy kettévágott tökről küldött fotót régi barátjának: vers született.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Sírás vagy orgazmus? – Az Egy kis élet borítójáról

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Hitlernek kellett egy anya, aki mindenre képes volt – Nora Bossong Magda című regényéről

A hét könyve
Kritika
Hitlernek kellett egy anya, aki mindenre képes volt – Nora Bossong Magda című regényéről
Hitlernek kellett egy anya, aki mindenre képes volt – Nora Bossong Magda című regényéről

Hitlernek kellett egy anya, aki mindenre képes volt – Nora Bossong Magda című regényéről

Mit jelent az árja nép anyjának lenni? És felment-e minket a szerelem a bűn alól?

Kiemeltek
...

Létezik olyan barátság, amely képes kizárni a valóságot? – Narine Abgarjan: Manyunya

Narine Abgarjan önéletrajzi ihletésű regényében a gyerekek képesek olyan világot teremteni maguknak, ahol a kemény valóság kívül marad. 

...

Esterházy Péter és az anyahalál – Sipos Balázs esszéje

Mit jelent az anya halála az Esterházy-életműben? Sipos Balázs esszéje.

...

Bakó Sára: Mindannyiunknak kell idén elengednie olyan könyvet, amiért fájni fog a szíve

Interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj előzsűrijének tagjait, ezúttal Bakó Sárát.