Németországban tényleg létezik egy Frankenstein-kastély, ahol egy őrült tudós lakott

Tudott-e Mary Shelley a 17. századi német alkimistáról, Johann Konrad Dipple von Frankensteinről, aki megszállottan kereste a halhatatlanság titkát, és a pletykák szerint hátborzongató kísérleteket végzett a temetőből származó holttesteken? 

ld | 2022. október 26. |

A németországi Mühltalban van ez a kastély, ahol Dipple ezeket a kísérleteket végezte és állítólag még abban is hitt, hogy „egy tölcsér, tömlő és kenőanyag segítségével át tudja vinni a lelket egyik holttestből a másikba”. Mary Shelley Frankensteinjének karaktere kísértetiesen hasonlít Dipple-re, azt azonban egyelőre nem tudhatjuk, vajon a kastély és/vagy a Dipple-legenda ihlette-e meg Shelley-t - írja a Lithub. (A mühtali kastélyt egyébként tényleg Frankenstein-kastélynak hívják, mivel már az 1250-es évektől "a Frankenstein urak nemes családja" lakta - olvasható a kastély honlapján. Itt egyébként azt is írják, hogy több forrás mellett innen merített Mary Shalley: Dippel lehetett a legérdekesebb karakter a Frankenstein-történet számára. A kastélyban végzett kísérletei, amelyek során holttestekből új emberi lényt akart létrehozni, adhatták az indíttatást Mary regényének megírásához.

Azt azonban tudjuk, hogy Shelley 1814-ben kirándulást tett a Rajna mentén és meglátogatta Gernsheim városát, amely körülbelül tíz mérföldre van a Frankenstein-kastélytól. 

Az elmúlt évszázadok során Mary Shelley Frankensteinje olyan zavaros teremtésmítoszt szült, mint amilyen a szerző saját szörnyetege: a könyv szerzőségéről tudományos viták folytak, amelyeket a mélyen gyökerező szexizmus (tudniillik, hogy egy 18 éves lány biztosan nem írhatott volna ilyen könyvet!) és Shelley társasága - “nagy költő” útitársai: Percy Shelley és Lord Byron - ösztönzött - írtuk korábban a Frankenstein keletkezési körülményeiről szóló cikkünkben. Ebben az utazás során tapasztalhatott körülmények bizarr együttállásáról is szó volt, mivel valószínűleg több ilyen tényező késztethette Maryt arra, hogy tollat ragadjon. Vulkánkitörések, lappangó vágyak, túlságosan ambiciózus kirándulás és gátlástalan kiadók ütköztek össze abban a történetben, ami az irodalomtörténet legtermékenyebb - és legszerencsétlenebb - vakációja lett. Melynek során két nagy formátumú költő indult útnak - Lord Byron és Percey Shelley -, és a kalandnak köszönhetően az irodalom két meghatározó karaktere (Frankenstein és Drakula) született meg, amelyek közül egyiket sem ők alkották.

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

Tovább olvasok

De mindössze két évvel az utazása után, 1816 nyarán Mary Shelley megírta híres regényét, amelyet ma a gótikus irodalom klasszikusának és a horrorregény egyik legkorábbi példájának tartanak. (Sőt, a csillagászok pontosan meghatározták azt az órát, amikor az ihlet lecsapott.) Lehetséges, hogy ez csak véletlen egybeesés volt? Nos, igen. Németországban gyakori név, és Shelley soha nem említett semmiféle kapcsolatot. A hasonlóság mégis kísérteties a két karakter között.

Borítókép forrása: Burg Frankenstein

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

...
Hírek

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

Mary Shelley Frankensteinjének első kiadása 1,17 millió dollárért (~350 millió forintért) kelt el egy aukción, ezzel pedig világrekordot döntött: ekkora összegért még nem csaptak le soha női szerző könyvére.

...
Kritika

Egy gótikus rémmese Irakból, melyben paradox módon Frankenstein a legkevésbé érdekes

Hírek
...
Hírek

Meghalt Ragályi Elemér

...
Hírek

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

...
Hírek

A 23 szerző már írja a 150 éves Budapest nagyregényét

...
Hírek

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Nagy

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

A Nádas Péterről készült dokumentumfilm, a Saját erdő egyszerre portré- és természetfilm, meditatív alkotás, mely a világról és önmagunkról alkotott tudásunk átgondolására késztet. Kárpáti György Mór alkotása megállásra késztet, kiléptet a mindennapok zajából és felületességéből, és bevezeti a nézőt az író gondolatainak terébe. 

Szerzőink

...
Valuska László

Iamyank: Ki akartam mondani, hogy mind meg fogunk halni

...
Ruff Orsolya

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

...
Sándor Anna

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.