Németországban tényleg létezik egy Frankenstein-kastély, ahol egy őrült tudós lakott

Tudott-e Mary Shelley a 17. századi német alkimistáról, Johann Konrad Dipple von Frankensteinről, aki megszállottan kereste a halhatatlanság titkát, és a pletykák szerint hátborzongató kísérleteket végzett a temetőből származó holttesteken? 

ld | 2022. október 26. |

A németországi Mühltalban van ez a kastély, ahol Dipple ezeket a kísérleteket végezte és állítólag még abban is hitt, hogy „egy tölcsér, tömlő és kenőanyag segítségével át tudja vinni a lelket egyik holttestből a másikba”. Mary Shelley Frankensteinjének karaktere kísértetiesen hasonlít Dipple-re, azt azonban egyelőre nem tudhatjuk, vajon a kastély és/vagy a Dipple-legenda ihlette-e meg Shelley-t - írja a Lithub. (A mühtali kastélyt egyébként tényleg Frankenstein-kastélynak hívják, mivel már az 1250-es évektől "a Frankenstein urak nemes családja" lakta - olvasható a kastély honlapján. Itt egyébként azt is írják, hogy több forrás mellett innen merített Mary Shalley: Dippel lehetett a legérdekesebb karakter a Frankenstein-történet számára. A kastélyban végzett kísérletei, amelyek során holttestekből új emberi lényt akart létrehozni, adhatták az indíttatást Mary regényének megírásához.

Azt azonban tudjuk, hogy Shelley 1814-ben kirándulást tett a Rajna mentén és meglátogatta Gernsheim városát, amely körülbelül tíz mérföldre van a Frankenstein-kastélytól. 

Az elmúlt évszázadok során Mary Shelley Frankensteinje olyan zavaros teremtésmítoszt szült, mint amilyen a szerző saját szörnyetege: a könyv szerzőségéről tudományos viták folytak, amelyeket a mélyen gyökerező szexizmus (tudniillik, hogy egy 18 éves lány biztosan nem írhatott volna ilyen könyvet!) és Shelley társasága - “nagy költő” útitársai: Percy Shelley és Lord Byron - ösztönzött - írtuk korábban a Frankenstein keletkezési körülményeiről szóló cikkünkben. Ebben az utazás során tapasztalhatott körülmények bizarr együttállásáról is szó volt, mivel valószínűleg több ilyen tényező késztethette Maryt arra, hogy tollat ragadjon. Vulkánkitörések, lappangó vágyak, túlságosan ambiciózus kirándulás és gátlástalan kiadók ütköztek össze abban a történetben, ami az irodalomtörténet legtermékenyebb - és legszerencsétlenebb - vakációja lett. Melynek során két nagy formátumú költő indult útnak - Lord Byron és Percey Shelley -, és a kalandnak köszönhetően az irodalom két meghatározó karaktere (Frankenstein és Drakula) született meg, amelyek közül egyiket sem ők alkották.

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Tovább olvasok

De mindössze két évvel az utazása után, 1816 nyarán Mary Shelley megírta híres regényét, amelyet ma a gótikus irodalom klasszikusának és a horrorregény egyik legkorábbi példájának tartanak. (Sőt, a csillagászok pontosan meghatározták azt az órát, amikor az ihlet lecsapott.) Lehetséges, hogy ez csak véletlen egybeesés volt? Nos, igen. Németországban gyakori név, és Shelley soha nem említett semmiféle kapcsolatot. A hasonlóság mégis kísérteties a két karakter között.

Borítókép forrása: Burg Frankenstein

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

...

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

Mary Shelley Frankensteinjének első kiadása 1,17 millió dollárért (~350 millió forintért) kelt el egy aukción, ezzel pedig világrekordot döntött: ekkora összegért még nem csaptak le soha női szerző könyvére.

...

Egy gótikus rémmese Irakból, melyben paradox módon Frankenstein a legkevésbé érdekes

Hírek
...

Először adták át a díjat, amivel Bernardine Evaristo 60 év feletti női szerzőket támogat

...

Lehet úgy fiad, hogy nem tudsz róla? Film készül Obama egyik kedvenc nyári olvasmányából

...

A Tompa Andrea regényéből készült előadás a legjobb új magyar dráma

...

„Jó látni, hogy az élet nem ér véget” – A csütörtöki nyomozóklubról áradozik a Z generáció a BookTokon

...

Spiró György a top 5-ben: íme a Bookline augusztusi toplistája

...

Vámos Miklós segélykiáltása: eltűnt az író Facebook-oldala

Simon Bettina: A második kötetem nyitóversét akkor írtam meg, amikor az első kötetem még a nyomdában volt

Simon Bettina: A második kötetem nyitóversét akkor írtam meg, amikor az első kötetem még a nyomdában volt

Simon Bettina mesél alkotói szorgalomról és készülő Anne Saxton Podcast című novelláskötetéről.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

„Szeretheted, vagy gyűlölheted”, avagy egy észak-magyarországi falu látképe

chk
chk

A fiatal vajáktól az életveszélyes románcokig: 5+1 fantasy, amit várunk

A hét könyve
Kritika
„Szeretheted, vagy gyűlölheted”, avagy egy észak-magyarországi falu látképe
„Hol van a másik anyám?” – ilyen volt az Ezt senki nem mondta! élő különkiadása

„Hol van a másik anyám?” – ilyen volt az Ezt senki nem mondta! élő különkiadása

Ott Anna vendégei, Péterfy Bori, Simon Márton és Tóth Réka Ágnes a szülőség láthatatlan oldaláról beszéltek.

Kiemeltek
...

Kíváncsi vagy, mi pörög a BookTokon? Elindult a TBR rovat!

Új rovat indult a Könyvesen, amiben a BookTok-jelenség nyomába eredünk. 

...

„Világosan a színházat láttad, a családot nem. Jó vezető voltál, és rossz apa” – részlet Babarczy Eszter kötetéből

Mit jelent végignézni egy olyan apa halálát, aki sose tudott szeretni? 

...

Anyja és apja után Náray Tamás megírta a saját szólamát

A Szerintem tárgya a szerző saját létezése.