Németországban tényleg létezik egy Frankenstein-kastély, ahol egy őrült tudós lakott

Tudott-e Mary Shelley a 17. századi német alkimistáról, Johann Konrad Dipple von Frankensteinről, aki megszállottan kereste a halhatatlanság titkát, és a pletykák szerint hátborzongató kísérleteket végzett a temetőből származó holttesteken? 

ld | 2022. október 26. |

A németországi Mühltalban van ez a kastély, ahol Dipple ezeket a kísérleteket végezte és állítólag még abban is hitt, hogy „egy tölcsér, tömlő és kenőanyag segítségével át tudja vinni a lelket egyik holttestből a másikba”. Mary Shelley Frankensteinjének karaktere kísértetiesen hasonlít Dipple-re, azt azonban egyelőre nem tudhatjuk, vajon a kastély és/vagy a Dipple-legenda ihlette-e meg Shelley-t - írja a Lithub. (A mühtali kastélyt egyébként tényleg Frankenstein-kastélynak hívják, mivel már az 1250-es évektől "a Frankenstein urak nemes családja" lakta - olvasható a kastély honlapján. Itt egyébként azt is írják, hogy több forrás mellett innen merített Mary Shalley: Dippel lehetett a legérdekesebb karakter a Frankenstein-történet számára. A kastélyban végzett kísérletei, amelyek során holttestekből új emberi lényt akart létrehozni, adhatták az indíttatást Mary regényének megírásához.

Azt azonban tudjuk, hogy Shelley 1814-ben kirándulást tett a Rajna mentén és meglátogatta Gernsheim városát, amely körülbelül tíz mérföldre van a Frankenstein-kastélytól. 

Az elmúlt évszázadok során Mary Shelley Frankensteinje olyan zavaros teremtésmítoszt szült, mint amilyen a szerző saját szörnyetege: a könyv szerzőségéről tudományos viták folytak, amelyeket a mélyen gyökerező szexizmus (tudniillik, hogy egy 18 éves lány biztosan nem írhatott volna ilyen könyvet!) és Shelley társasága - “nagy költő” útitársai: Percy Shelley és Lord Byron - ösztönzött - írtuk korábban a Frankenstein keletkezési körülményeiről szóló cikkünkben. Ebben az utazás során tapasztalhatott körülmények bizarr együttállásáról is szó volt, mivel valószínűleg több ilyen tényező késztethette Maryt arra, hogy tollat ragadjon. Vulkánkitörések, lappangó vágyak, túlságosan ambiciózus kirándulás és gátlástalan kiadók ütköztek össze abban a történetben, ami az irodalomtörténet legtermékenyebb - és legszerencsétlenebb - vakációja lett. Melynek során két nagy formátumú költő indult útnak - Lord Byron és Percey Shelley -, és a kalandnak köszönhetően az irodalom két meghatározó karaktere (Frankenstein és Drakula) született meg, amelyek közül egyiket sem ők alkották.

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Tovább olvasok

De mindössze két évvel az utazása után, 1816 nyarán Mary Shelley megírta híres regényét, amelyet ma a gótikus irodalom klasszikusának és a horrorregény egyik legkorábbi példájának tartanak. (Sőt, a csillagászok pontosan meghatározták azt az órát, amikor az ihlet lecsapott.) Lehetséges, hogy ez csak véletlen egybeesés volt? Nos, igen. Németországban gyakori név, és Shelley soha nem említett semmiféle kapcsolatot. A hasonlóság mégis kísérteties a két karakter között.

Borítókép forrása: Burg Frankenstein

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

...

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

Mary Shelley Frankensteinjének első kiadása 1,17 millió dollárért (~350 millió forintért) kelt el egy aukción, ezzel pedig világrekordot döntött: ekkora összegért még nem csaptak le soha női szerző könyvére.

...

Egy gótikus rémmese Irakból, melyben paradox módon Frankenstein a legkevésbé érdekes

Hírek
...

Krasznahorkai Szentendre díszpolgára lett

...

Spiegel: Nádas- és Kertész-regény is a világ legjobbjai között

...

Nincs megállás: Visky András regénye fontos német díjra esélyes

...

Sally Rooney regénye mégis megjelenik egy izraeli kiadónál

...

Ők kapták 2026-ban a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást

...

Knausgård, Solvej Balle és mások – ismerkedj meg a skandináv irodalom legjavával!

10 friss könyv magyar szerzőktől, amit nem érdemes kihagyni

10 friss könyv magyar szerzőktől, amit nem érdemes kihagyni

Friss kortárs magyar irodalmat keresel? Vagy csak egy jó olvasmányt? Akkor jó helyen jársz! 10 könyvet mutatunk, amiből nehéz lesz választani.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Hogyan mesélhető el Albert Camus klasszikusa a rasszizmus felől? – Az idegen című filmről

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Jár-e megbocsátás a pedofiloknak? – Böszörményi Márton Fenevad című regényéről

A hét könyve
Kritika
Jár-e megbocsátás a pedofiloknak? – Böszörményi Márton Fenevad című regényéről
Grecsó Krisztián 50: tíz érdekesség az íróról a „sztárcsináló gépezettől” a családregényig

Grecsó Krisztián 50: tíz érdekesség az íróról a „sztárcsináló gépezettől” a családregényig

Hogyan érkezett meg az irodalomba Grecsó Krisztián? És melyik a legjobb könyve?

Kiemeltek
...

„A punkok nem haltak meg, csak gyereket nevelnek” – interjú Garam-Nagy Kata költővel

Garam-Nagy Kata hisz benne, hogy a punkság, a lázadás és a szexuális szabadság nem válik semmivé a gyerekszüléstől. Interjú.

...

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (2. rész)

Hogyan lehet feldolgozni a halált, és mit tehet az ember, ha túl sok lesz az élet? Schilliger Gyöngyvér Jobb napok című tárcasorozatának második része.

...

Nem a természet mellett, hanem a természet részeként kellene léteznünk – Michaletzky Luca: Zöld lélekkel

Hogyan lehet újrakapcsolódni a természethez? Elolvastuk Michaletzky Luca ökopszichológus könyvét.