Németországban tényleg létezik egy Frankenstein-kastély, ahol egy őrült tudós lakott

Tudott-e Mary Shelley a 17. századi német alkimistáról, Johann Konrad Dipple von Frankensteinről, aki megszállottan kereste a halhatatlanság titkát, és a pletykák szerint hátborzongató kísérleteket végzett a temetőből származó holttesteken? 

ld | 2022. október 26. |

A németországi Mühltalban van ez a kastély, ahol Dipple ezeket a kísérleteket végezte és állítólag még abban is hitt, hogy „egy tölcsér, tömlő és kenőanyag segítségével át tudja vinni a lelket egyik holttestből a másikba”. Mary Shelley Frankensteinjének karaktere kísértetiesen hasonlít Dipple-re, azt azonban egyelőre nem tudhatjuk, vajon a kastély és/vagy a Dipple-legenda ihlette-e meg Shelley-t - írja a Lithub. (A mühtali kastélyt egyébként tényleg Frankenstein-kastélynak hívják, mivel már az 1250-es évektől "a Frankenstein urak nemes családja" lakta - olvasható a kastély honlapján. Itt egyébként azt is írják, hogy több forrás mellett innen merített Mary Shalley: Dippel lehetett a legérdekesebb karakter a Frankenstein-történet számára. A kastélyban végzett kísérletei, amelyek során holttestekből új emberi lényt akart létrehozni, adhatták az indíttatást Mary regényének megírásához.

Azt azonban tudjuk, hogy Shelley 1814-ben kirándulást tett a Rajna mentén és meglátogatta Gernsheim városát, amely körülbelül tíz mérföldre van a Frankenstein-kastélytól. 

Az elmúlt évszázadok során Mary Shelley Frankensteinje olyan zavaros teremtésmítoszt szült, mint amilyen a szerző saját szörnyetege: a könyv szerzőségéről tudományos viták folytak, amelyeket a mélyen gyökerező szexizmus (tudniillik, hogy egy 18 éves lány biztosan nem írhatott volna ilyen könyvet!) és Shelley társasága - “nagy költő” útitársai: Percy Shelley és Lord Byron - ösztönzött - írtuk korábban a Frankenstein keletkezési körülményeiről szóló cikkünkben. Ebben az utazás során tapasztalhatott körülmények bizarr együttállásáról is szó volt, mivel valószínűleg több ilyen tényező késztethette Maryt arra, hogy tollat ragadjon. Vulkánkitörések, lappangó vágyak, túlságosan ambiciózus kirándulás és gátlástalan kiadók ütköztek össze abban a történetben, ami az irodalomtörténet legtermékenyebb - és legszerencsétlenebb - vakációja lett. Melynek során két nagy formátumú költő indult útnak - Lord Byron és Percey Shelley -, és a kalandnak köszönhetően az irodalom két meghatározó karaktere (Frankenstein és Drakula) született meg, amelyek közül egyiket sem ők alkották.

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Tovább olvasok

De mindössze két évvel az utazása után, 1816 nyarán Mary Shelley megírta híres regényét, amelyet ma a gótikus irodalom klasszikusának és a horrorregény egyik legkorábbi példájának tartanak. (Sőt, a csillagászok pontosan meghatározták azt az órát, amikor az ihlet lecsapott.) Lehetséges, hogy ez csak véletlen egybeesés volt? Nos, igen. Németországban gyakori név, és Shelley soha nem említett semmiféle kapcsolatot. A hasonlóság mégis kísérteties a két karakter között.

Borítókép forrása: Burg Frankenstein

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született

Mary Shelley rémálma az Alpokban az irodalmi legendák tárgya. De az igazság a Percyvel és Lord Byronnal Genfbe tett kirándulásáról - amely vulkánkitöréseket, egy majmot és egy pávát is tartalmaz - még furcsább. Ez Shelley klasszikus regényének születésének valódi története.

...

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

Mary Shelley Frankensteinjének első kiadása 1,17 millió dollárért (~350 millió forintért) kelt el egy aukción, ezzel pedig világrekordot döntött: ekkora összegért még nem csaptak le soha női szerző könyvére.

...

Egy gótikus rémmese Irakból, melyben paradox módon Frankenstein a legkevésbé érdekes

Hírek
...

Elfogatóparancsot adtak ki a tavalyi Goncourt-díjas francia író ellen

...

Hogyan lehetünk jó anyák 40 felett? Jakupcsek Gabriella új könyvéből kiderül

...

Channing Tatum egy egész jó verset írt Istenről

...

Margó-díj 2025: Gyakran ismételt kérdések

...

Isten is visszatér a Földre A háromtest-probléma szerzőjének új kötetében

...

Filmmel ér véget a netflixes Heartstopper

A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából

A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából

Hogyan lehet kitörtni abből a fojtogató légkörből, amit egy elitiskola sznobsága és egy despotikus osztályfőnök teremt meg? A Valós idők a hét könyve. 

Szerzőink

sza
sza

7 történelmi fikció, ha a Hunyadi-sorozat után többre vágynál

Kolozsi Orsolya
Kolozsi Orsolya

Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében

A hét könyve
Kritika
A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából
Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében

Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében

Donatella Di Pietrantoni Törékeny kor című regényében az anya nézőpontjából látunk és értelmezünk minden helyzetet. Kritika.

Kiemeltek
...

Csányi Vilmos 90: „Egész életében kíváncsi volt, mégse öregedett meg hamar”

A 90 éves Csányi Vilmost, világhírű etológust köszöntötték barátai, kollégái, egykori tanítványai.

...

Christoph Ransmayr: Ez a könyv vitt közel az élethez, aminek már azt hittem, vége

Chritoph Ransmayr a vendége volt az idei PesText Fesztiválnak, ahol Földényi F. Lászlóval és Adamik Lajossal beszélgetett.

...

Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Nádasdy Ádám mesélt nekünk angliai élményeiről, a Covid-időszakról, de szó esett politikáról is.