Az irodalom a 2023/24-as évadban is otthon van a Müpában. Ugyanakkor nemcsak egyszerűen beveszi magát az intézmény falai közé; az új évad irodalmi programjai ugyanis ismét azt bizonyítják, hogy az olvasás nem feltétlenül magányos tevékenység, hiszen olvasmányaink, az olvasás közben szerzett benyomásaink, érzeteink amennyire egyediek, olyan univerzálisak is lehetnek. Az olvasás ugyanis összeköt, az alkotó személye pedig minden esetben egy-egy újabb réteggel gazdagítja az adott mű vagy művek befogadását.
Ezt bizonyítják a nagy sikerű Literárium-estek, amelyek során a kortárs magyar irodalom egy-egy izgalmas alakja vall alkotásról, irodalomról, vagy épp aktuális művéről. 2024-ben a Müpa látogatói találkozhatnak Tompa Andreával, akinek
ötödik regénye, a Sokszor nem halunk meg, ismét Erdély történetének egy megrázó időszakát villantja fel.
Főhőse egy Matyinak, később Tildának, majd pedig Matildnak nevezett lány, egy zsidó doktornő gyereke, akit a háború iszonyatában egy házaspár rejteget, majd nevel sajátjaként, olvasóként pedig végigkövetjük harcait, belső vívódásait, elveszettségét és magára találását – ahogyan azt is, miként lesz az útkereső fiatal lányból sikeres színésznő a maga erejéből. A regény korábban a hét könyve is volt nálunk, interjúnkat a szerzővel ITT olvashatod. Tompa Andrea február 5-én lesz a Literárium vendége, a szerzőt Greff András kérdezi majd.
Márciusban Szabó T. Annával találkozhatnak az olvasók, akit prózaíróként és műfordítóként is ismerünk, életét és pályáját ugyanakkor végigkísérte a vers, és a Literárium-estre is egy vaskos kötettel érkezik. Utóbbi nem más, mint
a Vagyok című gyűjteményes verseskötet
(olvass bele), amellyel arra törekedett – miként azt a kötetbemutatón is elmondta –, hogy „helyet foglaljon a levegőből”, amire egyébként már a cím is utal. Múlt és jelen villan elő a Vagyok lapjai közül, fény és árnyék játéka, a jelenlété és a hiányé, miközben érdekes végigkísérni azt is, ahogy az egyes művek párbeszédbe lépnek egymással – vagy akár klasszikus és kortárs alkotók verseivel. A Müpában Ott Anna beszélget a költővel.
Júniusban Krusovszky Dénest látja vendégül a Literárium, aki költőként kezdte a pályáját, viszont az elmúlt években prózaíróként aratott kritikai és közönségsikert.
A Müpába a Levelek nélkül című regényével érkezik:
utóbbi hőse egy magyartanár, aki egy bizarr jelenségnek lesz szemtanúja a cselekmény helyszínéül szolgáló kisvárosban. De nem ez a Koroknai nevű főhős életének legnagyobb dilemmája, hanem egy ennél sokkal zsigeribb kérdés: vajon jól döntött-e, amikor hazaköltözött. „Az elmenni vagy maradni kérdéskör teljesen új aspektusát világítja meg ezzel Krusovszky” – írtuk kritikánkban (az íróval podcastoltunk is, ITT tudod visszahallgatni a beszélgetést). A Müpában Szegő János kérdezi majd a szerzőt.
A Literárium-sorozatnak lesz egy Extra programja is, mégpedig januárban, amikor is
a Grecsó-Hrutka Tandem lép színpadra.
A különleges formáció nem a formát feszíti szét, hiszen az előadás továbbra is egy koncert és egy felolvasószínház keveréke, hanem a tartalom lesz új – zenekari versmontázsokkal, az új Grecsó-prózák és a hangszeres zene találkozásával, meg persze az új dalokkal, énekelt versekkel. Az Időkirakó egy önismereti barangolás, az ifjúság keserédes méltatása, önironikus nosztalgia. Egy tematikus, mégis önálló írásokból, dalokból álló, az összművészet felé nyitó előadás. Az ősbemutatón közreműködik még Fehérvári Attila (bőgő), Nádor Dávid (dobok, ének) és Szabó Árpád (hegedű). Vendég: Schmidt Vera (ének).
A kortárs alkotók mellett
az idei évadban sem hiányozhatnak a repertoárból a klasszikusok.
Februárban Mácsai Pál idézi meg Szabó Lőrinc alakját és költészetét (a műsort összeállította és bevezeti: Schein Gábor). Szabó Lőrinc alkotói pályája bő három évtizedet fog át, első verseskötete 1922-ben jelent meg Föld, Erdő, Isten címmel. Az általa létrehozott költői nyelv gyökeresen formálta át az Adytól, Babitstól, Kosztolányitól és Füsttől örökölt koncepciókat. Az est folyamán elhangzó versek és prózarészletek betekintést nyújtanak e páratlan életmű ismert és kevésbé ismert részleteibe, és párbeszédbe is vonják vele az olvasót, a hallgatót.
Áprilisban Kányádi Sándor olvasói merülhetnek ismét alá a 2018-ban elhunyt költőnagyság rendkívül gazdag és sokszínű lírájában. Kányádi életművén nem fogott az idő, és habár személyes jelenlétét már nem lehet megidézni, költészetét annál inkább: „Vannak vidékek / ahol az ének / kiment szokásból / ha van is élet / azt hihetnétek / mindenki gyászol // pedig csak védett / helyen az ének / valahol mélyen / szunnyad a lélek / legjobban féltett / gyönge csücskében // vannak vidékek / ahol a népek / csöndben az ágak / jelekkel élnek / beszélni félnek / viharra várnak.” A műsort összeállította és bevezeti: Fekete Vince, közreműködik: Darvas Ferenc (zongora) és a Nemzeti Színház művészei. Rendező: Rubold Ödön.
