Szabó T. Anna: Az érintés és az értés titkos rokonságban állnak egymással

Szabó T. Anna: Az érintés és az értés titkos rokonságban állnak egymással

Dragomán György az első perctől ott volt Szabó T. Anna verseinek születésénél, éppen ezért szombaton este ő vezette a Vagyok című gyűjteményes kötet margós bemutatóját (olvass bele a kötetbe!). A beszélgetést – amelyen szó esett rigókról, látomásokról, fényről és sötétségről, na meg persze kamaszkori veszekedésekről és versekről –, valamint a felolvasást Csemer Boglárka Boggie előadása egészítette ki.

Fotó: Valuska Gábor

Ruff Orsolya | 2022. június 12. |
Szabó T. Anna
Vagyok
Magvető, 2022, 604 oldal
-

Már a legelső Szabó T. Anna-vers is Dragomán Györgyhöz íródott („Gyuritól hazafelé menet dúdoltam”), a mostani kötetből pedig mindösszesen négy vers hiányzik a pályakezdés elejéről, mert ma már túl fellengzősnek gondolja őket a költő. Az ötvenedik születésnapra megjelent kötet borítójára amúgy egy olyan fotó került, melyet Szabó T. Anna készített – a madárral kapcsolatban pedig két különös élményét osztotta meg. Felidézett egy napot, amikor Dragomán György reggel egy Bella István-verset posztolt, a Hívogatót („Madaram, madaram,/hova hullsz, hova szállsz,/mi ez a magasan/solymozó zokogás?”), neki pedig ugyanaznap Sárkeresztúrra vezetett az útja, ahol – mint akkor megtudta – Bella István szülőháza is áll. Az úton majdnem balesetet szenvedtek, majd amikor kiszállt a kocsiból, madárvijjogás hangzott fel a faluban. „A valóság szövete kiszakadozik néha” – mondta erre Szabó T. Anna, hozzátéve, hogy ezzel együtt próbálnak nem nagyon misztikusak lenni. A rigót egyfajta totemállatként is kezeli a költő, ami szerinte vakmerőség, neki mégis fontos, ráadásul élete első versét is egy rigó ihlette. Néhány éve történt vele egy másik különös eset, amikor az ablakon kinézve azt látta, hogy a kertjük közepén egy héja tép egy élő rigót – később ebből az élményből is vers született, amely be is került az új kötetbe. Az est folyamán kiderült az is, hogy a katolikus lexikon a kísértés jelképeként azonosítja a rigót, Szabó T. Anna számára ugyanakkor ez a madár az élni vágyás kísértését jelenti.

-

A bemutató során sok szó esett az érzékelésről, valamint arról, hogyan lehet az így szerzett élményeket, tapasztalásokat pontosan leírni. Szabó T. Anna szerint az érintés és az értés titkos rokonságban állnak egymással, fontosnak tartotta ugyanakkor aláhúzni azt is, hogy a költőnek nem szabad túlgondolni semmit – gondolkodni ugyanis a versen kívül kell. Dragomán megjegyezte, hogy Szabó T. Anna pályája elején kezdett a testtel foglalkozni, a kezdeti időkben pedig az volt az egyik legégetőbb kérdés, hogyan lehet női hangon megszólalni – hogyan lehet például a szerelemről írni, mikor a szerelmi költészet alapvetően férfihangra van kalibrálva. Szabó T. Anna törekvése az volt – ezt már a költő teszi hozzá –, hogy „helyet foglaljon a levegőből”, és maga a Vagyok cím is erre a helyfoglalásra utal. Amikor a pályája elején a szerelemről akart írni, akkor neki az irodalom állt ellen, hiszen nem voltak példák előtte (a prózába ezt aztán később továbbvitte, ahogy fogalmazott, megoldotta). Az esten a költő felolvasta Ház, este, csend című versét is, amely egy kamaszkori veszekedés után íródott, viszont ugyanezt a szituációt a műben már a felnőtt korba vetítette („Nem nézek rád, nem szólok, csak eszem./Az asztalon sajt, gyümölcs és kenyér./A kés megrezdül, ahogy felveszem/és finoman a kistányérhoz ér.”) Szabó T. Anna nevetve felidézte, hogy a vers írásakor elképzelte, milyen lesz, ha majd összeházasodnak, és a kést rezegteti a kezében – de nem így lett. Mire Dragomán viccesen megjegyezte, hogy ő pedig pont azt akarta mondani, hogy így lett.

-

Az este folyamán elhangzott még A nyári test című vers („A nyári testen fehérek a szőrök,/csiszolta sós szél, átsikálta fény,/világítanak rózsaszínű körmök -/a csupasz nyári test csupa remény.”), amelynek keletkezéstörténetéről annyit mondott, hogy nagy hatással volt rá Szabó Lőrincnek az a mondása, miszerint ha nem az lenne, aki, akkor gyík szeretne lenni egy napsütötte kövön. Szabó T. Annának is fontos a fénnyel való feltöltődés, a fényről pedig rögtön váltottunk a sötétségre, és a (fél)látomásokra, azon belül is El Kazovszkij kutyaábrázolásaira, amelyeket mikor meglátott, rögtön az jutott eszébe, hogy „hoppá, ez ült az ágyam lábánál”. Erről a félálomszerű állapotról szól az a mű is, amelyet Szabó T. Anna Horváth Lóczi Judit Lázak háza című kiállítására írt, mégsem ezzel búcsúzott a bemutató végén, hanem azzal a verssel, amely a Vagyok hátsó borítóján is olvasható:

az egérárpa apró horgai

a tenyér érdes bőrébe akadnak

kőtörmelék között rézsútos árnyék

ereje van a napnak

üres peron rozsdás sínek

sáros keréknyomok

súrol a félérett kalász

érzem tehát

vagyok

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Szabó T. Anna a kezdetektől a titok elevenségére figyel

Június 4-én ünnepli ötvenedik születésnapját Szabó T. Anna, akinek a napokban jelent meg Vagyok című verseskötete. Olvass bele!

...
Nagy

Szabó T. Anna: Nem tudnék könyvek nélkül élni

Nincs nap, hogy ne kerüljön be új könyv Szabó T. Anna és Dragomán György házi könyvtárába – derül ki a Mutasd a könyvespolcod! legújabb adásából.

...
Nagy

Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai

Az idén végre magyarul is megjelent Frida Kahlo teljes naplója, amely maga is olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?