A Magyar Film Napja alkalmából összegyűjtöttük a 2000-es évek után készült, könyvek alapján forgatott magyar mozikat. A gyűjtés teremészetesen nem teljes, de rejt néhány méltán és méltatlanul elfelejtett alkotást, ahogy számos olyan filmet is, amire azóta is büszkék vagyunk, alkalmanként újranézzük.
Jadviga párnája (2000)
A Závada Pál 1997-es regényéből forgatott filmhez maga a szerző írta a forgatókönyvet Deák Krisztina rendezővel közösen. A kortárs magyar irodalom egyik meghatározó művének számító naplóregény feldolgozásában Tóth Ildikó játssza a címbeli Jadvigát, a naplót író férjet Bodó Viktor, a szerelmi háromszög harmadik szereplőjét, a szeretőt, Roman Luknár. A film értékelése tízből 6-8 csillag körül mozog a különféle mozis adatlapokon.
Werckmeister harmóniák (2000)
Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből Tarr Béla és Hranitzky Ágnes rendezett filmet. A magyar–német–francia–olasz koprodukcióban forgatott alkotást díjazták a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon és a Magyar Filmszemlén is. Cannes-ban sajnos csak a jelölésig jutott. Ugyanez a regény az alapja Eötvös Péter Valuska című 2023-as operájának is.
Apám beájulna (2003)
Itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy emlékeztessük olvasóinkat, hogy a filmadaptációk alapanyaga nemcsak a magasirodalomból kerül ki. Salinger Richárd azonos című regényének feldolgozásában debütált Gáspár Kata és az azóta luxusfeleségként visszatérő Csősz Boglárka. Sas Tamás több országnyi forgatási helyszínt felvonultató rendezésében feltűnik még Kulka János, Kern András és Haumann Máté is. Aki még nem látta, javasolt ivós játékhoz fogyasztani, vagy a film helyett rögtön valamelyik elemzést megtekinteni. A film meglehetősen vegyes fogadtatást kapott.
Állítsátok meg Terézanyut! (2004)
A könnyű műfajt – jelen esetben a romkomot – is lehet jól csinálni. Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című könyvével megalkotta a magyar szinglit, Kéki Katit, akit az olvasók és a nézők is nagyon szerettek. A filmfeldolgozás felvonultatta a magyar filmes szakma 2000-es évek eleji krémjét: a főszereplő Hámori Gabriellát barátnőként Schell Judit, Ónodi Eszter és Major Melinda is támogatja, miközben Elek Ferencben, Hujber Ferencben, Csányi Sándorban, László Zsoltban vagy Nagy Ervinben keresi az igazit.
Sorstalanság (2005)
Koltai Lajos operatőr nem aprózta el rendezői bemutatkozását, Kertész Imre Nobel-díjat érő Sorstalanság című regényét vitte filmre, a forgatókönyvet maga a szerző írta. Elkészültekor a legnagyobb költségvetésű magyar film volt a megközelítőleg 2,5 milliárd forintos büdzséjével. Magyar filmben korábban nem láttott módon mintegy százötven beszélő szereplőt mozgatott a mű, illetve ez a mozi büszkélkedhetett a legnagyobb épített díszlettel is. Az idén 20 éves filmet 440 ezernél is többen látták moziban.
Szalontüdő (2006)
Listánk egyetlen rövidfilmes darabja, ami máig számos filmes óra tananyagát képezi. Szirmai Márton 2006-os kisjátékfilmje Nagy Bandó András A szalontüdő című novellájának feldolgozása. A darab szavak nélkül játszódik, mégis rengeteget elmond arról a társadalomról, amiben élünk. Sőt, valószínűleg rólunk is. Az alig 7 perces film ezen a linken tekinthető meg.
Az ajtó (2012)
Szabó István szívesen nyúl irodalmi alapanyaghoz, akár a Klaus Mann kisregényéből forgatott Mephistóra, a W. Somerset Maugham darabja alapján készült Csodálatos Júliára vagy a Rokonokra gondolunk. Utóbbinál Szabó Máriássy Félix 1954-es filmjéből is merített Móricz Zsigmond regénye mellett.
2012-ben Szabó Magda Az ajtó című regényét vitte filmre Helen Mirren főszereplésével. A nemzetközi stábban a színészek többsége magyar alkotók közül került ki, de Szabó régi barátja, Jirí Menzel cseh rendező is beugrott egy kis szerepre. A forgatókönyvet Szabó István Vészits Andreával közösen jegyzi.
A nagy füzet (2013)
Agota Kristof Le Grand Cahier, A nagy füzet című első regénye alapján Szász János forgatott filmet Molnár Piroska főszereplésével. A színésznő el is hozta érte a a Chicago-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb színésznőnek járó díját. Ez a mozi lett az első magyar film, amely megkapta a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Kristály Glóbuszt.
Saul fia (2015)
Nemes Jeles László Oscar-díjas rendezésének alapjául is egy könyv, Gideon Greif: Könnyek nélkül sírtunk című kötete szolgált. Az interjúkötetben a történész a Sonderkommando hajdani tagjaival folytatott beszélgetéseit jegyezte le. A holokausztfilm műfaját megújító alkotás díjak sorát söpörte be. Elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál nagydíját, a magyar filmek közül elsőként szerezte meg a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat. Ugyanebben a kategóriában lett Oscar-díjas is. A főszerepben Röhrig Géza író, költő látható, aki májusban új kötettel érkezik.
Budapest Noir (2017)
Kondor Vilmos krimijei már eleve szinte filmre termettek. A címében és stílusában is noirokat idéző regényéből Gárdos Éva forgatott mozifilmet 2017-ben. A vásznon Kolovratnik Krisztián vette fel az ikonikus kalapot és ballonkabátot, Tenki Réka pedig fényképezőgépet ragadva követte a nyomozást. Körülöttük pedig a hazai magyar színészek java megfordul kisebb-nagyobb szerepekben.
Toxikoma (2021)
Szabó Győző színész 2012-ben jelentette meg önéletrajzi könyvét a droggal folytatott harcáról, amiben beszél a Csernus Imrével folytatott terápiája részleteiről is. A kötetből Herendi Gábor 2021-ben forgatott filmet. A Molnár Áron és Bányai Kelemen Barna főszereplésével készült alkotást 100 ezernél is többen látták a moziban.
Természetes fény (2021)
Ismét egy Závada Pál-regény, ami vászonra került: ezúttal azonban Nagy Dénes ült a rendezői székbe, akinek ez volt az első rendezése. A 2021-ben bemutatott, magyar-lett-francia-német koprodukcióban (a filmről itt írtunk korábban) forgatott háborús filmdráma forgatókönyvét is Nagy írta. A Berlinalén debütáló nagyjátékfilm Ezüst Medvét kapott, és Kizlinger Lillát is djazták a legjobb mellékszereplő kategóriában.
A feleségem története (2021)
Enyedi Ildikó éveken át tervezte és készítette elő Füst Milán történetének filmre vitelét, végül 2021-ben valósult meg. A feleségem története: Störr kapitány feljegyzései című regényből a rendező írta a forgatókönyvet. A nemzetközi koprodukcióban forgatott filmben Léa Seydoux, Gijs Naber és Louis Garrel alakították a főbb szerepeket Rév Marcell kamerája előtt.
