![Mit árul el Szabó Magdáról a „nagy gyónásként” emlegetett Az ajtó? [Budapesti nők]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/34534/fe_580_320_budapestinok1920x1005.png "Budapesti nők")
Egy 1990-es interjúban „nagy gyónásként” emlegette Szabó Magda Az ajtót, amely halhatatlanná tette Szeredás Emerenc alakját. Az 1987-ben megjelent regény egy bonyolult, szemérmes szeretettel, féltéssel és bántással teli kapcsolat krónikája, amely a regénybeli szerző és házvezetőnője, Emerenc között feszül. Érdemes-e a konok morális értékrenddel bíró Emerenc bizalmára a sikerei csúcsán lévő írónő, és mi van akkor, ha ez a bizalom megtörik, ha oda a titok és az emberi méltóság, és életünk kulcsfigurája elárultatik? „(…) én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – halljuk rögtön a történet elején a narrátor hangját, és így válik Az ajtó már az első oldalaktól a megbánás és a bűnbánat regényévé is.
Szabó Magda Az ajtóban két, társadalmilag amúgy elkülönülő, eltérően szocializált nő sorsfonalait fonja szorosra. A népszerűségben fürdő, sokat foglalkoztatott írónő és a kemény fizikai munkát végző házvezetőnő között szokatlan bizalmi kapcsolat, már-már barátság alakul ki, amely egy tragikus fordulat eredményeként hullik majd atomjaira. A Budapesti nők olvasókör februári találkozóján a regényen keresztül beszélünk a női szerepekről a Kádár-kori Magyarországon, természetesen megkerülhetetlen téma lesz Szabó Magda pályája és életútja, és szót ejtünk majd a pasaréti Júlia utcáról is, ahol egykor a Kossuth-díjas szerző és az Emerenc alakját megihlető Szőke Julianna is lakott.
Budapesti nők olvasókörben egy-egy klasszikus vagy kortárs művön keresztül vizsgáljuk meg a nők és a főváros kapcsolatát.
Kik voltak azok a nők, akik rajta hagyták kéznyomukat a városon? Melyek a tipikus női terek, milyen szabályok voltak sokáig érvényesek a nőkre, és hogyan próbálták az évek folyamán ezeket a szabályrendszereket szétfeszíteni, lazítani? Kik voltak a mindennapi élet láthatatlan mozgatói, meghatározó női művészei, alkotói, a város valós és fiktív femme fatale-jai, és nagyon is látható hősei? Beszélhetünk-e nők közötti szolidaritásról az elmúlt 150 év történelmi és társadalmi változásainak tükrében? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerülnek a Budapesti nők című olvasókörben, ahol a következő hónapokban mindig más könyvvel merülünk alá a város és a benne élő nők történetében.
Az olvasókört vezeti: Ruff Orsolya és Szeder Kata.
A februári olvasókör témája Szabó Magda Az ajtó című regénye lesz.
Mikor? 2024. február 20. 18.30-kor.
Hol? Tompa 17 (1094 Budapest, Tompa u. 17/a)
A részvétel ingyenes.
Az esemény Facebook linkje ITT található.
A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.
Az ajtó korábban téma volt A Szabó Magda-titok című podcastunkban – itt tudjátok visszahallgatni:
