ÉLETÚT
1973-ban született Marosvásárhelyen, ahonnan szüleivel 1988-ban költözött Szombathelyre. Az ottani Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szabó T. Anna költővel, akivel írásokban (versekben, novellákban) udvaroltak egymásnak. 22 évesen házasodott, Szabó T. Annával két gyerekük született, Gábor és Pál.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt angol és filozófia szakra, tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és a Láthatatlan Collegiumnak. Angolból diplomázott, majd doktori képzésen vett részt. Írni 13 évesen kezdett, első regénye az egyetemi évek alatt született, majd A pusztítás könyve címmel 2002-ben jelent meg. Második regénye, a 2005-ös megjelenésű A fehér király nemzetközi siker lett, több mint harminc nyelven jelent meg, a Jonathan Pryce és Agyness Deyn főszereplésével készült filmadaptációját 2016-ban mutatták be.
Írt drámákat (Nihil, Kalucsni), készített műfordításokat (pl. Irvine Welsh: Trainspotting; Samuel Beckett: Watt; Szép napok), írásait rendszeresen közlik hazai és külföldi lapok.
Munkásságát számos elismeréssel díjazták, többek között: 2007-ben József Attila-díjat kapott, 2017-ben tagjává választotta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia; 2022. januártól a Berlini Művészeti Akadémia tagja.
Szenvedélyesen szeret főzni. Saját blogot és főzőskönyvet írt.
KÖNYVEI
A pusztítás könyve (2002)
"A pusztítás könyve szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye" - Závada Pál ezekkel a szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Dragomán György 2002-ben megjelent könyvét, mely a következő évben elnyerte a legjobb első prózakötetért járó Bródy Sándor-díjat. Krimiként is olvasható regény arról, hogyan válhat az egyéni tragédia történelmi végzetté. Főhősét, a 26 éves Fábiánt egy titokzatos, kelet-európai táborba küldik, ahol találkozik a Kormányzóval.
A fehér király (2005)
A regény egy kelet-európai fiktív diktatúrában játszódik az 1980-as években, főszereplője egy tizenéves fiú. A könyv a diktatúra mindennapjait mutatja be, az iskolai és családon belüli erőszakot, a felnőttek és a gyerekek kegyetlenkedéseit, a családok kiszolgáltatottságát. A címben szereplő fehér király egy sakkfigurára utal, ami konkrétan és szimbolikusan is megjelenik a könyvben. A fehér király a nyolcvanas évek diktatúráinak gyerek áldozatairól emlékezik meg.
Máglya (2014)
Családtörténet és történelmi tabló arról, mi történik, miután megdöntötték diktatúrát. A kamasz Emma a szülei elvesztése után a nagymamájához kerül, aki szinte mágikusan éli a hétköznapjait, mindenre vannak rituáléi. Miközben a lány a gyásszal, az első szerelemmel, az iskolával küzd, a felnőtteket az előző rendszer öröksége állítja kihívások elé. Egyik leghíresebb műve, amely görögül is megjelent.
Oroszlánkórus (2015)
A szerző első novelláskötete, aminek visszatérő motívuma, hogy az elbeszélések szereplői számára a zene jelent kapaszkodót, segítséget megküzdeni az életük nehézségeivel, fájdalmaival. Az Oroszlánkórus a bátorság könyve. Történeteit a ritmus élteti, az elbeszélések szereplői zenével győzik le a félelmet és a gyászt, megtanulnak erőt venni a szerelem és a sóvárgás fájdalmán. Minden mondatban ott lüktet a zene, szól a dzsessz, a latin ballada, a kőkemény hevimetál vagy a bécsi újévi koncert keringője, dübörög a manele és a koreai csajpop, kihangosodik a szívverés vagy a futó lábak dobogása.
Rendszerújra (2018)
Dragomán második novelláskötete, amiben 15 év elbeszéléseiből válogatott. A címbe idézett rendszerek sokfélék vannak köztük politikaiak, természetiek és technikaiak is - a tét mindig a szabadság. Rendszerek és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek vagy technikaiak. És a kitörési pontok, a szabadulás lehetőségei. Múlt, jelen, jövő.
Főzőskönyv (2020)
A főzést szenvedélyesen szerető és gyakorló Dragomán első szakácskönyve, ami persze több, mint receptgyűjtemény. A kötetben a szerző az egész napos étkezési alkalmainkra ad tanácsot, mesél érdekességet. Szó esik lactobacilusokról, karamellválozatokról és extra konyhai eszközökről is. persze, mivel ez egy irodalmi szakácskönyv, találunk benne regényrészleteket, novellákat és családi anekdotákat is.
Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről (2022)
A Főzőskönyv folytatása még több recepttel és ismerettel. A szerző mesél arról, milyen volt elkezdeni főzni az Eötvös Collegium konyháján, beavat gasztrotörténeti titkokba és érdekességekbe, és persze most sem maradnak el a szépirodalmi és családi történetek sem.
