Dragomán György: A valódi emlékekben az ízek és illatok is kulcsfontosságúak

A 24.hu Filéző című gasztropodcastjének vendége volt Dragomán György író, aki facebook-posztjaival és a Főzőskönyvvel is bizonyította, milyen elkötelezett rajongója a konyhaművészetnek. A beszélgetés során szóba került vágy és emlékezés szerepe az evésben, a szakácskönyvek olvasgatása és az inspiráló irodalmi ételleírások is. Pár érdekes gondolatot szemlézünk.

sa | 2022. május 16. |
Dragomán György
Főzőskönyv
Magvető, 2021, 423 oldal
-
  • Erdélyben felnőve lehetett olyan könyveket olvasni, mint Lajos Mari szakácskönyvsorozata, de Magyarországgal ellentétben, ott remény sem volt például egy ananászos-banános palacsintára. Dragomán és Szabó T. Anna is álmodozott gyerekként nagyon egzotikus ételekről, miközben kovászos uborkát ettek, mert csak az volt. Közben elképzelték, hogy az uborka az a vágyott étel, amiről képzelődnek, így készültek az élményre. 

Dragomán szerint az éhség és a vágy összekapcsolódik, jobban esik az étel, ha ábrándozunk róla, készülünk rá.

  • Az egyik legtervezettebb étel, amire emlékszik gyerekkorából, a lencsefőzelék volt, mert a Ceausescu-rendszerben valamiért lencse sem volt. Ahhoz képest, amikor az apja emlegette, hogy milyen jó a lencsefőzelék, egy év múlva lett hozzá lencse. Akkor a gyerek Dragomán már sokkal többet várt tőle, ezért csalódás volt neki - később persze megszerette a lencsét is.
  • A hiánygazdaság mellett az is számított, hogy recepteket sem ismertek. Minden alapanyag meg lett volna például egy muszakához vagy a pizzához, csak nem tudtak róla, nem volt meg hozzá a kulturális érintkezés. Neki ez nagy lecke volt arról, hogy mit jelent valójában a bezártság.
  • Az igazi emlékezés nagyon szenzuális, viszont a kultúránkban mostanra túl hangsúlyossá tettük a vizualitást. A valódi emlékekben az ízek és illatok is kulcsfontosságúak, fontosabbak, mint a vizualitás. Az irodalomban ennek nagy hagyománya van, például a Madeleine süteménnyel kezdődik Az eltűnt idő nyomában. Nála a Máglyában fontos emlékezéstámpont volt, hogy hogyan esznek, hogyan főznek.
  • Az étel lehet egy kulturálisan konzervatív öndefiníció, ha te csak ezt vagy azt vagy hajlandó megenni. Az egyes diéták ugyanakkor rítusok is, például, ha valaki vegán, vagy valaki nem eszik cukrot, az amolyan valláspótlék lesz, mert olyan intenzitású létkérdéssé válik. 
  • Dragománnak hatalmas gyűjteménye van szakácskönyvekből, és úgy kell visszafognia magát, hogy ne vegyen újabbakat. Ahogy verseket vagy prózaköteteket, szakácskönyveket is rendszeresen olvasgat, mert érdekli - sőt, e-bookon is olvas szakácskönyvet.
  • Nagyon szereti a Vogue étteremkritikusának egy gondolatát, Jeffrey Steingarten szerint ugyanis, ha meg akarunk tanulni igazából főzni és magunkról megtudni valamit, akkor egy olyan dolgot, amit utálunk, meg kell próbálni megszeretni vagy megérteni, hogy miért utáljuk. (Steingartennek ez a kimchi volt.) Dragomán a koriandert szappanízűnek érzi, ami szerinte genetikai dolog lehet, és egy másik növény, amit nem szeret, a rukkola. Steingarten nyomán viszont nagy felfedezés volt neki a hal.
  • A kedvenc étele a paprikáskrumpli, de a Főzőskönyvben nem szerepel ilyen recept, mert még nem találta meg az ideálisat.
  • Tervezi folytatni a Főzőskönyvet, mert nincs benne minden, amit szeretett volna, és nem is nagyon tudja abbahagyni.

“Amíg élek, főzni fogok.”

  • A regényeiben is fontos a szenzualitás, az első regénye első oldalán van egy nagyon intenzíven leírt almahámozás és almaevés. A meg nem jelent írásaiban is, a második novellájában már egy vacsorát írt le: ebben az egyik szereplőnek robotkeze van, ami nagyon kínos, mert nyikorog.
  • A főzés neki jó kilépő az írás szellemi világából, ahol mindig a jeleneteken gondolkodik. Irigyelte a festőket, szobrászokat, akik valami fizikait csinálnak, és a főzés neki ilyen: úgy kreatív, hogy az nem vesz el az írástól.

  • Az írás annyiban konstrukció szerinte, hogy az ember valójában nem mondatokban gondolkodik, amikor a valóságot átéli. Az első könyvében (A pusztítás könyve) a főszereplő nagyon szenzuálisan éli meg a világot, ez “egy empirista akcióregény”, a figura “a nyelv előtti állapotban érzékel”. Viszont főzés közben Dragomán nem kezd el mondatokat megfogalmazni például a cékláról, nem is lenne jó, “odaégne minden, nem lehet kétfele figyelni”, ott a céklával való intenzív viszony kialakítása a cél - később, a dolgozószobában lehet szavakat keresni.
  • Olvasmányélményei is vannak, amiben számára emlékezetesen vagy jól ragadták meg az evés-, illetve ízélményt. Ilyen például Charles Fraziertől a Hideghegy vagy Hemingwaytől A Nagy Kétszívű folyón című kétrészes novella. Sok olyan példa van szerinte, ahol nem biztos, hogy jó az étel, de úgy írják le, hogy megkívánjuk.

A teljes beszélgetést itt tudod meghallgatni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Megjelent görögül Dragomán Máglyája

Dragomán György a Facebookon adta hírül, hogy már görögül is olvasható a Máglya című regénye.

...
Hírek

Dragomán tiltólistán, nem kerülhetett adásba

Egy korábbi interjúját idézte fel legutóbbi Facebook-bejegyzésében Dragomán György: a beszélgetés sosem kerülhetett adásba, mert, mint kiderült, az író tiltólistán volt.

...
Hírek

Dragomán a Berlini Művészeti Akadémia tagja lett

Harminc új taggal bővült a Berlini Művészeti Akadémia, és köztük van Dragomán György is, akit az irodalmi szekció tagjának választottak.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.