Dragomán György Máglya című regényéről írt a New York Times

Méltató kritikát kapott Dragomán György Máglyája a New York Timesban. A regényről, amely Ottile Mulzet fordításában jelent meg angolul, Rebecca Makkai írt.

fk | 2021. február 24. |

A Máglya angol címe kísérteties szójáték: The Bone Fire, amely egyszerre utal az angol bonfire szóra, és a tűzben égő csontokra, a máglyahalált halt emberekre. Ennek a címnek a magyarázatával indít a New York Times cikke, amely tegnap jelent meg.

A kritikában azt írják, a Máglya Dragomán György negyedik könyve, és a második olyan műve, amely angolul is olvasható (A fehér király volt az első). A regényt, amely a Mariner Books kiadásában jelent meg, valódi coming-of-age sztorinak nevezik, amelyben egy kamasz kalauzol minket a posztkommunizmus utórengései közepette, és amelyben a személyes kihívások (menstruáció, szerelem, barátok, fürdőruha) mellett a varázslat, a szellemek és az ősi emlékezet is fontos teret kap.

Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „THE BONE FIRE GYÖRGY DRAGOMÁN Σαν TRANSLATED BYOTTILIE MULZET NOVEL”

A cikk röviden ismerteti a könyv cselekményét, majd a szerző a történelmi párhuzamokat is megemlíti: a rendszerváltást, Erdély helyzetét, Ceausescu kivégzését, az első szupermarketek megnyitását. Rebecca Makkai azt is írja, hogy szerkezetét tekintve a regény dacol a rendezett elbeszélési móddal, sodródunk a jelenetek közt, és egymásba csúszik a varázslat és a mágikus gondolkodás, a felnőttkor tisztánlátása és a kamaszkori köd, a politikai felvilágosodás és az ősi tudás. Ez a képlékeny elbeszélői megoldás szerinte rizikós választás volt, ugyanakkor jól rezonál a regény témájára.

Arról is szó esik, hogy a könyvet 2014-es megjelenése óta Európában nagy sikerek övezik, több rangos díj finalistája is volt. Most Ottile Mulzet fordította angolra, az időzítés pedig Rebecca Makkai szerint tökéletes, hiszen az amerikai közönséget éppen egy történelmi változás pillanatában éri a regény, tekintve, hogy épp most bukott meg egy politikai erőember.

Dragomán György Máglyája egyébként az évtized legfontosabb magyar könyveinek listájára is felkerült (amelyet több mint harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze). Ezt írtuk róla:

Kilenc évvel A fehér király után jelent meg a Máglya, mégis erősen kötődik hozzá, holott nagyon más már az a társadalmi közeg, amelyben Dzsátához képest Emma mozog. Az árván maradt kislány a nagymamája mellett tanulja az életet és a szabadságot - egy olyan országban, ahol ezzel együtt is még nagyon érződik a letűnt diktatúra; a nyoma még sokáig megmarad. "A regény két nő, két generáció párhuzamos története, nevetés és felejtés könyve, egyszerre diszkrét és hangos, egy mágiából és emlékekből alkotott meleg burok, melyet csak az elnyomottak memóriája képes megrepeszteni. Buja, boszorkányos rituálékkal alakítják az időt, kacskaringót rajzolnak a lisztbe, körzőheggyel manipulálják a felelést, mezítláb taposnak védelmező agyagembert saját máglyájuk tövébe. Teszik mindezt olyan természetességgel, mintha csak gesztenyét sütnének, padlót sikálnának, vagy megtépnék a gyalázkodó osztálytárs hosszú, hullámos haját" - írtuk kritikánkban.

Dragomán Györggyel a könyv megjelenése után interjúztunk is, akkor például a következőket mondta: "Nem gondolom, hogy valaki más bűnét magadra tudod venni, vagyis bizonyos szinten gondolom, mert hiszek a vezeklésben. Az áldozathozatal fogalma mélyen érdekel, de ebben a könyvben nem elsősorban ezt akartam vizsgálni. Ha adhatnék egy tanácsot magamnak vagy bárkinek, akkor az az lenne, hogy sose hozz olyan áldozatot, amit önként nem vállalsz. A szabadság azt jelenti, hogy a történtek dacára is tudsz szabad lenni, hogy igenis szembe tudod mosolyogni ezt az egész szörnyűséget."

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Dragomán György a téli Paris Review-ban!

Az új Paris Review tele van izgalmas írásokkal, de a legjobb, hogy van benne egy Dragomán-novella is.

...
Hírek

Dragomán írás közben pofont kap saját magától

A Könyves Magazin új sorozatot indít a Delonghi támogatásával, melynek keretében egy csésze kávéra invitáljuk az írókat, hogy meséljenek az írásról és az alkotás kulisszatitkairól. Az első vendég Dragomán György.

...
Hírek

Dragomán György megmondta, hogy lehet olvasó embereket nevelni

Egy híján húsz gondolatot osztott meg Dragomán György arról, hogyan lehet olvasóvá nevelni az embereket. 

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...