Dragomán György Máglya című regényéről írt a New York Times

Méltató kritikát kapott Dragomán György Máglyája a New York Timesban. A regényről, amely Ottile Mulzet fordításában jelent meg angolul, Rebecca Makkai írt.

fk | 2021. február 24. |

A Máglya angol címe kísérteties szójáték: The Bone Fire, amely egyszerre utal az angol bonfire szóra, és a tűzben égő csontokra, a máglyahalált halt emberekre. Ennek a címnek a magyarázatával indít a New York Times cikke, amely tegnap jelent meg.

A kritikában azt írják, a Máglya Dragomán György negyedik könyve, és a második olyan műve, amely angolul is olvasható (A fehér király volt az első). A regényt, amely a Mariner Books kiadásában jelent meg, valódi coming-of-age sztorinak nevezik, amelyben egy kamasz kalauzol minket a posztkommunizmus utórengései közepette, és amelyben a személyes kihívások (menstruáció, szerelem, barátok, fürdőruha) mellett a varázslat, a szellemek és az ősi emlékezet is fontos teret kap.

Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „THE BONE FIRE GYÖRGY DRAGOMÁN Σαν TRANSLATED BYOTTILIE MULZET NOVEL”

A cikk röviden ismerteti a könyv cselekményét, majd a szerző a történelmi párhuzamokat is megemlíti: a rendszerváltást, Erdély helyzetét, Ceausescu kivégzését, az első szupermarketek megnyitását. Rebecca Makkai azt is írja, hogy szerkezetét tekintve a regény dacol a rendezett elbeszélési móddal, sodródunk a jelenetek közt, és egymásba csúszik a varázslat és a mágikus gondolkodás, a felnőttkor tisztánlátása és a kamaszkori köd, a politikai felvilágosodás és az ősi tudás. Ez a képlékeny elbeszélői megoldás szerinte rizikós választás volt, ugyanakkor jól rezonál a regény témájára.

Arról is szó esik, hogy a könyvet 2014-es megjelenése óta Európában nagy sikerek övezik, több rangos díj finalistája is volt. Most Ottile Mulzet fordította angolra, az időzítés pedig Rebecca Makkai szerint tökéletes, hiszen az amerikai közönséget éppen egy történelmi változás pillanatában éri a regény, tekintve, hogy épp most bukott meg egy politikai erőember.

Dragomán György Máglyája egyébként az évtized legfontosabb magyar könyveinek listájára is felkerült (amelyet több mint harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze). Ezt írtuk róla:

Kilenc évvel A fehér király után jelent meg a Máglya, mégis erősen kötődik hozzá, holott nagyon más már az a társadalmi közeg, amelyben Dzsátához képest Emma mozog. Az árván maradt kislány a nagymamája mellett tanulja az életet és a szabadságot - egy olyan országban, ahol ezzel együtt is még nagyon érződik a letűnt diktatúra; a nyoma még sokáig megmarad. "A regény két nő, két generáció párhuzamos története, nevetés és felejtés könyve, egyszerre diszkrét és hangos, egy mágiából és emlékekből alkotott meleg burok, melyet csak az elnyomottak memóriája képes megrepeszteni. Buja, boszorkányos rituálékkal alakítják az időt, kacskaringót rajzolnak a lisztbe, körzőheggyel manipulálják a felelést, mezítláb taposnak védelmező agyagembert saját máglyájuk tövébe. Teszik mindezt olyan természetességgel, mintha csak gesztenyét sütnének, padlót sikálnának, vagy megtépnék a gyalázkodó osztálytárs hosszú, hullámos haját" - írtuk kritikánkban.

Dragomán Györggyel a könyv megjelenése után interjúztunk is, akkor például a következőket mondta: "Nem gondolom, hogy valaki más bűnét magadra tudod venni, vagyis bizonyos szinten gondolom, mert hiszek a vezeklésben. Az áldozathozatal fogalma mélyen érdekel, de ebben a könyvben nem elsősorban ezt akartam vizsgálni. Ha adhatnék egy tanácsot magamnak vagy bárkinek, akkor az az lenne, hogy sose hozz olyan áldozatot, amit önként nem vállalsz. A szabadság azt jelenti, hogy a történtek dacára is tudsz szabad lenni, hogy igenis szembe tudod mosolyogni ezt az egész szörnyűséget."

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Dragomán György a téli Paris Review-ban!

Az új Paris Review tele van izgalmas írásokkal, de a legjobb, hogy van benne egy Dragomán-novella is.

...
Hírek

Dragomán írás közben pofont kap saját magától

A Könyves Magazin új sorozatot indít a Delonghi támogatásával, melynek keretében egy csésze kávéra invitáljuk az írókat, hogy meséljenek az írásról és az alkotás kulisszatitkairól. Az első vendég Dragomán György.

...
Hírek

Dragomán György megmondta, hogy lehet olvasó embereket nevelni

Egy híján húsz gondolatot osztott meg Dragomán György arról, hogyan lehet olvasóvá nevelni az embereket. 

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Németh László az életének minden csapását játékká alakította

120 évvel ezelőtt, 1901. április 18-án született Németh László, a Gyász, a Bűn, az Iszony és az Égető Eszter írója. Születésének évfordulóján pályájának öt érdekes aspektusára hívjuk fel a figyelmet. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tíz éve tudtuk meg, hogy közeleg a Tél

Tíz éve indult világhódító útjára a Trónok harca, így az évforduló alkalmából számba vettük, mi mindent ért el a sorozat, és miben maradt a rajongói adósa.

...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

Polc

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

...

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

...

Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet

...

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

...
Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Irodalmi teázás az Örkény Színház színészeivel

...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon