Dragomán György Máglya című regényéről írt a New York Times

Méltató kritikát kapott Dragomán György Máglyája a New York Timesban. A regényről, amely Ottile Mulzet fordításában jelent meg angolul, Rebecca Makkai írt.

fk | 2021. február 24. |

A Máglya angol címe kísérteties szójáték: The Bone Fire, amely egyszerre utal az angol bonfire szóra, és a tűzben égő csontokra, a máglyahalált halt emberekre. Ennek a címnek a magyarázatával indít a New York Times cikke, amely tegnap jelent meg.

A kritikában azt írják, a Máglya Dragomán György negyedik könyve, és a második olyan műve, amely angolul is olvasható (A fehér király volt az első). A regényt, amely a Mariner Books kiadásában jelent meg, valódi coming-of-age sztorinak nevezik, amelyben egy kamasz kalauzol minket a posztkommunizmus utórengései közepette, és amelyben a személyes kihívások (menstruáció, szerelem, barátok, fürdőruha) mellett a varázslat, a szellemek és az ősi emlékezet is fontos teret kap.

Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „THE BONE FIRE GYÖRGY DRAGOMÁN Σαν TRANSLATED BYOTTILIE MULZET NOVEL”

A cikk röviden ismerteti a könyv cselekményét, majd a szerző a történelmi párhuzamokat is megemlíti: a rendszerváltást, Erdély helyzetét, Ceausescu kivégzését, az első szupermarketek megnyitását. Rebecca Makkai azt is írja, hogy szerkezetét tekintve a regény dacol a rendezett elbeszélési móddal, sodródunk a jelenetek közt, és egymásba csúszik a varázslat és a mágikus gondolkodás, a felnőttkor tisztánlátása és a kamaszkori köd, a politikai felvilágosodás és az ősi tudás. Ez a képlékeny elbeszélői megoldás szerinte rizikós választás volt, ugyanakkor jól rezonál a regény témájára.

Arról is szó esik, hogy a könyvet 2014-es megjelenése óta Európában nagy sikerek övezik, több rangos díj finalistája is volt. Most Ottile Mulzet fordította angolra, az időzítés pedig Rebecca Makkai szerint tökéletes, hiszen az amerikai közönséget éppen egy történelmi változás pillanatában éri a regény, tekintve, hogy épp most bukott meg egy politikai erőember.

Dragomán György Máglyája egyébként az évtized legfontosabb magyar könyveinek listájára is felkerült (amelyet több mint harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze). Ezt írtuk róla:

Kilenc évvel A fehér király után jelent meg a Máglya, mégis erősen kötődik hozzá, holott nagyon más már az a társadalmi közeg, amelyben Dzsátához képest Emma mozog. Az árván maradt kislány a nagymamája mellett tanulja az életet és a szabadságot - egy olyan országban, ahol ezzel együtt is még nagyon érződik a letűnt diktatúra; a nyoma még sokáig megmarad. "A regény két nő, két generáció párhuzamos története, nevetés és felejtés könyve, egyszerre diszkrét és hangos, egy mágiából és emlékekből alkotott meleg burok, melyet csak az elnyomottak memóriája képes megrepeszteni. Buja, boszorkányos rituálékkal alakítják az időt, kacskaringót rajzolnak a lisztbe, körzőheggyel manipulálják a felelést, mezítláb taposnak védelmező agyagembert saját máglyájuk tövébe. Teszik mindezt olyan természetességgel, mintha csak gesztenyét sütnének, padlót sikálnának, vagy megtépnék a gyalázkodó osztálytárs hosszú, hullámos haját" - írtuk kritikánkban.

Dragomán Györggyel a könyv megjelenése után interjúztunk is, akkor például a következőket mondta: "Nem gondolom, hogy valaki más bűnét magadra tudod venni, vagyis bizonyos szinten gondolom, mert hiszek a vezeklésben. Az áldozathozatal fogalma mélyen érdekel, de ebben a könyvben nem elsősorban ezt akartam vizsgálni. Ha adhatnék egy tanácsot magamnak vagy bárkinek, akkor az az lenne, hogy sose hozz olyan áldozatot, amit önként nem vállalsz. A szabadság azt jelenti, hogy a történtek dacára is tudsz szabad lenni, hogy igenis szembe tudod mosolyogni ezt az egész szörnyűséget."

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Dragomán György a téli Paris Review-ban!

Az új Paris Review tele van izgalmas írásokkal, de a legjobb, hogy van benne egy Dragomán-novella is.

...
Hírek

Dragomán írás közben pofont kap saját magától

A Könyves Magazin új sorozatot indít a Delonghi támogatásával, melynek keretében egy csésze kávéra invitáljuk az írókat, hogy meséljenek az írásról és az alkotás kulisszatitkairól. Az első vendég Dragomán György.

...
Hírek

Dragomán György megmondta, hogy lehet olvasó embereket nevelni

Egy híján húsz gondolatot osztott meg Dragomán György arról, hogyan lehet olvasóvá nevelni az embereket. 

A hét könyve
Kritika
A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Nagy

A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...