Dragomán György szerint írni olyan, mint száznapos tojást készíteni

Dragomán György szerint írni olyan, mint száznapos tojást készíteni

Nem talált valaki véletlenül egy mangóvágót az előtérben? – ezzel a közszolgálatinak is beillő kérdéssel indult kedden este Dragomán György Adjuk meg a módját! című új irodalmi szakácskönyvének a bemutatója az Átriumban, ahol Mautner Zsófia kérdezte az írót ízlelésről, evésről, írásról, extra és extrém konyhai eszközökről. (Az első kötetről, a Főzőskönyvről ITT podcasteltünk a szerzővel, ITT pedig tíz receptet ajánlottunk belőle.)

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2022. december 14. |
Dragomán György
Adjuk meg a módját!
Magvető, 2022, 422 oldal
-

A mangóvágóról még annyi kiderült, hogy mandulaalakú a pengéje, viszont az író még keresi azt a termelőt, aki a pengére való mangót termesztene – a boltban való válogatást ugyanis leginkább a lánykéréshez tudta hasonlítani („vajon megfelelő lesz a mangó?”). De a bemutató elején természetesen szó esett a gasztrokezdetekről is: fontos mérföldkövet jelentett például az az interjú, amelyben a dobozban történő panírozásról beszélt, ahogyan az interneten megosztott kenyérreceptje is. Utóbbit mi is megsütöttük a karantén alatt, beszámolónkat itt tudjátok elolvasni:

Megsütöttük a Dragomán-kenyeret!

Az elmúlt hetekben annyi lisztet vásárolt fel a lakosság, nemcsak itthon, külföldön is, hogy el kellett jönnie a pillanatnak, amikor az otthoni karanténban valamit kezdeni is kellett velük. Mivel a foci leállt, a 10 millió szövetségi kapitány országából a 10 millió pék országává váltunk, mindenki sütni kezdett. Ez jó dolog, végre normális kenyereket ehetünk. Mi sem maradhattunk ki, hárman három különböző kenyeret sütöttünk Dragomán György receptjéből. A fehér király és sok más fontos könyv szerzője a Facebookon, újságokban évek óta közli receptjeit, kísérletező, hozzávaló-rajongó, receptperfekcionista, gyakorlati útmutatóit általában novellányi történetekként közli. Dragomán György megmentette az életünket már évekkel ezelőtt, de csak most jutottunk el odáig, hogy felfogjuk. Három kenyerünk közül az egyik kovásszal készült, a másik élesztőből, a harmadik élesztőporból, de van teljesen fehérlisztes és tönköllyel kevert is. A recept mindössze ennyi:70 dkg liszt, 5 dl víz, 1 tk só, 3 ek kovász vagy 1/3 tk élesztőpor, 230 fokon 45+15perce sütés. A kísérletünk végeredménye röviden: nem lehet hibázni, és tényleg isteni kenyér készül.

Tovább olvasok

Az első receptjét még az Eötvös Collegiumban írta Dragomán; akkor már írta a regényét („Nem tudtam akkor még annyira főzni, írni viszont már tudtam, csak még nem tudtam róla”). A faliújságra kitett receptre mindenesetre az első visszajelzés az volt, hogy „baromság – az egyetemista nem főz”. Ez viszont nem szegte kedvét, és az utóbbi években is előszeretettel oszt meg recepteket, immáron a Facebookon, ezek közül a finn lazacleves ment nagyot.

-

Dragomán György fejében amúgy egyszerre három szoftver fut, ezek a következők:

  • az írás
  • az élet és annak öröme
  • a főzés.

Utóbbi folyamatosan foglalkoztatja, most például az izgatja, hogy vajon lehet-e kuktában tejszínt karamellizálni. Bár elismerte azt is, hogy néha jobb gondolkodni bizonyos dolgokon, mint megcsinálni, és néha jobb elképzelni azokat, mint megkóstolni. Ezen a ponton Mautner Zsófia felolvasta az Adjuk meg a módját! első mondatát, amely akár gasztroírói ars poeticának is beillene:

„Főzést tervezgetni szinte jobb, mint főzni, evésre emlékezni szinte jobb, mint enni”.

Ha már konkrét ételek szóba kerültek, Dragománt mostanában az is eléggé foglalkoztatja, hogy milyen lenne például egy céklaramen. Ezt valószínűleg sosem fogja megfőzni, de olyan sok minden kell bele, hogy sokat lehet rajta gondolkodni. A főzésről való gondolkodást érzékibbnek tartja, mint az írást általában, és az est egy későbbi pontján felemlegette Lator László Piac című versét. „Ennél erotikusabban még nem írtak ételről” – mondta Dragomán György. A verset amúgy ITT végig lehet olvasni, de ízelítőként álljon most itt egy rövid idézet belőle:

„Ez délies, csak zsírosabb világ,

vastag gyönyörrel habzó földi éden.

Izzadt füstölt, paprikás szalonnák

a súlyos nap kemencemelegében.”

A bemutatón nagy figyelmet kaptak a konyhai eszközök, kiegészítők is. Dragomán magát puristának vallja, de annyira kíváncsi, hogy mindig vesz új dolgokat – vagy épp ajándékba kapja őket. Arra azonban még ő sem vetemedett, hogy vegyen magának egy tojássárga-okádó műanyagbékát (ez lényegében egy olyan szerkentyű, amely elválasztja a tojássárgáját a fehérjétől), de szemlátomást nagy becsben tartja azt a tortilla-nyomót, amelyet a felesége, Szabó T. Anna hozott neki egy külföldi útról. Ekkor viszont előkerült egy gumitojás is („nem tudom, miért kaptam”), az író pedig kapott az alkalmon és elmondta, hogy fiatalon nagy kedvence volt Tamási Árontól a Jégtörő Mátyás, amelyben az öregember a hóna alatt melengetett egy lidérctojást (ITT végig is lehet olvasni).

-

Dragomán György általában az írást követően szokott főzni, amit nemcsak azért szeret, mert fizikai tevékenység, de rögtön eredménye is lesz. „Írni olyan, mint száznapos tojást készíteni” – mutatott rá, komolyabban pedig hozzátette, hogy a főzés abban is segít, hogy ne hülyüljön bele az írásba. „Valószínűleg nem tudtam volna megírni a Máglyát, ha nem főzök közben” – árul el egy meglepő részletet. Az írás az ember egész életét áthatja, és időnként tud depresszív lenni, meg kell tanulni ugyanakkor ellentartani a sötétségnek:

„Rájöttem, hogy meg kell tanulnom élni, hogy túl tudjam élni a könyveimet”.

A főzésben kiváló partner a felesége, Szabó T. Anna, aki legalább olyan kíváncsi és lelkes, és ugyanolyan nyitott az új ízekre, mint Dragomán György („Nagyon jól egymásra találtunk ebben is”). Egyszer a házi vaníliafagylaltot például rózsaborssal dobta fel, és nagyon jó lett a végeredmény. „Ő tényleg fűszermániás” – mesélte nevetve Dragomán. A családban viszont nem mindenki repes az író megszállott főzési periódusaitól: a paradicsomos fuszulykalevest például már rengetegszer elkészítette: „Amit megfőzök, azt megeszem, de lehet, hogy én eszem meg”. A főzési mániája a gyerekei kálváriája, akik néha fel is lázadnak. Egy időben például előszeretettel kísérletezett a kimchivel (Mautner Zsófiától kapott is egy könyékig érő kimchi-kesztyűt a bemutatón). Ezen a ponton még Dragomán is elismerte, hogy a kínai kel egy „brutál trutyiban” erjed, az egyik gyereke pedig egyszer kerekperec kijelentette, hogy abból a hűtőből, amiben a kimchi volt, ő nem kér semmit. Vannak viszont sikerek is: az író most pizzával kísérletezik, és azt még nem unta meg a család.

-

Az írás amúgy nála szorosan összekapcsolódik az emlékezettel. A nagyon sok főzésből fejben áll össze egy ideális főzés, azt szokta leírni. Például az omlett szerinte a ritmusról szól, és rájött, hogy ez végül is jazz, és úgy kell megírni az omlettreceptet, mint egy jazzdarabot. Néha viszont évekig tart megírni egy receptet, hiszen sosem akkor jegyzi le ezeket, amikor éppen megfőzte az adott ételt. Dragomán György ugyanakkor nem tartja magát klasszikus hedonistának:

„A hedonizmus nálam mindig kontrollált, megfontolt dolog”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hol ehetünk Dragománt? A Főzőskönyv megfertőzte a profikat is!

Az egyik étteremben fánkot, a másikban udontésztát készítenek Dragomán szakácskönyvéből.

...
Nagy

Mautner Zsófi: Nagy híve vagyok a jól felszerelt kamrának

A Delonghival közös Túl a plafonon podcast legutóbbi vendége Mautner Zsófi volt, aki sikeres diplomatából vált a hazai gasztronómiai élet egyik kiemelkedő alakjává. Az elhangzottakból szemezgettünk.

...
Kritika

Csak a bűnös ég el, a bűne él tovább

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.

Hírek
...
Hírek

Richard Osman új nyomozópárost küld a gyilkosok után

...
Szórakozás

Rákay Philip: Petőfi a maga korában szintén megosztó ember volt

...
Hírek

Navalnij a börtönből: A napom nagy részét könyvvel a kezemben töltöm

...
Szórakozás

A sógun ajtót nyitott egy olyan Japánra, amiről a Nyugatnak nem sok fogalma volt

...
Gyerekirodalom

Első világháborús harctéren rajzolt mesekönyvet kislányának egy magyar katona

...
Alkotótárs

Negyedik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Panodyssey

Locker Dávid: A stroboszkópos buli

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Első világháborús harctéren rajzolt mesekönyvet kislányának egy magyar katona

A Zsuzsa Bergengóciában című kötetet sokan az egyik legszebb magyar mesekönyvnek tartják, ami egyben a magyar szecessziós könyvművészet kiemelkedő darabja is. A rajzok a gyimesi havasokon túl, a fronton születtek, a versek megírására Karinthy Frigyest kérték fel.

...
Gyerekirodalom

2024 tavaszán ezeket a gyerek- és ifjúsági köteteket várjuk legjobban

Szokás szerint gyerekkönyvekből sem lesz hiány idén, csak győzzünk válogatni. Listánkon azokat a könyveket gyűjtöttük össze, melyek tavaszi megjelenését már nagyon várjuk. 

...
Gyerekirodalom

Aki elvarázsolja és megnyugtatja a legkisebbeket - Bartos Erika 50

Épp húsz éve jelent meg az első kötete a ma ötvenéves Bartos Erikának. Boldog születésnapot kívánunk neki!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?