Dragomán György szerint írni olyan, mint száznapos tojást készíteni

Dragomán György szerint írni olyan, mint száznapos tojást készíteni

Nem talált valaki véletlenül egy mangóvágót az előtérben? – ezzel a közszolgálatinak is beillő kérdéssel indult kedden este Dragomán György Adjuk meg a módját! című új irodalmi szakácskönyvének a bemutatója az Átriumban, ahol Mautner Zsófia kérdezte az írót ízlelésről, evésről, írásról, extra és extrém konyhai eszközökről. (Az első kötetről, a Főzőskönyvről ITT podcasteltünk a szerzővel, ITT pedig tíz receptet ajánlottunk belőle.)

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2022. december 14. |
Dragomán György
Adjuk meg a módját!
Magvető, 2022, 422 oldal
-

A mangóvágóról még annyi kiderült, hogy mandulaalakú a pengéje, viszont az író még keresi azt a termelőt, aki a pengére való mangót termesztene – a boltban való válogatást ugyanis leginkább a lánykéréshez tudta hasonlítani („vajon megfelelő lesz a mangó?”). De a bemutató elején természetesen szó esett a gasztrokezdetekről is: fontos mérföldkövet jelentett például az az interjú, amelyben a dobozban történő panírozásról beszélt, ahogyan az interneten megosztott kenyérreceptje is. Utóbbit mi is megsütöttük a karantén alatt, beszámolónkat itt tudjátok elolvasni:

Megsütöttük a Dragomán-kenyeret!

Az elmúlt hetekben annyi lisztet vásárolt fel a lakosság, nemcsak itthon, külföldön is, hogy el kellett jönnie a pillanatnak, amikor az otthoni karanténban valamit kezdeni is kellett velük. Mivel a foci leállt, a 10 millió szövetségi kapitány országából a 10 millió pék országává váltunk, mindenki sütni kezdett. Ez jó dolog, végre normális kenyereket ehetünk. Mi sem maradhattunk ki, hárman három különböző kenyeret sütöttünk Dragomán György receptjéből. A fehér király és sok más fontos könyv szerzője a Facebookon, újságokban évek óta közli receptjeit, kísérletező, hozzávaló-rajongó, receptperfekcionista, gyakorlati útmutatóit általában novellányi történetekként közli. Dragomán György megmentette az életünket már évekkel ezelőtt, de csak most jutottunk el odáig, hogy felfogjuk. Három kenyerünk közül az egyik kovásszal készült, a másik élesztőből, a harmadik élesztőporból, de van teljesen fehérlisztes és tönköllyel kevert is. A recept mindössze ennyi:70 dkg liszt, 5 dl víz, 1 tk só, 3 ek kovász vagy 1/3 tk élesztőpor, 230 fokon 45+15perce sütés. A kísérletünk végeredménye röviden: nem lehet hibázni, és tényleg isteni kenyér készül.

Tovább olvasok

Az első receptjét még az Eötvös Collegiumban írta Dragomán; akkor már írta a regényét („Nem tudtam akkor még annyira főzni, írni viszont már tudtam, csak még nem tudtam róla”). A faliújságra kitett receptre mindenesetre az első visszajelzés az volt, hogy „baromság – az egyetemista nem főz”. Ez viszont nem szegte kedvét, és az utóbbi években is előszeretettel oszt meg recepteket, immáron a Facebookon, ezek közül a finn lazacleves ment nagyot.

-

Dragomán György fejében amúgy egyszerre három szoftver fut, ezek a következők:

  • az írás
  • az élet és annak öröme
  • a főzés.

Utóbbi folyamatosan foglalkoztatja, most például az izgatja, hogy vajon lehet-e kuktában tejszínt karamellizálni. Bár elismerte azt is, hogy néha jobb gondolkodni bizonyos dolgokon, mint megcsinálni, és néha jobb elképzelni azokat, mint megkóstolni. Ezen a ponton Mautner Zsófia felolvasta az Adjuk meg a módját! első mondatát, amely akár gasztroírói ars poeticának is beillene:

„Főzést tervezgetni szinte jobb, mint főzni, evésre emlékezni szinte jobb, mint enni”.

Ha már konkrét ételek szóba kerültek, Dragománt mostanában az is eléggé foglalkoztatja, hogy milyen lenne például egy céklaramen. Ezt valószínűleg sosem fogja megfőzni, de olyan sok minden kell bele, hogy sokat lehet rajta gondolkodni. A főzésről való gondolkodást érzékibbnek tartja, mint az írást általában, és az est egy későbbi pontján felemlegette Lator László Piac című versét. „Ennél erotikusabban még nem írtak ételről” – mondta Dragomán György. A verset amúgy ITT végig lehet olvasni, de ízelítőként álljon most itt egy rövid idézet belőle:

„Ez délies, csak zsírosabb világ,

vastag gyönyörrel habzó földi éden.

Izzadt füstölt, paprikás szalonnák

a súlyos nap kemencemelegében.”

A bemutatón nagy figyelmet kaptak a konyhai eszközök, kiegészítők is. Dragomán magát puristának vallja, de annyira kíváncsi, hogy mindig vesz új dolgokat – vagy épp ajándékba kapja őket. Arra azonban még ő sem vetemedett, hogy vegyen magának egy tojássárga-okádó műanyagbékát (ez lényegében egy olyan szerkentyű, amely elválasztja a tojássárgáját a fehérjétől), de szemlátomást nagy becsben tartja azt a tortilla-nyomót, amelyet a felesége, Szabó T. Anna hozott neki egy külföldi útról. Ekkor viszont előkerült egy gumitojás is („nem tudom, miért kaptam”), az író pedig kapott az alkalmon és elmondta, hogy fiatalon nagy kedvence volt Tamási Árontól a Jégtörő Mátyás, amelyben az öregember a hóna alatt melengetett egy lidérctojást (ITT végig is lehet olvasni).

-

Dragomán György általában az írást követően szokott főzni, amit nemcsak azért szeret, mert fizikai tevékenység, de rögtön eredménye is lesz. „Írni olyan, mint száznapos tojást készíteni” – mutatott rá, komolyabban pedig hozzátette, hogy a főzés abban is segít, hogy ne hülyüljön bele az írásba. „Valószínűleg nem tudtam volna megírni a Máglyát, ha nem főzök közben” – árul el egy meglepő részletet. Az írás az ember egész életét áthatja, és időnként tud depresszív lenni, meg kell tanulni ugyanakkor ellentartani a sötétségnek:

„Rájöttem, hogy meg kell tanulnom élni, hogy túl tudjam élni a könyveimet”.

A főzésben kiváló partner a felesége, Szabó T. Anna, aki legalább olyan kíváncsi és lelkes, és ugyanolyan nyitott az új ízekre, mint Dragomán György („Nagyon jól egymásra találtunk ebben is”). Egyszer a házi vaníliafagylaltot például rózsaborssal dobta fel, és nagyon jó lett a végeredmény. „Ő tényleg fűszermániás” – mesélte nevetve Dragomán. A családban viszont nem mindenki repes az író megszállott főzési periódusaitól: a paradicsomos fuszulykalevest például már rengetegszer elkészítette: „Amit megfőzök, azt megeszem, de lehet, hogy én eszem meg”. A főzési mániája a gyerekei kálváriája, akik néha fel is lázadnak. Egy időben például előszeretettel kísérletezett a kimchivel (Mautner Zsófiától kapott is egy könyékig érő kimchi-kesztyűt a bemutatón). Ezen a ponton még Dragomán is elismerte, hogy a kínai kel egy „brutál trutyiban” erjed, az egyik gyereke pedig egyszer kerekperec kijelentette, hogy abból a hűtőből, amiben a kimchi volt, ő nem kér semmit. Vannak viszont sikerek is: az író most pizzával kísérletezik, és azt még nem unta meg a család.

-

Az írás amúgy nála szorosan összekapcsolódik az emlékezettel. A nagyon sok főzésből fejben áll össze egy ideális főzés, azt szokta leírni. Például az omlett szerinte a ritmusról szól, és rájött, hogy ez végül is jazz, és úgy kell megírni az omlettreceptet, mint egy jazzdarabot. Néha viszont évekig tart megírni egy receptet, hiszen sosem akkor jegyzi le ezeket, amikor éppen megfőzte az adott ételt. Dragomán György ugyanakkor nem tartja magát klasszikus hedonistának:

„A hedonizmus nálam mindig kontrollált, megfontolt dolog”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hol ehetünk Dragománt? A Főzőskönyv megfertőzte a profikat is!

Az egyik étteremben fánkot, a másikban udontésztát készítenek Dragomán szakácskönyvéből.

...
Nagy

Mautner Zsófi: Nagy híve vagyok a jól felszerelt kamrának

A Delonghival közös Túl a plafonon podcast legutóbbi vendége Mautner Zsófi volt, aki sikeres diplomatából vált a hazai gasztronómiai élet egyik kiemelkedő alakjává. Az elhangzottakból szemezgettünk.

...
Kritika

Csak a bűnös ég el, a bűne él tovább

Hírek
...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat

...
Hírek

Lezárult a jelentkezés: több mint 150 művet neveztek a Panodyssey pályázatára

...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...
Hírek

Írj novellát egy sosemvolt Magyarországról vagy négylábú kedvencekről!

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a gyerek és a felnőtt máshogy észleli az időt

...
Hírek

Titkolózva jelentették be, hogy új Murakami-könyv jelenik meg áprilisban

...
Hírek

Két évtizeden át a polcon porosodó Harry Potter-könyvek kerülnek kalapács alá

...
Beleolvasó

Új Jeruzsálemet akartak építeni, terror lett belőle

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Sokáig lehetetlennek tűnt, de ismét film készül a Momóból

Ötven éve jelent meg Németországban Michael Ende egyik legsikeresebb regénye, a Momo, amelyből - neház tárgyalásokat követően - hamarosan film készülhet.

...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

...
Gyerekirodalom

Új író folytatja az Asterix-sorozatot

Az Asterix képregénysorozatnak új írója van, Fabcaro, aki jelenleg a széria 40. kötetén dolgozik. Utóbbi várhatóan még az idén megjelenik.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.