Ayhan Gökhan

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Ayhan Gökhan | 2024. április 14. |

A roma szerzők, romákról szóló versek, regények, novellák nem szerepelnek az irodalom tankönyvekben, pedig amit olvasunk, az alakítja a gondolkodásunkat, új szemszöget ad vagy közös pontokat villant fel. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából arra kértünk roma írókat, kutatókat és nem roma szövetségeseket, hogy válasszanak ki egy számukra nagy hatással bíró művet, amelyet bemutatva reflektálnak a roma irodalom és reprezentáció kérdéseire, problémáira, hagyományaira. Ayhan Gökhan költő, újságíró Marlen Haushofer A fal című regényét ajánlja. (Az első részben Fehér Renátó írt Holdosi József Fogoly című regényéről, a második részben Eredics Lilla Balogh Attila egyik verséről.)

marlen haushofer
A fal
Ford. Nemeskürty Harriet, Európa, 2022, 277 oldal
-

Marlen Haushofer: A fal

A választásom melyik könyvre essen, a felkérésnek eleget téve, hogy azon keresztül azonosítsam a roma reprezentációt érintő kérdést, problémát, hagyományt? Jobbnál jobb könyv, írás jut eszembe, néhány közülük, ajánlóként: Seneca: Oedipus, Georg Büchner: Lenz, Pier Paolo Pasolini: Egy erőszakos élet, Borbély Szilárd: Az olaszliszkai, Vágvölgyi B. András: Arcvonal keleten, Kele Fodor Ákos: A szív vége. Tartozzon bármelyik kisebbséghez az olvasó, a saját kisebbségét érintő probléma, a kisebbségével járó egzisztenciális nehézség felbukkan ezekben a rendkívüli (én rendkívüliségük felől olvasom mindegyiket) írásokban. Semmi újdonság nincs ebben, egy jó szöveg ezt tudja.

Az, hogy Marlen Haushofer A fal című, 1963-as regényét választottam, nem meglepetés, az osztrák író megragadta létállapot kisebbségiként nem idegen tőlem. Ezen a kisebbségiségen gondolkodom,

ezen a kisebbségiségen, amely változatlanul kisebbrendűséggel párosul, kötelező gondolkodnom.

Haushofer regényében az ismerős, kapitalista rendbe ágyazott világ egyszeriben megszűnik létezni, szereplője az emlékeivel, a természettel és az állatokkal együtt egyedül marad. Hogy mit kezd, kezdhet ezzel az egyén, a sokféle irányba ágazó, a mai napig aktuális kérdéseket pedzegető regény fő témája.

Vizsgálhatom kisebbségi szemmel a regényt: benne a Camus-i idegenség, a kívülállóság, a sehová nem tartozás markánsan képviselteti magát, a megszokott kapaszkodók, kötelékek felbomlottak, a jóléti társadalom kínálta kényelmes szerep eltűnt. Az Erving Goffman szociológus vizsgálódása (Az én bemutatása a mindennapi életben) tárgyául választott szerep jószerével végérvényesen megsemmisült. Az alany megmutatkozása, bemutatkozása oda. Az egyén önmagára utaltan kényszerűen vállalja a szembenézést, kicsoda ő valójában, mit jelent az Én, embertársai nélkül mi maradt, marad belőle?

Mit jelentene a cigányságból származó identitás, ha a kisebbségben élést felváltaná a többséghez (akármerre néz, akárhová megy, ő egy személyben az emberiség képviselője) tartozás megélése, hogyan formálódna át a többségi társadalomban eltöltött múlt?

Veszítene-e súlyából a sérelem, a sértődés, hibáinkért a szignifikáns másik okolása?

A társadalmi kívülállás mennyire tűnne enyhén múló tünetnek a létezés peremére helyeződés után? Melyik cigány hagyomány, szokás fenntartása erősödne fel, hogyan alakítaná, milyen formához igazítaná a kivetettségben eltöltött hétköznap a személyiséget, milyen jegy, tulajdonság törne elő, és az előtörő jegyért, tulajdonságért mennyiben okolhatnám a cigányságom, mintsem azt, ami vagyok, ember?

Aki békétlenségben él a társadalomban, környezetéhez ellenségesen fordul, nem egyezett ki a megmásíthatatlan ténnyel, hogy ő kisebbségi, mintegy tehertételként, nyugtalansága felelőseként éli meg, olvassa el Marlen Haushofertől A fal című regényt. 

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.

(Fotó: Vas Viktória)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

A Könyves Magazin podcastjének vendége az Illegalisták írója, Visky András.

Kiemeltek
...

Friedenthal Zoltán újabb Margó Könyvekből olvas fel: hallgass bele!

Mutatjuk a két új „hangos beleolvasót” a Margó Könyvek sorozatból.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

...

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]